Közvetített szolgáltatások és a nyereségminimum

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

A közvetített szolgáltatások meghatározása az egyik legnehezebb adózási kategória, mert a különböző törvények különböző módon szabályozzák. Jelentős eltérés van a számviteli törvény és a helyi adókról szóló törvényben meghatározott fogalmak között, így különös körültekintéssel kell eljárni a nyereség-minimum alapjának csökkentése esetében.

A nyereség-minimum alapján meghatározott adóalap esetén az összes bevételt csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is.
 
A társasági adótörvény nem határoz meg külön fogalmat a közvetített szolgáltatásokra, ezért ebben az esetében a számviteli törvény szerinti meghatározást kell az adó alapjánál csökkentő tételként megállapítani.
 
Eszerint közvetített szolgáltatás:
„a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható”
 
Ezen fogalom alapján viszont az alvállalkozók bevonásával igénybe vett teljesítmények (alvállalkozói díjak) nem sorolhatók a közvetített szolgáltatások körébe, így nem csökkentik a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapításánál az adóalapot.
 
Nem vonható le pl. az az összeg, amelyet az építési vállalkozó az egyes részmunkálatok elvégzéséért más vállalkozónak fizet ki (pl. villanyszerelés), mert ebben az esetben nem a villanyszerelési szolgáltatást közvetíti a vállalkozó, hanem egy komplett kivitelezési szolgáltatást.
Azaz nem valósul meg „a változatlan formában továbbértékesített” kritérium.


Hozzászólások

Éva  -  

Kedves Zsuzsa

Kissé elbizonytalanodtam. Ügyfelem panelek értékesítésével foglalkozik. A megrendelő külön kérésére ezeket össze is szerelik. pl raktárépület lesz belőle. A szerelést minden esetben egy erre szakosodott cég végzi .A szerződésben külön szerepel az anyag és külön a szerelési díj mint közvetített szolgáltatás. Véleményem szerint az ügylet megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának hiszen ügyfelem vátozatlan formában adja tovább az elvégzett munkát ( hiszen csak az anyagot biztodította.) Tehát a szerelési díj véleményem szerint levonható a jövedelem minimum meghatározásánál. Ha mégsem kérem indokolja. Köszönettel. Éva

Zsuzsa  -  

Kedves Zsuzsi! APEH ellenőrzés van cégemnél. A Tao.(zs.) miatt igénybevett adóalap csökkentést de minimisként jelentettem. Feltették a kérdést, hogy a beruházás után az áfát arányosítottam-e, mert támogatásból beszerzett eszközök áfája nem vonható le. Amennyiben közvetlen támogatást kap a cég, az abból származó tárgyieszköz áfája valóban nem vonható le, de ez vonatkozik a (zs)-re is? Kérlek, segíts!

 

 

Nagyedit  -  

Meglep, mert én ezt idáig másképp gondoltam. Építészeti tervezésben érdekelt az egyik Kft, ahol a tervezés egy egy részterületét általában statikai, illetve villamos tervezést külső vállalkozással, végeztették el, a két érdekelt tervező az általános magasépítészetbe tartozó tervezést végezte, és az alvállalkozói számlákat, mind alvállalkozásként, mind közvetített szolgáltatásként le könyvletük

 

csak a keresztnevét...  -  

Sajnos, már az egyéni vállalkozóknál is felmerült februárban ez a probléma és az APEH információs számon érdeklődve pont ellenkező véleményt kaptam. Még szerencse, hogy nem fogadtam el feltétel nélkül, mert az esetleges ellenőrzésnél bizony gondban lennék. Jó lenne, ha valahol egy külön információs blokkban az egyéni vállalkozókra is kapnánk ilyen mélyreható információkat, mert akkor jobb helyzetben lennénk. Köszönöm a segitséget!

Kata  -  

Iparűzési adónál nem elég. A számlában külön sorban kell szerepelnie a közvetített szolgáltatásnak.

Erzsi  -  

Azt szeretném kérdezni, hogy ha a szolgáltatást továbbszámlázó cég azt írja a számlára, hogy "a ...szolgáltatás közvetített szolgáltatást tartalmaz" ez elegendő-e ahhoz, hogy közvetített szolgáltatásként levonandó lehessen pl.iparűzési alapból, nyereségminimum számítási alapjából. Szerződések mellett természetesen.

Köszönöm

Erzsi

Zs.  -  

Kedves Zsuzsa!

A Marietta hozzászólására adott válaszoddal sem tudok sajnos egyetérteni.

A számviteli törvény konkrét előírásainak megfelelő írásos szerződéssel és az előírt feltételeknek megfelelő számla kibocsátásával a legklasszikusabb közvetítői szolgáltatás a Ptk. XXXV. fejezetében szabályozott azon építési szerződés, amely a fővállalkozó és az alvállalkozó között jött létre.

Véleményem szerint a félreértést az okozza, hogy a PM 2589/2008.sz. állásfoglalása az egyéni vállalkozók jövedelem (nyereség) minimumánál, mivel az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért az áfa tv. 15.§-ában meghatározottaknak megfelelő, közvetített szolgáltatásokat engedi figyelembe venni a jövedelem (nyereség) minimum számításnál. Ebben az állásfoglalásban szerepel az általad is említett tény, mely szerint az alvállalkozói díjakkal nem csökkentheti az egyéni vállalkozó az adóalapját a jövedelem- (nyereség-) minimum számításnál. 

  A PM említett állásfoglalása az apeh honlapon elérhető .

A társasági adó alanyai azonban nem egyéni vállalkozók, a számviteli törvény hatálya alá tartozva pedig a számviteli törvény 3.§ (4) bekezdés 1. pontja szerinti közvetített szolgáltatás esetén a jövedelem- (nyereség-) minimum számításnál a Tao tv. 6.§ (8) bekezdés a.) pontja alapján az összes bevételt csökkentheti. Ilyen közvetített szolgáltatás lehet a szerződéses és számlázási feltételeknek megfelelő alvállalkozói teljesítés is.

Zs.

 

Böröczkyné Zsuzsi  -  

Nem vitaképpen válaszolok, hanem a továbbgondolkodás céljából. A számlából szerinem ki kell tűnnie a közvetítés tényének. Ennek a követelménynek a számla akkor felel meg, ha szolgáltatásonként tartalmazza a fővállalkozó saját, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok műszaki tartalmát (például építőmesteri, festő-mázoló, villanyszerelői stb. munka) és ellenértékét, szolgáltatásonként az általános forgalmi adóját. Ha ugyanazon szolgáltatást a fővállalkozó is végzi, meg közvetíti is, akkor a szolgáltatásnyújtást ennek megfelelően meg kell bontania. Ha ugyanazon szolgáltatást több alvállalkozó végzi, a számviteli törvény előírásaiból nem következik, hogy a szolgáltatás értékét alvállalkozónként (külön-külön) meg kell bontani, a számviteli törvény nem írja elő ugyanazon szolgáltatásoknak az alvállalkozónkénti megbontását.

Marietta  -  

Szakmai továbbképzésen elhangzott PM-es előadótól, hogy az alvállalkozói teljesítések is levonhatók!

Böröczkyné Zsuzsi  -  

Az alvállalkozói teljesítések a helyi adó alapjából vonhatók le. A nyereségminimum szerint a számviteli törvény szerinti fogalmat kell alkalmazni, ebben pedig ezek nem szerepelnek. A PM-es értelmezések akkor lennének jók, ha azok egy ellenőrzés alkalmával is mögöttünk állnának....

Magdi  -  

 Köszönöm az infót ,sajnos egyre többa  tágan értelmezhető megfogalmazás és ez nem véletlen.

Zeta  -  

Jó az nekünk, hogy minden szabályozási helyet ismernünk kell...csodálom Zsuzsit, hogy ennyit tud figyelni, mert egy személyben millió szabályra kell tekintettel lenni munkánk során és néha sajna marad el, amit nehezen viselek egyébként, de sajna előfordul.Leginkább ezek az eltérő értelmezések borítanak ki, miért nem lehet egy nyelven beszélni mindenhol?

Laci  -  

Számomra egyáltalán nem egyértelmű a példából, hogy a villanyszerelés ebben az esetben nem változatlan formában lett továbbértékesítve.

De akkor mi van abban az esetben, ha egy villanyszerelő alvállalkozó a villanyszerelési munkák elvégzéséhez újabb alvállalkozót von be, a generálkivitelezővel fennálló szerződés alapján. Ez sem változatlan formában továbbértékesített közvetített szolgáltatás? Vagy teszem azt egy burkoló alvállalkozó újabb alvállalkozókat von be a burkolási munkák határidőre elvégzésére. Ez sem lenne közvetített szolgáltatás.

Elég elszomorító, hogy ilyenek a törvényeink, és még elszomorítóbb, hogy kénytelenek vagyunk az ilyen pirulákat lenyelni.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Sziasztok

Kata  -  

Iparűzési adóban azért vonható le az alvállalkozói teljesítés, mert a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmező rendelkezése a közvetített szolgáltatások címszó alatt külön megfogalmazza, értelmezi az alvállalkozói teljesítést. Egyébként a két fogalom teljesen eltér egymástól. Mivel az iparűzési adóalapból közvetített szolgáltatás címszó alatt lehet levonni, ezért szerepel a bevallásban úgy, ahogy látjátok. 

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsi!

Köszönöm az információt!

Marika

Zs.  -  

Kedves Zsuzsa!

Nem értek egyet azzal, hogy az alvállalkozói díjak nem sorolhatók a számviteli törvényben nevesített közvetített szolgáltatások közé.

Abban az esetben, ha a Ptk.-ban meghatározott előírásoknak megfelelő, írásos szerződés készül  "a részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatásról", a számviteli törvény előírásainak megfelelően a szerződés és a számla tartalmára vonatkozó előírásokat teljesítik, akkor  az építőipari szolgáltatások - alvállalkozói - szolgáltatások tökéletesen megfelelnek az előírt követelményeknek.

Az, hogy a számviteli törvény módosítása folytán az alvállalkozói szolgáltatások nincsenek szó szerint kiemelve, az véleményem szerint azért van, mert beépültek a közvetített szolgáltatások fogalmába. (A közvetített szolgáltatások köre bővebb lett.)

 

Üdvözlettel: Zs.

csak a keresztnevét...  -  

Köszönöm, hogy mindi kapunk infókat Töled,igazán hasznos számomra.

Mari

Ibolya  -  

Köszönöm az információt, sokat segített.

Márta  -  

Köszönöm az információt Márta

Nelli  -  

Az alvállalkozó is megfizeti a számlája után a nyereségminimumot, rzért is furának tartom, másrészt  - igen,  az iparüzési adónál igy emliti: közvetitett szolgáltatás . és EBBŐL mennyi az alvállalkozó. Méltánytalan az iparosokkal szemben, mivel a kereskedő levonhatja az ELÁBÉT, annakidején ez már megtörtént az iparüzési adónál, ami azóta módositva lett. (tudom, nem ti tehettek róla, csak én nagyon elcsodálkoztam ezen az állásfoglaláson).  

Böröczkyné Zsuzsi  -  

A helyi adóról szóló törvényben nem úgy fogalmaz, hogy ebből, hanem: "...Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke,..." Azaz a helyi adónál levonható, de nyereségminimum szerint nem.

Ildikó  -  

Köszönöm az információt

EMI1954  -  

Köszi az újabb infókat. Olyan jó, hogy Te mindig mindenre gondolsz-:))

csak a keresztnevét...  -  

Köszönöm szépen Judit

Györgyi  -  

Kedves Zsuzsi!

Köszönöm az információt sokat segitett. 

Ili  -  

A nyereségminimum számításnál egyértelmű volt számomra,

hogy nem vonható le az említett példa,de erről jut eszembe,

az Iparűzési adónál csökkenthető az adóalap,amennyiben Ptk.

szerinti szerződéses kapcsolatban állunk a példában említettel

Magdi  -  

Kedves Zsuzsi!Köszönöm az újabb tájékoztatást.Sajnos tudtam, úgyhogy most nem kaptam új információt, de mindig szívesen veszem az értesítéseket.Üdv.Magdi

Zsóka  -  

Sajnos új információt kaptam az építési vállalkozó alvállkozói díjával kapcsolatban! Ezt még így eddig nem is gondoltam át.

Köszönöm az infót Zsuzsi!