Ha-ha. Nekem van a postafiókomban kb 60 állásjelentkezés, sehova sem kellettem, kormányváltás miatti kirugás miatt. Egyéni vállalkozóként szép csendesen megélek. Akkor most az én felkészültségemmel és tapasztalatommal igazolt, hogy a rám jellemző kereset 0 Ft (dokumentum 60 db elutasított jelentkezés)? :-)

Akkor most már segítsetek, mert teljes a káosz!

A havonta küldendő 1058 nyomtatványon akár havonta is változtathatja a vállakozó a járulék alapját, ha lebizonylatolja a változtatás okát?

A bevétel és a kiadás havonta változhat( ha a harmadik lehetőség alapján állapítja meg a szokásos piaci értéket), vagy az előző évi teljesített  adatokból képezzen egy átlagot???

Köszönöm az információt.

Kaptam segítséget a cikktől... Legalább nem magamban keresem a hibát....

Kérdés: Nyugdijas egyéni vállalkozóról van szó ahol a várható éves bevétel 2 millió lesz. Nyugdij várható éves összege 1.038 ezer lesz.

Most 2009-ben EVA-s, érdemes-e átlépni / dec.20-ig / az átalányadós  rendszerbe.?    /75 %/ 

köszönettel:  Marcsi

Tényleg jól értem, hogy a "másodállású" (tehát heti 36 órát elérő munkavisony mellett működő) társas és egyéni vállalkozóknak is járulékot kell havonta fizetniük a tevékenységre jellemző kereset alapján? Én úgy látom, hogy csak az evás mádodállásúnak nem kell. Szerintetek?

A Tb törvény (1997. évi LXXX.) 31.§. (4) bekezdésében egy szép körmondatban azért az van benne, hogy ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.A 31.§. (3) bekezdésében pedig az van, hogy ebben a jogviszonyában pénzbeni egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie.

 

A köt. továbbképzésen nekünk is elmodnták, elvileg egy könyvelő járja körbe a közelében lévő társait és kérdezze meg,hogy mennyiért könyvel egy hasonló céget amit én is könyvelek. Senki nem fogja megmondani én sem mondanám meg,hogy mennyiért. Jól kitalálták, majd az Apeh jővőre mégis hoz egy listát és akkor kiderül,hogy rossul kalkuláltunk és akkor jöhet a bünti.

Nincs két egyforma cég......

Ráadásul abból, hogy egy 10 milliós bt-nek mennyiért könyvelsz,  hogyan számítod ki, hogy mennyi a piaci jövedelmed?

Közben a Fidesz volt gazdasági minisztere azt nyilatkozta, hogy a januárban hatályba lépő új adórendszer csak fél évig él majd. Matolcsy György szerint július elsejétől új költségvetés, új adórendszer, új foglalkoztatáspolitika léphet hatályba.

Nesze neked jogbiztonság és kiszámítható gazdasági környezet....

Elnézést kérek, hogy csak részben érintem a témát, de egyes hozzászólások arra késztettek, hogy inkább kérjek, illetve válaszoljak, egy-egy hozzászóláshoz.

 

Kedves Erzsi53, Bea 13. !

 

Engem is bánt, bosszant az állandó (sokszor nehezen értelmezhető) jogszabályváltozás.

Anyagi helyzetemet sújtja, ha egy ügyfél elmegy, és ráadásul rosszul is esik, de ha valaki azért megy el, mert a másik kolléga olcsóbb, nem gondolom, hogy a másik kollega silány munkát végez. Legalább mi könyvelők tartsunk össze, és ha azt tapasztalja valaki, hogy a környezetében nem megfelelő minőségű munkát ad ki a kezéből könyvelő társunk segítsük a munkáját.

Tudok örülni annak, ha azt hallom valakitől, hogy adó ellenőrzés nem talált hibát, és sajnálom azt, akinél elmarasztalás történt, mert egyáltalán nem biztos, hogy hanyag nemtörődöm munkavégzés volt az oka. Gondoljon csak mindenki bele: pld üzlet - számlák a valós áruvásárlásról, bevétel pénztárgép alapján, valós leltár Eredmény a három tényező tekintetében csak épp, hogy nem nulla.

Minden vállalkozásnak tudomásul kell venni, hogy vannak olyan feladatok, amit nem szabad a könyvelőre átruházni.

TANÁCSOT NEM CSAK LEHET, DE KELL IS ADNI. AZONBAN PÉNZTÁRGÉP ADATÁT NEM LEHET MÓDOSÍTANI, SZÁMLÁT NEM LENNE SZABAD KIDOBNI A LELTÁR MÓDOSÍTÁSA IS SOK VESZÉLYT REJT.

Ha törvényhozók nem tudják egyértelműen meghatározni egy fogalom tartalmát, vagy azt a szervezetet, aki meg tudja állapítani (jelen esetben az egyes szakmának, tevékenységnek a piaci értékét) az alkalmazáshoz szükséges adatot akkor a könyvelőnek miért kéne tudni, hogy az egyes szakmáknak mi a piaci értéke.

Ez nem lehet a felelősség vállalás kérdése.

Ez a fórum is arra hivatott, mint a többi könyvelők részére hasznos fórum, hogy kérdéseket tegyünk fel, témákat vitassunk meg. „ Több szem többet lát” elven.

A szélmalomharc, a fáradság, az elkeseredés nem attól és akkor fog megváltozni, ha egymás munkáját leminősítjük.

Köszönöm a figyelmet Márta

 

 

Kedves Márti! Egyetértek a fórum céljával, senki munkáját nem minősítem le amíg nem könyvvizsgáltam és nem derült ki hogy hiányos vagy pontatlan. De azért írtam hogy felelősség igenis terhel mert nem az a megoldás hogy a vállalkozónak házi feladatba adjuk állítson össze dokumentációt mennyit és ő a piacon és én majd lefűzöm, aztán védje ő és különben is ha baj lesz ő találta ki mennyit ér nem én. Miért kell sündisznóállásba bújni a könyvelőnek minden sz@r törvényt betartatva, már kiverik a biztosítékot, húsz éve vagyok vállalkozó és minden évben rosszabb, végül kiröhögik azt aki betartotta, hoznak egy 10%-os osztalék akciót, megköszönik ha módosíttatta a tszerz-t a TEÁOR számokkal amit utána törölnek...

Véleményem szerint elindul egy nagy össznépi játék , aminek az lesz a neve...kit hova jelentsünk be , hogy munkaviszonyban legyen ...és a vállalkozásában többes jogviszonyosként tevékenykedjen....én legalább is ezt fogom javasolni az ügyfeleimnek...nem tudok jobbat tenni ..:-).

 

 

Kedves Mindenki! A főfoglakozásu EVA-s nem kivétel a tevékenységre jellemző kereset alapján, akkor december 12-ig be kell-e X, hogy a minimálbérkétszeresénél több legyen a járulékalap(tevékenységre jellmezző könyvelői kereset kb.160.000,- FT). A minimálbétkétszeres járulékalap fogalmat eltörölték, akkor most mi van 0958,1058 bevalással?????????? Kell x-et tenni vagy nem dec.20-ig???

Eltöröltéky 09ny nyomtatványt, akkor 2010-ben aki Ev és társasvállalkozó is mindkét helyről adja majd a bevallásokat, főleg ha egyik helyről sem vesz jövedelmet akkor nullás bevallásokat fog adni?????

Társas vállalkozó, aki 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik keres havi 800.000,- ft-ot, van mellette jól menő társas vállalkozása alkamazottakkal, vonatkozik-e rá a kiegészítés mivel ügyvezető de nem vesz ki jövedelmet?????

Az 1997. évi LXXX. törvény 2010-től hatályos szövegezésében a 27. §-ban (társas váll. járulékfizetése) és a 29. §-ban (egyéni vállalkozók járulék fizetése) benne van, hogy a járulék alapja a tevékenységre jellemző kereset. Ha ettől kevesebb után akar járulékot fizetni, akkor azt a szokásos módon (0908 vagy 0958 jövő évi utódja) a havi bevallásában bejelenti a tényleges járulék alapot, amely NEM LEHET KEVESEBB A MINIMÁLBÉRNÉL. Tehát akkor járulékot legalább a minimálbérig fizetünk, de mi lesz SZJA-val?

Figyelembe vehetem azt is, hogy ügyfeleim száma egyre csökken, aki még nem ment tönkre az egyre nehezebben tud fizetni.??? Hogy gondolják akkor, hogy mégis miből fizessük ki az ujabb tb "sarcot".

Igen. Nekem lassan eléri az éves bevételem 40 %-át a lejárt határidejű követelésem.... Úgyhogy fizessünk majd lendületből....

Sziasztok!

Ezzel az egésszel a kis és mikrovállalkozókat sújtják a legjobban. Ha nem tudja kitermelni, miből fizessen a tevékenységére jellemző kereset után? Akkor majd ferdén néznek rá, és megbírságolják, mert biztos számla nélkül dolgozik? És a munkavállalók miért nem kapják meg mindenhol a tevékenységükre jellemző keresetet? Nagyon sok helyen csak a minimálbért kapják! A vállalkozók úgy látszik egy kivételes kaszt, akiknek mindíg fizetni kell. Ha van rajta sapka azért, ha nincs meg azért......

Ezek nem normálisak. Már azt sem tudják hogy hogyan szedjenek ki az emberektől minél több pénzt undoritó vezetnek minket mind a barmokat. Ők maguk sem tudnak semmit csak kötekedni meg büntetni a semmiért. Azt hangoztatják az APEH adózó barát nálunk biztos nem mert a törvény sem egyértelmű semmiben . Nem azok körmére kellenne nézni akikk miliárdokat lopnak el könnyebb elszedni a szerencsétlen emberektől akik azért dolgoznak hogy megéljenek de azt is elveszik és oda adják annak aki életében nem dolgozott.

"A korábbi 13. havi fizetés részleges pótlására un. keresetkiegészítést kapnak a közszolgák, egységesen bruttó 98.000 forint összegben. A keresetkiegészítést két részletben, január és március hónapban fizetik ki.  

Csak nem egymástól - mármint könyvelők - kérünk majd igazolást arrol hogy éppen ki mennyiért vállal az adott településen ????? és annak mekkora hányada "jövedelme"?????????

Vagy bizonyos nagyvállalatok könyvelőinél érdeklődjünk mennyi az a bizonyos?

Nekem van nemcsak a saját településemről, (megyeszékhely)  hanem az ország több részéből (Bp.,Szeged, Gödöllő) is ügyfelem. Melyik település árát , könyvelői jövedelmét vegyem figyelembe? És mi van a város környéki településekről való ügyfeleim áraival?

Nem látom hová fajulhat ez még...Azt végképp nem, hogy van még a világon olyan hely, ahol így hoznának törvényeket.Közelmultban Svédországban élő ismerősöm kérdezte, hogy bírjuk, náluk felét sem nézik el az állampolgárok és az eorópai bíróságra mennek töredék súlyú esetekkel, tart másfél évig is de legtöbbször sikerrel zárul részükre, és az állam rendezni kénytelen a vadhajtásait. Talán mindőnknek kicsit jobban meg kellene ismerni a saját jogainkat és lehetőségeinket, hogy saját érdekvédelmünk is ugyanúgy fontos legyen NEKÜNK mint a kiszabott rendelkezések betartása. Nem várhatom el senkitől, hogy köszönjön nekem, ha én nem köszönök neki...a törvényhozók azt várják el és akarják betartatni velünk amit saját magukra nézve nem gondolnak kötelezőnek... meddig lehet egy országon belül két-három mérce? Nem ellenségeskedem, de ellenvéleményem igenis van. Belefáradtam a szélmalomharcba, a kilátástalanságba, a tehetetlenségbe. 20éve nagy reménnyel vártuk, hogy fellendülhet a gazdaság...ma csak a romokat kerülgetjük mert lassan nincs gazdaság... és az adótörvényben "egyszerűsítés" címén lehet oldalakat azon polemizálni, hogy mejik cukrászsütemény mennyi kakaó tartalmú és felszolgálták vagy elvittem,. hány százalék áfás? Normális ez így? Kedves kollégák ébresztő!

Forrás: Figyelőnet   

2009.07.03.

Megmentheti a vállalkozókat az Alkotmánybíróság?

A Magyar Ügyvédi Kamara szerint nem valószínű, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját a ?tevékenységre jellemző kereset", de gondosan meg fogják vizsgálni. Nem kizárt, hogy ők lesznek azok, akik kezdeményezik az eltörlését, mint ahogy annak idején eredményesen tették azt az elvárt adóval kapcsolatban is. Az elvárt minimális vállalkozói jövedelmet
megtestesítő fogalom az adótörvény legújabb módosításában szerepel, és akár duplányi terhet is jelenthet egyes vállalkozóknak. Az új szabályt rossznak, igazságtalannak, statisztikai szemléletűnek tartja a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) főtitkára. Gábor László szerint a ?tevékenységre jellemző kereset" nyilvánvalóan pluszteher lesz az ügyvédek döntő többsége számára, súlyos egzisztenciális gondokat okozva. Ami az ingatlanügynököket illeti, hasonló véleményen van az Ingatlanosok Magyarországi Érdekképviseletének elnöke Karlik Imre is.

Mi is az a "tevékenységre jellemző kereset"?

A hétfőn elfogadott adótörvény-módosítás szerint az evás vállalkozók 2010-től nem a minimálbér duplája után fizetik a járulékaikat, hanem ?a tevékenységre jellemző kereset" alapján. A nem evás vállalkozók pedig csak akkor vehetnek fel osztalékot szintén jövő évtől, ha legalább ekkora összegnek megfelelő kivétet alkalmaztak, vagyis bért (plusz annak terheit) számfejtettek maguknak. Kiskapu maradt, ha a vállalkozó nyilatkozik az adóhivatal felé, hogy nem tudja kitermelni a számára előírt jövedelmet, akkor mentesülhet. Na meg soron kívüli ellenőrzésre is számíthat.

A ?tevékenységre jellemző keresettel" kapcsolatban egyelőre nincs pontosabb meghatározás, mint hogy a
?a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást" kell alatta érteni. Nem tudni, hogy ez mennyi. A javaslatból az utolsó pillanatban kikerült ugyanis, hogy az ÁFSZ statisztikai adatai legyenek a mérvadóak. De más ilyen jellegű hivatalos adat nincs, tehát mégiscsak ehhez viszonyít az FN.

A jogi tevékenységgel foglalkozóknál 177 808 forint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szerint a 2008-as átlagos személyi alapbér, míg a jogi, gazdasági tevékenységet végzőknél 311 069. Kérdés, melyiket vennék figyelembe. Az ingatlanügynököknél 354 244 forint az átlag.

Statisztikai átlagot nem lehet megadóztatni

Megadóztatni vagyont, jövedelmet vagy fogyasztást lehet, szögezi le Réti László. Az átlag, a ?tevékenységre jellemző kereset" nem sorolható be egyik kategóriába sem, ezért véleménye szerint nem lehet ilyen kategória alapján adóztatni, közterhet fizettetni. Bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság ugyanúgy kidobja majd ezt az új fogalmat is, mint
korábban az elvárt adót. Annak eltörlését ugyanis a MÜK akkori elnöke, Horváth Jenő, és elnökségi tagja, Bálint Ákos kezdeményezték.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy az esetleges ÁFSZ vagy más statisztikára azért sem lehet adót alapozni, mert az jogbizonytalanságot okozna. ?A magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás" megfogalmazás pedig egyáltalán nem felel meg a normavilágosság jogi követelményének. Technikai aggályai is vannak: vajon mikor fog a vállalkozó számára kiderülni, hogy a pénzügyi tárca szerint mennyi az ő tevékenységére jellemző kereset, ami után evásként járulékot kell fizetnie, vagy ami felett nem evásként osztalékot vehet fel.

Az egyéni praxisokat fogja sújtani

Az ügyvédek jogi értelemben nem vállalkozók, adójogi értelemben viszont igen, egyéni, illetve társas vállalkozók. 90-95 százalékuk egyéni praxist folytat, és feltehetőleg evás, valószínűsíti Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, a MÜK elnökségi tagja. Kiskeresetűek, mondhatni szegények, jelenti ki. Véleménye szerint a törvénymódosítás
pontosan ezeket az ügyvédeket fogja sújtani, nem a nagy irodák tb-plafonig elmenő vállalkozóit. Na és persze a vidékieket, az idősebbeket, akik még a budapesti kis irodáknál is szerényebb bevételt könyvelhetnek el. Az átlag nagyon sokakra tesz aránytalan terhet, vetíti előre.

Nem tudott az adótörvény ezen változásáról az ingatlanszakma érdekképviselete, és váratlanul érte őket az FN ide vonatkozó kérdése is. Azért utasítják el az új szabályt, mert ahogy Karlik Imre fogalmaz, nem lehet általánosítani, mennyi jövedelmet kell minimum kitermelnie egy vállalkozónak, ingatlanügynöknek. Nagyon nagy különbségek vannak szakmán belül, irodánként, földrajzilag és időszakosan is.

Az ÁFSZ statisztikában szereplő számokból is lehet hasonlóra következtetni, ha kikeressük a 2007-es 149 711 forintos személyi alapbérátlagot és mellé a 2008-ra kihozott 354 244 forintost. Mint Karlik mondja, tavaly jól ment a szekér, az idén meg nagyon rosszul. Vidéken nem ritka az olyan ügynök, akinek egész évben nincs 300 ezer forintos jövedelme, nem hogy havonta.

Nem passzol az átlag

A szövetség úgy látja, amennyiben az ÁFSZ-statisztika adata alapján kell majd a 98 százalékban vállalkozásban dolgozó ingatlanügynököknek (köztük az elnök becslése szerint mintegy 20 százalékban evásoknak) jövedelmet kimutatniuk, az igen jelentős pluszterhet fog jelenteni a szakma zömének. Már a minimálbér duplájához való kötelező igazodást sem tartották szerencsésnek, mondván nem lehet kikötni, hogy egy-egy vállalkozás mennyire legyen eredményes.

Értelmetlen és ostoba az új szabály a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete titkára szerint. A mintegy kétezer alkotóművész többsége szellemi szabadfoglalkozású, rájuk tehát nem vonatkozik a limit, de azért vannak köztük vállalkozási formában működők is. A tervező grafikusokat és a belsőépítészeket említi erre példaként Laczkó Ibolya titkár. Mivel szakmánként és egyes szakmákon belül is igen eltérő a jövedelem mértéke, szerinte teljesen értelmezhetetlen egy átlag alá beterelni az alkotókat.

Érdekes, hogy a felsőoktatással foglalkozók benne vannak az ÁFSZ vállalkozói statisztikájában, holott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete alelnöke, Kiss György tájékoztatása szerint a számlázás lehetőségét néhány éve jogszabály tiltja a felsőoktatási dolgozóknak, ezért igen szűk azon dolgozók köre, aki vállalkozóként is ténykedik, de ez a tevékenységük gyakorlatilag nem kapcsolódik a felsőoktatáshoz.

Új, fiktív bázisú köztehertörvény született - mondta Kolláth György alkotmányjogász a 2010-től, a dupla minimálbér szerepét fölváltó "tevékenységre jellemző kereset" fogalma kapcsán a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) által szervezett hétfői rendezvényen.

Váratlan és kiszámolhatatlan

A vállalkozók elvárt jövedelme ugyanis a "tevékenységre jellemző kereset" 2010 január 1-jétől, amin a törvény meghatározása szerint "a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást" kell érteni. Amiről bizony nem szólt a kormányzati kommunikáció, számszerűsíteni sem könnyű, s főként bizonyos mikrovállalkozóknak drasztikus többletterhet jelent majd - amint arra már az FN.hu többször (első ízben egyébként egy olvasói levél nyomán) fölhívta a figyelmet.

Az alkotmányjogász - aki a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) képviseletében volt jelen - szerint mind a dupla minimálbér után elvárt járulék (amiről még nincs AB-döntés), mind az azt váltó "tevékenységre jellemző kereset" filozófiája hibás: a törvény megszab egy spekulatív többletközteher-elvárást.

Több sebből vérzik

A vagyonadó - illetve pontosabban az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, ami Kóka János javaslatára nyerte e nevet a keresztségben - is több sebből vérzik alkotmányossági szempontból - legalábbis a MOKLASZ és állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint.

Az ombudsman szerint a forgalmi érték tisztázatlansága alkotmányossági aggályokat vet föl, a MOKLASZ szerint pedig a törvény teljesen rossz, hiszen még az sem világos, ki az adó alanya. Herich György fölhívta a figyelmet: a törvény szerint a vagyoni értékű jogok gyakorlói az adó alanyai, pedig egy ingatlanon többféle vagyoni értékű jog is lehet, s ez a rendelkezés összességében kaotikus helyzetet idézne elő.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a családi pótlék megadóztatásával kapcsolatban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz beadványt. Nézetük szerint a családi pótlék megosztása, s megadóztatása a gyermeket nevelők között furcsa anomáliákhoz vezet majd. Ilyenkor ugyanis- hangsúlyozta a szervezet előadója, Ruszin Zsolt - azt is megadóztatják, aki meg sem kapja az összeget.

Ez különösen akkor kellemetlen, ha a gyermek nevelői esetleg már nem is élnek együtt. A törvényben az életvitelszerű együttélés nincs definiálva, így hatóságok valószínűleg azt nézik majd - adat híján - kinek hova szól a lakcímkártyája, ám nem biztos, hogy ez a módszer minden esetben helyes eredményre vezet - mondta Ruszin.

Miért adóztatják a járulékot?

A személyi jövedelemadó bruttósításánál az alapvető gond, hogy a munkaadói járulék nem a jövedelem része, így nem lenne szabad a jövedelemadó alá vonni - fejtette ki röviden Szabó Máté álláspontját Halász Zsolt, az Országgyűlési Biztos Hivatalának (OBH) jogi referense.

Egyelőre nem lehet tudni, az AB mikor tűzi napirendjére a beadványokat. Mint Kolláth utalt rá, a dupla minimálbér járulékkötelezettségéről még mindig nincs AB-döntés, jóllehet jó három éve vezették be. Az Állami Számvevőszék a költségvetésről készült véleményében mindenesetre több helyen is megjegyzi a tervezett bevételeknél: ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást.

Szerintem itt már nincs más megoldás, mint általános könyvelői sztrájkot hírdetni. Attól talán észheztérnének.

A vasutasokkal egytekintet alá eső könyvelők... Nem adunk be 08-asokat, 58-asokat, vagy hogy tervezed? Van a bírságra kibúvód? Vagy egy szak-ma-szervezeti sztrájkalap? :-)

Van. 09NY-ek beadva. Mellette az összes adónemre előre bekészített, két hetenként frissített önreviziók. kb. 2 hónapig kellene kihúzni. Annak még nem vészes a kamata sem. A pénzt persze félretenni.

Két hónap múlva az AB eltörli? Én addig is az idei logikával a minimálbér kétszeresét jelenteném-azt már benyelték és valamennyit kapunk is vissza ha tp vagy nyugdíj formájában sokára is- aztán ha mégse jól döntenek honatyáink-lásd szuperbruttóst- akkor ehhez képest önellenőrzés. Vélemény?

Az Áfsz honlaon melyik menüben kereshetem a statisztikai ötletládát?

Két hónap alatt összeomlik a költségvetés, ha mindenki ezt csinálja... :))

Én is megnéztem már az Ászf honlapját, hogy megnézzem a könyvelők bruttó jövedelmét, Budapesten, ha jól emlékszem 350-450 e között volt. Arra a következtetésre jutottam, hogy ezt az átlagot iszonyatosean megemeli az olyan helyeken lévő könyvelők pénze, ami nekünk elérhetetlen marad. Tudok olyan emberről, aki 800 eFt keres, egy cégnél. Mi pedig ha meg feszülünk sem tudjuk érvényesíteni a többlet klt.-ket sem, pedig nekünk is vannak.

Eddig azt hittem, ezt már nem lehet "űberel"-ni. Tévedtem,elképesztő.....!!!

A fiktív  számlát  komolyan büntetik, a fiktiv  jövedelem  utáni adózást   megengedik?    Vagy nem számít,  csak fizessünk?

Üdv Zsóka

Hihi, jópofa. Azt hiszem, többségünk nem keres annyit, mint amennyi járulékot kérnének tőlünk.

Ez nem meriti ki a kartell fogalmát? Egyébként mi az amihez képest magyarázkodnom kell?

Amig az is titkos hogy a szomszéd iróasztalnál ülő kollega mennyit keres,személyes adatvédelem keretében fizetik a munkahelyen,  milyen konkrét irattal támaszthatnám alá a piaci értékemet? Melyik kft vagy költségvetési intézmény adna igazolást arról, hogy mennyiért alkalmazna ha alkalmazna???? A KSH-nak van  valamilyen adatgyűjtése arra vonatkozóan, hogy milyen tipusú végzettséggel v beosztásban melyik Mo-i tájegységen mekkora településen mennyi a bruttó jövedelme a könyvelőknek? Ha van könyvvizsgálói végzettségem de közönséges könyveléssel keresem a kenyerem, és csóró veszteséges ügyfélköröm van... Na és a kocsmáros a 200 lelkes kis faluban, aki épp hogy nyitva tart, mennyit ér? Egyszerűbb lett volna azt ránk vágni, hogy a bevétel alapján fizess TB-t mig beadod a kulcsot.

És mi van akkor, ha a szerencsétlen könyvelő vállalkozó egész éves bevétele el sem éri azt a jövedelmet, amit az APEH mint jövedelmet kíván leadóztatni! És akkor mi van a költségekkel? Az nem érdekli az adóhatóságot, hogy a bevétel elérése érdekében esetleg felmerülhet némi költség is? Vagy az legyen a vállalkozó baja, miért akar vállalkoznui arra, hogy eltartsa magát meg a családját, ja és persze a társadalom link rétegét is, mert ugye azok nem akarnak csinálni semmit, csak sorban állni max a segélyekért. Na ezért van válság, és itt marad is válság még vagy 100 évig. Rosszabb, mint a török uralom.

Utánanéztem, csongrád megyében az ÁFSz szerint 2009-ben átlag(!) 350.000,-Ft-os bruttó jövedelme volt egy analitikus(!) könyvelőnek. Hol adnak ennyi fizetést ebben a megyében? Azonnal megyek oda dolgozni!!!!!!! Remélem van még hely, 10 éves szakmai gyakorlattal, 2 gyerekkel, tizenmilliós hitellel 37 évesen, mint még aktív fiatal, lelkes, pályaorientált, dolgozni tudót.

Hát azt én is szeretném tudni hol keres 350.000,- Ft-ot egy analitikus könyvelő mert én költségvetésben dolgozom és minden jogszabállyal tisztában kell lennem de a netto béremet inkább nem írom le olyan szégyenletesen kevés holott elvárják hogy tudjak mindent. Én is dolgoztam vállalkozóként volt olyan ügyfelem aki félévig felém sem nézett nehogy fizetni keljen igaz megis váltam tőle.

Hosszas érdeklődés után az ÁFSZ  (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) egyik vezetőjével sikerült személyesen beszélnem tegnap. (2009.12.09).

Azt mondta, pillanatnyilag úgy néz ki, hogy az ő honlapjukon lesz kitéve a

statisztikák alatt a térségekre és foglalkozásokra lebontott átlagjövedelem.

Azért mondta, hogy "pillanatnyilag úgy néz ki", mert állítólag most vannak tárgyalásban a PM-mel és az APEH-hel.

 

Ja.. csak az mindenre jó lesz, csak éppen adó- és járulékmegállapításra nem. Azokat ugyanis törvényben kell szabályozni, nem egy megbizhatatlan és nem is teljeskörű statisztikai adatszolgáltatásra alapozni.

 Kedves Zsuzsi !

Segítségedet szeretném kérni!
Van egy emberkém, nyugdíjas és nagyon beteg.
Egy vállalkozómnak segít vidéken számlákat kiállítani és a pénzt bankba befizetni, mivel maga a cég Pest környéki. /Ez a munka élteti szegényt.../

A cég tiszteletdíjat fizet neki, havi 5 e Ft-ot és a szja-t megfizeti utánna.
Megbízási szerződést kötöttek.

Kérdésem, hogy ez így szabályos? Esetleg kell még fizetni utánna valamit? Tiszteletdíjra vonatkozó törvényt találok valahol?

Előre is köszönöm a válaszod !
További szép napot.
Üdv.: Ági

Nem csak az egyéni vállalkozókat érinti ez a dolog, hanem a személyesen közremüködő társas vállalkozókat is.

Ez egy gumijogszabály, ami csak arra jó, hogy jogalap legyen a büntetésre. Ez nem az első és nem is az egyetlen ilyen.

Azt gondolom, hogy az a cél, hogy minél magasabb legyen a járulék-alapot képező jövedelem. Ha ezt az utat választják az egyéni vállalkozók, és a személyesen közremüködő társas vállalkozók, akkor a jövedelem-kiegészítéssel nem kell foglalkozniuk, s a vállalkozás nyereségét is csökkentik a megnövekedett bérköltségek és járulékaik miatt.

Nekem nincs nemzetközi kitekintésem, de azért szeretném tudni, hogy például melyik országban kell még a cég nevére szóló telefonszámla bruttó értékének 20%-a után SzJA-t, TB-t stb. fizetni? Arról már nem is beszélve, hogy az ÁFA-levonást is megosztjuk 30 / 70%-ra.

tiva

Én valami olyat olvastam, hogy a minimálbér kétszerese helyett lépett be ez a tevékenység piaci értéke, ami után járulékokat kell fizetni, de ez a járulék alap nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél.

Pedig lehet olyan hónap, amikor 0 a bevételem... Ilyenkor mi van??

Kenjék a hajukra az egészet. Végrehajthatatlan és betarthatatlan. Aki teheti - bt. beltagok, Kf-tagok - menjenek át munkaviszonyba. A többieknél meg majd meglátjuk.

 

Komolytalan bagázs.

A megoldás az lenne, ha az Akotmánybíróság ezt a jogszabályt megvétózná és maradnánk az idei verziónál: hadd döntse el a vállalkozó, hogy kivét után akar fizetni vagy osztalék után. Gyakorlatilag akkor járunk el helyesen, ha nem marad osztalékalap. Abba biztosan senki nem tud belekötni. Ezt látom a három megállapítási módszerben. Egyébként meg már megint ugyanazok lesznek érintettek a többletfizetésben, akik eddig is fizettek adót. Amúgy ez a munka teljesen a könyvelőkre fog maradni no és a felelőssége is. Úgyis halálra unjuk magunkat, alig osztottak le az évek során ránk majdnem minden kulimunkát az adóhatóságok.

 

 

Kedves Mindenki!

Ha a vállalkozó munkabérként veszi ki a pénzét, akkor a cégnek 51% terhet jelent, ha az alacsonyabb adósávban van.

Amennyiben osztalékként veszi ki a jövedelmét, akkor 49.80 % terhet jelent.

Igazából nem értem, hogy miért kell ezzel az egésszel ennyit foglalkozni? Közel azonos a "Kamara haszna....

Zsolt

 

 

Kedves Zsolt!

Szerintem 61 % az az  51%. és még plussz a társas vállalkozónál 1,5% szakképzési.hozzájárulás

Társaság fizet: 27 % (24%nyugdíj+2%eg.bizt+1% munkaerőpiaci j.)

Magánszemély fizet: 34%  (9,5% nyugdíj+6% eg.bizt,+1,5%munkaerőpiaci jár+17%.SZJA)

A másik dolog, meg, hogy a vállakozódnak azért az sem mindegy, hogy ha bérként veszi ki a díjat, akkor beleszámít a nyugdíjába, a táppénzébe, ha meg osztalákként, akkor nem. Ez jelentős nyereságnél azért sokat jelenthet, még akkor is, ha sokszor úgy gondoljuk, a nyugdíjat sem fogjuk mehérni.

Sziasztok!

Én egy előadáson azt hallottam, hogy ha nem az előírt bérrel számolod ki a befizetni valókat(mert ez a lényeg) akkor ha nyereséges leszel, először a ténylegesen ki bér és a tevékenységre jellemző kereset közötti összeg után befizeted a tb-t stb. és a fenn maradó összeget veheted ki a nyereség adóval. De lehet, hogy már ez sem igaz! :( Ha jól emlékszem egyszer már próbálkoztak hasonlóval, az sem jött össze.

Hajnal

Az előadás sem jogszabály.... Miért nem lehet egyértelműen megfogalmazni ezt a dolgot. Szerintem az egyértelműség hiányán fog elhasalni az AB-n az ügy.

Ez az egész csak arra jó, hogy a könyvelőket lejárassák a vállalkozók előtt, ha véletlen azt találom mondani, hogy bocsi, de a Te esetedben nem tudom, hogy mennyi a tevékenységedre jellemző kereset, légyszíves járjál utánna. Akkor miért fizetem a könyvelőt? tárgyalják meg egymás között a vállalkozók. Sajnos a mi munkánk már nem a könyvelés, sokkal inkább a trükközés, ha segíteni szeretnénk az ügyfeleinknek.

Ennek az felelősségét egyetlen könyvelőnek sem szabad felvállalni. Minden partnernek fel kell hívni a figyelmét, hogy ennek az összegnek a megállapítása rá hárul, és az általuk összeállított dokumentációt le kell fűzni a jövedelemnyilvántartással kapcsolatos dokumentumok közé.

MInek a felelősségét nem kell felvállalni? Ha könyvelsz mindenért felelsz, végső soron illetve semmiért mert a link fajta összebarkácsol valamit aztán utána a vizözön az ellenőrzés után a vállalkozó fizeti ugyis. Hát én szoktam képviselni az ügyfelem épp annyira lelkesen mint saját magamat! Aki ezt nem kivánja felelősséggel vállalni az menjen el alkalmazottnak vmelyik költégvetési intézményhez ott lakkozhat körmöt is annyi sok a meló és még panaszkodásra is jut ideje.

Kedves Bea13!

 Ne haragudj, de ez egy kicsit sértő, amit írtál. Szerintem többek nevében írhatom leveledre: "Ezt meg se hallottam, mert nem is  a könyvelőkről beszélsz. (Ugye?) Ez a fajta hozzászólás nem erre a honlapra való.

Nem akartam senkit megsérteni épp azért írtam mert engem bánt hogy azt találta ki a Judit, hogy az ügyféltől kérjük el a dokumentációt mi meg majd lefűzzük. Holdon él? A felelősség igenis a miénk. Húsz éve könyvelek és tudom hogy köthetsz bármilyen tutti szerződést akkor is rád fog haragudni az ügyfeled ha a revizor a saját nibái miatt megbűnteti.

Kedves Bea13,

hát engedd meg, hogy ne értsek veled egyet, mert ez már nem könyvelésről szól, megint más, hogy az ember próbáljon meg körültekintőnek lenni és precíznek, és megint más, hogy azért töltsön az ember órákat napokat olyan dokumentációk gyártásával aminek a háttérinformációja gyakorlatilag nulla és ki vagyok szolgáltatva az ügyfélnek és majd ő később egy ellenőrzés keretében közli, hogy ő nem tud semmit a könyvelő nem tájékoztatta..... én már kerültem ilyen helyzetbe és bizony nem könnyű bebizonyítani, hogy téged nem tájékoztattak korrektűl!!!!!

ezek szerint te felvállalod majd a szja bevallásoknál a vagyonadó keretében az ingatlan piaci érték meghatározását is??????

én azért kicsit óvatosabb vagyok és nem vagyok hajlandó önként és dalolva mindenhez a nevem adni......

Rettenetesen le tudják egyesek szólni a költségvetési intézményben dolgozókat gondolnám nem szabadna általánositani hát tudod én ott dolgozom adósként és nem lakkozok körmöt sem én sem a kollégáim elvárják tólem hogy minden jogszabállyal tisztában legyek mert tőlem kérdeznek és elég ciki ha nem tudok válaszolni és képzeld sokszor este hatkor hétkor járok haza és nem azért mert nem szeretek otthon lenni. Én is dolgoztam vállalkozóként még most is könyvelek egy kettőnek de nem éltem ilyen streszes álapotban mert nem csak a munka sok de a fönök is egy féreg és el kell türni csak ennyit akartam.

Köszi

Kedves Zsuzsi!

Kérlek, ha tudsz valami okosat, tudasd velünk!

Még egy térségen belül is nagy különbségek lehetnek, ügyvédek, könyvelők stb keresete között.

Szerintem ez a törvény nagyon átgondolatlan. Az ügyfelek viszont pontosan szeretnének látni, főként azok, akik az eva és a rendes adózás között vacilálnak. December 20 pedig nagyon közel van. Mit mondjak nekik?

Szerintem Zsuzsi a legjobb tippelő megérdemelne valamilyen jutalmat!

Ha az APEH nem fogadja el megfelelőnek a vállalkozó által vélelmezett havi jövedelmet, akkor legyen kötelezhető,hogy legalább egy évre biztositson( vagy biztosittasson) a vállalkozó számára olyan munkahelyet,ahol felveszik őt az APEH által reálisnak tartott munkabérrel

Pontosan!

 Zsuzsa, teljesen igazad van, fel kellene terjeszteni!

Azt szeretném kérdezni, hogy az  Eva szerint adózó egyéni vállakozó is hasonló módon állapitsa meg keresetét?

Az evások kivételek!

A főföglalkozású evás vállalkozók nem kivételek. 2010-től nekik is a tevékenységre jellemző kereset alapjá kell fizetniük. Azok az evások, akik munkaviszony mellettiek, nyugdíjasok, tanulók valóban ki tudják kerülni.

Hogyan?

Változtak volna a dolgok, vagy csak elővigyázatosak vagytok?

"2009. évi LXXVII. tövény:  
  
7. § Az Szja tv. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (5)—(6) bekezdésekkel egészül ki :
 
„(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.
(5) Ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivét-kiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet. ..."
 

8. § Az Szja tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
(5) Ha az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közreműködő nem részesül személyes közreműködői díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel az említett társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből az a rész, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A több társas vállalkozásban személyes közreműködő magánszemély esetében ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a tótevékenységre jellemző kereset a legmagasabb (a továbbiakban: személyes közreműködői díj-kiegészítés). ..."

És én még úgy tudom, hogy a járulékoldalon pedig mindenkinek csak annyira kötelező alkalmazni, mint most a duplaminimálbér utáni járulékfizetést.

A főfoglalkozású evásnak érvényes a tevékenységre jellmző kereset a TB tv. 31§. (2)  alapján,szja tv-ben kivétel csak, mert az osztalékát evázza.

Remek! A vége úgy is a "kalap" szindroma lesz: B.Í.R.S.Á.G

 

Sziasztok!  Az AFSZ honlapján fellelhető statisztikát nem lehet (kell, érdemes ... stb) használni?

 

Szerintem lehet használni, sőt, talán nem is nagyon lesz más kapaszkodó!

Ha ezt általánosan elfogadjuk, végünk. Ez nem jogszabály. Erre nem lehet alapozni. Ha az egyik lábad a forró lavórban a másik a jeges patakban te jól érzed magad????

Statisztikai adatra nem lehet adó- és járulékkötelezettséget alapozni.

 Sziasztok!

Első körben csak annyit tudok reagálni, hogy már dokumentálom a keresetemet a költség bizonylatok megőrzésével , az adókjárulékok megállapításához szükséges , az szja tv-ebn előírt nyilvántartásokkal. Még mit szeretnének?

Bocsi, ha lehiggadok, lehet, hogy lesz érdemibb hsz-om is :(

A napokban voltam egy továbbképzésen, ahol is tájékoztattak (megjelent a HVG különszámban is), hogy a szokásos piaci értéket az SZJ tv. 3.§.9.pont alapján kell megállapítani. Itt csak az a baj, hogy mi alapján tudjuk meg, hogy hasonló munkakörben mennyi a jövedelem, illetve az összehasonlítási alaphoz a másik adatot honnan tudjuk megszerezni. Mit fog elfogadni az apeh. Ráadásul hab a tortán, hogy ezt írásban is rögzíteni kell és elévülésig meg kell tartani. Feltételezem, hogy ennek elkészítését megint a könyvelőkre fogják hárítani.

Egy biztos, ha csak nem a vállalkozó saját gyönygybetűivel van leírva,ő mennyit ismer el a saját munkájára,mint szokásos piaci értéket -én itt még mindig szöszölök a köktségelszámolással- akkor nem marad más,mint a fent említett ÁFSZ statisztikája,ami alapján a járulékokat fizetettni kell.

Nekem a másik bajom,hogy ugyanaz a tevékenység még mindig nem egyazon piaci értékű Borsodban és a nyugati határ mentén.Gondoljatok arra,ez alapján kapja majd a nyugdíjat is! Táppénzről nem is beszélek!

Ilyenkor pedig mindig eszembe jut a saját esetem a  4.000.-Ft-os havi díjért elment ügyféllel,aki fél év múlva rükvercbe kapcsolt és még én voltam a hibás,hogy magas piaci árat kértem és ő ezért ment el alacsonyabb "árú" könyvelőhöz,aki persze silány munkát végzett. (Hatalmas összegű büntetés volt az eredménye) Az ügyfél pedig közölte,hogy azért ment el,mert én magas árat kérem.Na ,itt a piaci érték -én tudom mit érek,és ha a vevőnek ez sok,akkor mennyi a szokásos piaci értékem? Normál paraszti ésszel annyi,amiért eljönnek hozzám ,nem?

Akinek sok,megy ahhoz aki kevesebbet kér,de silányabb munkát végez ,aztán a felelősséget ki vállalja,de főleg a büntetést ki fizeti,az kérdés,illetve polgári per alapja!!!