Készpénzforgalom bejelentése ügyletenként?

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

A készpénzforgalom korlátozására már sok kísérletet tett a jogalkotó. Volt, amelyik elbukott, de van olyan, ami jelenleg is hatályban. Így érdemes ezeket a szabályokat akkor is folyamatosan fejben tartani, ha éppen nem beszélünk róla a változások között.

Az adózás rendjéről szóló törvény 17. § (9) bekezdésében előírt, készpénzért történő vásárláshoz viszont már régóta kapcsolódik bejelentési kötelezettség. A bejelentéshez használt nyomtatvány száma a 40-es. Ez az egyik olyan nyomtatvány, aminek az első két száma nem kapcsolódik az adott évhez, hanem így, „csupaszon” fogjuk megtalálni. A nyomtatványt a készpénzmozgást követő 15 napon belül kell beadni.
Fontos, hogy a 1,5 milliós korláttal ezt ne keverjük. Előfordulhat olyan szituáció, hogy úgy fizetünk ki másfélmilliónál nagyobb összeget, hogy nem kaphatunk mulasztási bírságot.

keszpenz.jpgDe visszatérve a 17.§(9) szerinti szabályra. A bejelentésre azok kötelezettek, akik termék vásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az eladó felé kétmillió forintot meghaladó értékben készpénzszolgáltatást teljesítettek, azaz aki a kiadást számolja el. Ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, akkor már az egymillió forintos ügylet esetén meg kell tenni a bejelentést – áll a nyomtatvány kitöltési útmutatójában. De tényleg ügyleteket kell vizsgálni? Erre a törvényben egyetlen szóval sem tettek utalást.

Mielőtt megnézzük, miről is kell adatot szolgáltatnunk, kezdjük azzal, hogy kit nem terhel bejelentési kötelezettség. Az egyik ilyen eset, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély felé teljesítjük a kifizetést. Eszerint fellélegezhetnek az autót készpénzért értékesítő kereskedők is, ha magánszemélynek adnak el. Vigyázat! Ha a kereskedő az autót magánszemélytől felvásárolja, akkor már ő áll a „kifizető” pozícióján, tehát 2 millió forint felett be kell jelentenie a kifizetést az adóhatóságnak.
Nem kell továbbá bejelenteni a készpénzfizetést akkor sem, ha a kifizetésre nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenében, hanem munkaviszonyhoz, munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kapcsolódóan kerül sor. Ilyen például az osztalék is.

Térjünk a kérdésre! Mikor van bejelentési kötelezettség?

Egy korábbi készpénzkorlátozásra irányuló szabály szerint mulasztási bírságot kellett fizetni akkor, ha bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan készpénzben történt. (Ne tévesszen meg, hogy erről írok! Ez akkor alkotmányellenes volt, és nem is jött vissza!)

Ekkor az adóhatóság úgy értelmezte az ügylet fogalmát, hogy ha több különálló szerződés (ügylet) vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetése történik meg ugyanabban az időpontban, akkor az nem tekintendő egy ügyletnek, azaz nem kell őket összevonni. Bár a kitöltési útmutató a most taglalt kérdésben is ügyletről beszél, ezt a 2 milliós szabályra nem lehet alkalmazni! Ha tehát egy adott napon több értékesítés történik meg a felek között, és ezek együttes értéke meghaladja az értékhatárt, akkor azt bejelentési kötelezettség terheli.

A témánál maradva kérdés lehet az is, hogy mit kell tenni akkor, ha egy nagyobb összegű szerződést úgy fizetünk ki készpénzzel, hogy naponta nem adunk többet kétmillió forintnál.
Véleményem szerint ez a törvény szövegéből is kiolvasható. Ebben az esetben ugyanis nem történt kétmillió forintot meghaladó értékben készpénzszolgáltatás, így ehhez sem tartozik bejelentési kötelezettség. Ha egy nagyobb összegű átutalásos számla részleteiben kerül kifizetésre készpénzben, és ezek a részletek egyike sem haladja meg a kétmillió forintot, akkor sincs bejelentési kötelezettség.
vonal2.jpg

webbanner.png
vonal2.jpg



Hozzászólások

Rita  -  

Kedves Hölgyem!
Ha magánszemélynek végez egy kft építési tevékenységet, és a szerződés szerint a végösszeg 3 millió, és 3*1 millió forintról kerülnek a részszámlák kiállításra. Akkor ha egy hónapon belül van nak a résszámlák kiállítva be kell-e jelenteni?
ELőre is köszönöm a válaszát.

matgeri  -  

Az első kivételként említett eset biztosan jól van megfogalmazva? "ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély felé teljesítjük a kifizetést".
E helyett szerintem az lenne a jó, hogy a magánszemély felénk teljesít kifizetést.

Csillám Ilona  -  

Kedves Zsuzsi!
Ha egyéni vállalkozó vásárol adásvételire magánszemélytől 2 milliónál magasabb értékben ingatlant készpénzért, azt is be kell jelenteni?
Köszönöm.
Ilona

Molnár Gyula  -  

Kedves Zsuzsi!

Kis pontatlanság van a szövegben. Akkor nem kell jelenteni, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély teljesíti a kifizetést.

Üdvözlettel

Molnár Gyula

NAGYNÉ  -  

Akkor szerintetek mi a helyes eljárás, a 3 mill. telket jelenteni kellett volna vagy nem.

Köszi
Zsófi

Böröczkyné Zsuzsi  -  

Ennél a "40"-es nyomtatványhoz tartozó bejelentésnél nem csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek közötti ügyletet kell jelenteni.

Zoli  -  

Kedves Zsuzsi!

Ezek szerint, ha egy Kft. vásárolt építési telket magánszemély(ek)től tovább értékesítési céllal 3 millió Ft-ért vagy drágábban, akkor szerinted azokat is be kellett volna jelenteni?

Köszi előre is!

Zoli

Magdi  -  

Nem kell jelenteni, mivel a magánszemély nem vállalkozó és nem kötelezett bankszámla vezetésre.

Varga Móni  -  

De be kell jelenteni! Zsuzsi is ezt írta ( autókereskedő 2 millió felett, ha vásárol magánszemélytől, azt be kell jelentenie)! Tehát ha ingatlant (telket) vásárol egy cég a magánszemélytől, rá is az előbbi szabály vonatkozik.

Zoli  -  

Kedves Zsuzsi!

Ezek szerint, ha egy Kft. vásárolt építési telket magánszemély(ek)től tovább értékesítési céllal 3 millió Ft-ért vagy drágábban, akkor szerinted azokat is be kellett volna jelenteni?

Köszi előre is!

Zoli

Böröczkyné Zsuzsi  -  

igen, ha te cégként kétmilliónál nagyobb összeget fizettél ki, akkor be kellett volna jelenteni.