Egyes meghatározott juttatások esetében az elmúlt években az szja- és eho-kötelezettséggel kellett számolni, így a cég akár kivás volt, akár nem az adót ugyanúgy kellett meghatározni.
Az ehó-ból 2019-re szociális hozzájárulási adó lett. Miután a kivás társaságok nem fizetnek szochót, mert a kiva azt kiváltja, jött a kérdés.: mit kell fizetni a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások után?
A béren kívüli juttatások esetében az 1,18-as adóalap-eltérítés 2019-től hatályát vesztette, így itt némiképp egyszerű a képlet:
Az egyes meghatározott juttatásoknál megmaradt az 1,18-cal való eltérítés, melyről az szja-törvény rendelkezik:
Így az adóalapként meghatározott összeg egyértelmű. De mit mond a szocho-törvény, illetve a kiva-törvény?
- Szja-törvény 69. §
(1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja
a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,
b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.
A szocho alapja tehát az szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összeg, ami annak b) pontja szerint a juttatás 1,18-szorosa. Azt hiszem ez nem meglepetés, hiszen az eho-nál is ez volt a szabály.
- Szocho-törvény 1.§ (4)
Az (1)-(3) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül
a) a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
c) a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét.
Jöjjön a kiva-törvény!
A kivatörvény tehát a szocho-törvényre mutat vissza, mely abban az idézett 1.§-ban az szja-törvény adóalapként meghatározott összegét tekinti adóalapnak.
- Kiva-törvény 20. §
(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül
c) a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,
d) a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.
A törvény előírásaiból tehát a könyv kéziratának lezárásáig azt a következtetést vontuk le, hogy az egyes meghatározott juttatásoknál az 1,18-as szorzót az szja-ra, a szocho-ra és a kivára is alkalmazni kell. Ezt a következtetést ma is le tudom vonni a törvény szövege alapján.
A nav azonban nem így értelmezi a fentieket. Szó szerint idézek egy ebben a témában kiadott tájékoztatót:
A helyzet tehát az, hogy ugyanazt a jogszabályi helyet értelmezzük másképp, és úgy tűnik, hogy a felsorolás utáni részt (Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét) figyelmen kívül hagyja az adóhatóság.
- „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) – 2019. január 1-jétől hatályos – 20.§ (2) bekezdésének c-d) pontjának megfogalmazásából következően a kisvállalati adó alapjának számításakor a hivatkozott törvényhely szerint személyi jellegű kifizetésnek a jövedelemként meghatározható értékét kell alapul venni, nem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja tv.) szerinti adóalapként meghatározott összegét a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) egyes rendelkezéseire utalás alapján. ennek megfelelően a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások – a kisvállalati adóalap részét képező – értékének megállapításakor az 1,8-as szorzót nem kell alkalmazni.”
És akkor a fura helyzet az, hogy ebben az esetben az adóhatóság álláspontja eredményezi a kisebb adókötelezettséget, így – bár nehéz elfogadni, hogy a törvény értelmezése mit sem ér – fogadjuk el azt, hogy olcsóbb lesz a juttatás adózása.
Egészen pontosan így alakulnak az adóterhek az egyes meghatározott juttatás esetén:
