Külföldi ÁFA visszaigénylése
| írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |
Az adózók által alkalmazott gyakorlatok:
- Egyik esetben a követelésekkel szemben könyvelik az egyéb bevételek közé a visszaigényelt külföldi ÁFÁ-t. Ekkor a levonható és visszaigényelt ÁFA összege is az 51. anyagköltségek közé kerül könyvelésre, mellyel az iparűzési adó alapjának meghatározása kapcsán lehetnek problémák.
Gázolaj vásárlása T 51 K 45 Bruttó értéken
ÁFA visszaigénylése T 38 K 96 visszaigényelt áfa
- Másik esetben pedig - a belföldön beszerzett gázolaj könyveléssel egyezően – a levonható ÁFA összegével csökkentett érték kerül az 51. anyagköltségek közé. A levonható ÁFA pedig a 466. (a belföldiektől természetesen elkülönítve) tartozik oldalán jelentkezik.
Gázolaj vásárlása T 51 K 45 Nettó értéken
T 466 K 45 Áfa
- Harmadik esetben a visszaigényelhető adót követelésként veszik nyilvántartásba, így az – a második esettel azonos módon – nem része a költségként elszámolt bekerülési árnak.
Gázolaj vásárlása T 51 K 45 Nettó értéken
T 36 K 45 Áfa
De melyik megoldás a helyes a magyar számviteli törvény szerint?
Az Számviteli Törvény 78. § (1) bekezdése szerint " Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét."
Ezek alapján az első megoldást kizárhatjuk, mert a visszaigényelhető adót az anyagjellegű ráfordítások között elszámolni nem lehet.
A levonható és le nem vonható adó a magyar ÁFA törvény hatálya alá tartozó fogalom, a külföldön történő beszerzések áfa visszatérítése nem keletkeztet levonható ÁFA-t, ezért azt a 466 szlára könyvelni nem kell.
Kizárhatjuk a második megoldást is, mert a külföldről visszaigényelhető adóval nem a belföldi áfa kötelezettségünket csökkentjük, így a 466-os számlára még elkülönítve sem indokolt könyvelni.
Így marad a harmadik megoldás, mely véleményem szerint a helyes eljárás.
A visszatéríthető többletértékadó a konkrét, érintett ország adóhatóságával (vagy az adóhatósággal közvetlen kapcsolatban álló képviselővel) szembeni jogszerű követelés fogalmának számviteli értelemben is megfelel.
Hiszen létezik az adós személye, a vele szembeni követelés pontos összege és esedékessége meghatározható.
Tehát ezt az összeget a belföldi adóalany követelésként mutatja ki és azzal nem növeli a beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás bekerülési értékét (illetve az adott tételt költségként nem számolja el).
Ha az előbbi feltételek valamelyike nem teljesül (pl az adott országban a levonható adó korlátozása áll fenn), akkor a számla szerint megfizetett adóösszeg a hatályos szabályozásnak megfelelően, a számviteli törvény 47. §-ának (1) bekezdése szerint növeli a beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás bekerülési értékét (illetve költségként számolandó el).
Hozzászólások
Gondi Emília -
Vilmoskörte -
azaz 36-ra
Vilmoskörte -
Véleményem szerint a 3. változattal az a baj, hogy ha nem érkezik meg az ÁFA, és a külföldi adóhatóság nem jelez vissza, hogy elutasította az igénnyünket, akkor hatalmas összeg rakódhat az évek alatt a 45-re.
Marika -
Nagyon örülök a fórumnak a szállitmányozással kacsolatos kérdések engem is érintenek és sokat segit ez a tályékoztatás.Nagyon sok új információval lettem gazdagabb. További szép napot kivánok. Üdv.Marika.
Marcsi -
Mi a harmadik megoldást alkalmazzuk évek óta és nem volt probléma
sem APEH- sem IPA ellenőrzéskor.
István -
Véleményem szerint egyszerűbb a számla könyvelésekor a külföldi ÁFÁ-t költségnek tekinteni, tehát bruttóban rögzíteni, hiszen a nem lehet ekkor még tudni, hogy az adott összeg visszajön-e, egyáltalán visszakéri-e a következő félévben az ügyféllel kapcsolatban álló szolgáltató - más a DKV, más a többi szolgáltató gyakorlata - a visszaadott külföldi ÁFÁ-t viszont bevételnek tekintjük, így megítélésem szerint semmi nem csorbul
Böröczkyné Zsuzsi -
Ha a külföldi áfát nem kérjük vissza, akkor valóban a költségen a helye. HA azonban később visszakérjük, és akkor meg bevételként akarjuk elszámolni, akkor az iparűzési adó alapját csorbítottuk, hiszen az egyéb bevétel nem alapja, viszont az anyagköltség csökkenti-.