Követelések engedményezése
| írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |
A faktorálás lényegében a tulajdonosi jogok gyakorlásának átadása, amikor a jogosult az értékesítésből származó követelését másra ruházza át. Ez egy kapcsolat a faktor és a szállító között, amikor a faktor megvásárolja ügyfele áruszállítási vagy szolgáltatási tevékenységből származó vevői követeléseit.
Ennek során meghatározott díj fejében az ügyfél mentesül a vevőkövetelések nyilvántartásától, beszedésétől, a vevők fizetésképtelenségéből származó esetleges veszteségtől. Ezért cserében a faktor kifizeti az engedményezett követelés vételárát. Vállalja, hogy a szerződés szerinti futamidő elteltével akkor is kifizeti a meghatározott összeget, ha a kötelezett esetleg nem teljesítené fizetési kötelezettségét.
A faktoring tehát nem más, mint a követelés biztosítéka mellett nyújtott hitel. A könyvekben szereplő követelést a faktor engedményezéssel megvásárolja.
Az 1992. évi LXXIV. törvény - Áfa - 2. számú melléklete nevesíti a tárgyi áfa-mentes szolgáltatások között az engedményezést figyelemmel azonban a 9.§ (2) bekezdésére, mely szerint a faktoring ügyletek keretében történő követelés-engedményezés nem minősül az Áfa törvény hatálya alá tartozó ügyletnek (adóztatandó tényállásnak). Ez a rendelkezés biztosítja a teljes áfa levonási jogot a követelés átadójánál.
Számviteli megközelítés
1. az eladó oldaláról
- Az eladó a követelés átruházásakor a követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számolja el a Szvt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint. (T86 – K311)
- A számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint az átruházott követelésnek az engedményes által elismert értékét egyéb bevételként kell kimutatni. (T36 – K96)
- Az engedményes által elismert érték kifizetése (T38 – K36)
- A faktorcég által felszámított faktoring díjat a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a pénzügyi műveletek ráfordításain belül kell elszámolni. (T87 – K38)
2. a követelés megvásárlója oldaláról
- A faktorcég a vásárolt követelést az ellenértékének összegében veszi fel könyveibe a követelések közé. A járó, de az adós által még nem törlesztett összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki.
- A követelés vevőjénél a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan befolyt pénzbevétel, illetve a vásárolt követelés eladásakor az eladási ár könyv szerinti értéket meghaladó része a Szvt. 84. §-a (7) bekezdésének m) és n) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között mutatható ki.
- Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a vásárolt követelés eladásakor az ellenértéket meghaladó könyv szerinti értéket (lásd Szvt. 85.§-a (3) bekezdésének n) pontja).
Ágnes -
Támogatást lehet faktorálni?
Kati -
Illetve még az előző kérdéshez hozzátenném azt is, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha az eladó nem cég, hanem magánszemély? Van-e különbség? Köszönöm.
Kati -
Tudna valaki segíteni abban, hogy a 2. pontnál az egyes eseményeket hogyan kontírozzuk? (Úgy ahogy az eladó oldaláról is ki van kontírozva minden egyes lépés) Köszönöm.
marika22 -
csak a keresztnevét Márti -
anonim -
anonim -
anonim -
bvrita -
Böröczkyné Zsuzsi -
anonim -
anonim -
anonim -
anonim -
anonim -
Némethné Marcsi -