Követelések engedményezése

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

A fizetésképtelenséget elkerülendő egyre többen választják azt a megoldást, hogy követelésüket faktoráltatják. Ennek folyamatát és számvitelét kívánom bemutatni a következőkben, kitérve ennek áfa törvénybeli megítélésére.

A faktorálás lényegében a tulajdonosi jogok gyakorlásának átadása, amikor a jogosult az értékesítésből származó követelését másra ruházza át. Ez egy kapcsolat a faktor és a szállító között, amikor a faktor megvásárolja ügyfele áruszállítási vagy szolgáltatási tevékenységből származó vevői követeléseit.

Ennek során meghatározott díj fejében az ügyfél mentesül a vevőkövetelések nyilvántartásától, beszedésétől, a vevők fizetésképtelenségéből származó esetleges veszteségtől. Ezért cserében a faktor kifizeti az engedményezett követelés vételárát. Vállalja, hogy a szerződés szerinti futamidő elteltével akkor is kifizeti a meghatározott összeget, ha a kötelezett esetleg nem teljesítené fizetési kötelezettségét.

A faktoring tehát nem más, mint a követelés biztosítéka mellett nyújtott hitel. A könyvekben szereplő követelést a faktor engedményezéssel megvásárolja.

Az 1992. évi LXXIV. törvény - Áfa - 2. számú melléklete nevesíti a tárgyi áfa-mentes szolgáltatások között az engedményezést figyelemmel azonban a 9.§ (2) bekezdésére, mely szerint a faktoring ügyletek keretében történő követelés-engedményezés nem minősül az Áfa törvény hatálya alá tartozó ügyletnek (adóztatandó tényállásnak). Ez a rendelkezés biztosítja a teljes áfa levonási jogot a követelés átadójánál.

Számviteli megközelítés

1. az eladó oldaláról

- Az eladó a követelés átruházásakor a követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számolja el a Szvt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint. (T86 – K311)
- A számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint az átruházott követelésnek az engedményes által elismert értékét egyéb bevételként kell kimutatni. (T36 – K96)
- Az engedményes által elismert érték kifizetése (T38 – K36)
- A faktorcég által felszámított faktoring díjat a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a pénzügyi műveletek ráfordításain belül kell elszámolni. (T87 – K38)

2. a követelés megvásárlója oldaláról

- A faktorcég a vásárolt követelést az ellenértékének összegében veszi fel könyveibe a követelések közé. A járó, de az adós által még nem törlesztett összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki.
- A követelés vevőjénél a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan befolyt pénzbevétel, illetve a vásárolt követelés eladásakor az eladási ár könyv szerinti értéket meghaladó része a Szvt. 84. §-a (7) bekezdésének m) és n) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között mutatható ki.
- Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a vásárolt követelés eladásakor az ellenértéket meghaladó könyv szerinti értéket (lásd Szvt. 85.§-a (3) bekezdésének n) pontja).


Hozzászólások

Ágnes  -  

Támogatást lehet faktorálni?

Kati  -  

Illetve még az előző kérdéshez hozzátenném azt is, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha az eladó nem cég, hanem magánszemély? Van-e különbség? Köszönöm.

Kati  -  

Tudna valaki segíteni abban, hogy a 2. pontnál az egyes eseményeket hogyan kontírozzuk? (Úgy ahogy az eladó oldaláról is ki van kontírozva minden egyes lépés) Köszönöm.

marika22  -  

Kedves Zsuzsa! Mit tekintek az engedményes által elirmert értéknek? Ez gyakorlatilag a követelés könyv szerinti értéke, hiszen csak elismert, behajtható követelést tudok faktorálni?

csak a keresztnevét…Márti  -  

Köszönöm új információt kaptam.

anonim  -  

Szia Zsu! Köszi a sok infót. Sz

anonim  -  

Kedves Zsuzsa! Köszönöm a hasznos információt. Csné Andi

anonim  -  

Kedves Zsuzsa! Éppen aktuális információt kaptam a munkámhoz. Köszönet Fekete Ica

bvrita  -  

Kedves Zsuzsa! Nagyon köszönöm az információt! Sok ezzel kapcsolatos cikket olvastam, de ilyen egyértelmű egyik sem volt. Hálás köszönet a segítségért, legalább most már biztos vagyok, hogy jól csináltam! Köszi

Böröczkyné Zsuzsi  -  

A tao tv 22/A§-a egyértelműen megfogalmazza, hogy a hitelszerződésekkel egy tekintet alá esik a pénzügyi lízing is. Tehát a pénzügyi lízing szerződés alapján fizetett hitel kamata után is jár az adókedvezmény. A kamat utáni kedvezmény azonban nem adóalap csökkentő, hanem adót csökkentő tétel, tehát adókedvezmény!

anonim  -  

Kérdezni szeretném, hogy a lizinget terhelő kamatra érvényes-e a 40%-os kamatkedvezmény, mint adóalap csökkentő tétel. Válaszát megköszönve tisztelettel Nemes Katalin

anonim  -  

Kedves Zsuzsi! Nagyon hasznos infót kaptunk,mint mindig. Köszi.Zsuzsi

anonim  -  

Kedves Zsuzsa! Köszönöm a cikket. Teljesen korrekt és világos. Üdvözlettel: Krisztina

anonim  -  

Kedves Zsuzsa! Nekem is most éppen jókor jött a cikked, egy követelés megvásárlását kellett könyvelnem. Köszi, Mária

anonim  -  

Kedves Zsuzsi ! Hasznos cikket kaptunk már megint. Köszönöm ! Csilla

Némethné Marcsi  -  

Kedves Zsuzsa! Nagyon jókor jött a cikked, mert éppen egy ilyen ügyletem van! További kellemes napot kívánok!