Elszámolandó vasárnapi ebéd?

  |   írta: Böröczkyné Verebéyli Zsuzsanna   |  

Egy szakmai lap egyik korábbi számában azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy lehet-e abból gondja egy vállalkozásnak, ha a nevére kiállítanak egy számlát, de azt költségként már nem számolják el. Ez kisvállalkozásoknál mindennapos eset. Ön hogy vélekedik erről?

Előfordul, hogy például egy kft könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. A kissé vitatható gyakorlat elég sokszor előfordul.

A gond azzal van, hogy elvileg a bizonylati fegyelem alapján a kft nevére szóló összes számlát könyvelni kell, és ezt követően a számlákat az Szt. 169. §-ában foglaltak szerint 8 évig meg kell őrizni. Tehát „eldobni” a számlákat nem helyes.

Ha a kft nevére szóló számlán olyan termékbeszerzés, illetve szolgáltatásnyújtás szerepel, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja, akkor azt a könyvelőnek
  • magánszemély részére történt juttatás esetén a személyi jellegű egyéb kifizetések között, mint adóköteles természetbeni juttatást kell elszámolnia, gondoskodva arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó és járulékok (egészségügyi hozzájárulás) bevallásra és befizetésre kerüljön;
  • nem magánszemély részére történt juttatás esetén - a térítés nélküli átadás szabályai alkalmazásával - rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, amelynek összegével a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.

Persze lehetőség van arra is, hogy a vásárlást követően az ügyvezető számla (esetleg pénztárbizonylat? ) ellenében megtéríti a kft-nek a személyes kiadásit, és ekkor nincs juttatás, hiszen nincs meg nem térített rész.

Ahhoz, hogy valaki a vásárlásról számlát kérjen az üzletben annyit kell tennie, hogy megmondja a cég nevét és címét, ami mindenki számára nyilvános. Ha valakinek van egy haragosa, és egy egyértelműen személyes célt szolgáló terméket vásárol úgy, hogy más nevére kéri a számlát, akkor az a másik nem is tudja a vásárlást a könyvelésében érvényesíteni. Már csak szólni kell az APEH-nak. És ilyenkor mit kell mondani az adóellenőrnek? Hogy nem mi vásároltuk…?

Ott vannak még a METRO áruház számlái. A vállalkozásnak, hogy jogosult legyen ott vásárolni, vevőkártyával kell rendelkeznie. A pénztárnál a számla automatikusan a kártyatulajdonos nevére készül. Van olyan, aki még soha nem vásárolt a METRO-ban élelmiszert a vasárnapi ebédhez? Mit kell ilyenkor tenni? Megtéríteni a cég felé a személyes kiadásokat…

Erre a kérdésre is megpróbálunk választ kapni A Győztes Könyvelő Konferencián.


Hozzászólások

Edit   -  

Lehet nem helyes gyakorlatot követek, de abban az esetben, ha pl. a METROBAN vásárol az ügyvezető, minden esetben kérem, hogy 2 részletben számláztasson. Az egyik számla amely társaság üzemvitelét szolgálja a masik, pedi a magáncélú használatot.

Amennyiben mégis összevont számlát kaptam, akkor kirészleteztem a számlát, ami a cég működéséhez kellet azt elszámoltam a köbnyvekben, és a számla többi rész nem is kerűlt kiadásra a pénztárból.

Ehhez egy személyes célú használat szignó tartozott az ügyvezető részéről.

Amennyiben ellenőrzésre kerűlt a sor ezt elfogadta az APEH.

Istvánka  -  

Csak hangosan gondolkodom.

Ha APEH jogász lennék, ebben az esetben megállapítanám, hogy a cég által a Metro-ban vásárolt termékek ára nem került kiadásra a pénztárból, tehát eltitkolt bevételből fizette, ami nem látszik a könyvelésben. Mindezek után az ügyvezető részére adóköteles természetbeni juttatást nyújtott, amire nem fizetett közterhet. Alátámasztom a Metro vevőnyilvántartásával. Ha a cég észrevételt tesz, akkor megvizsgálnám, hogy egy veszteséges cég minimálbéres ügyvezetője miből vásárol havonta készpénzért olyan sokmindent, amiről már hivatalos nyilatkozatom is van a részéről. Ha nem ért egyet, perelhet. A törvény szövege szerint a bíróság a hatóságnak fog igazat adni.

csak a keresztnevét...  -  

KUHA

GGG  -  

Egyetértek Kati hozzászólásával. Ez egy műprobléma! Eleve: hol biztosítja a jogalkotó az én jogaimat arra nézvést, hogy az ÉN TUDTOM NÉLKÜL senki ne állítson ki számlát az én/vállalkozásom nevére.Ne hogy már az én cégemen akarják behajtani a TV adót meg mindenadót azért, mert a szomszéd Manci néni, az én nevemre kérte a plazma-tv-jének a számláját (nehogy ő kapja a vagyonosodási vizsgálatot). Majd ha a számlakiállítás előtt lesz joga igazoltatni a kiállítónak a vevőt ... Na: akkor térjünk vissza erre!

Istvánka  -  

Véleményem szerint ahol a cégnek szerződése van, pld telefontársaság, vagy külön vevőszáma, pld Metro, akkor azokat a számlákat mindenképpen könyvelni kell. Nem kötelező elszámolni, de át kell futtatni a könyvelésen. Ezeknél a szolgáltatóknál és kereskedőknél a hatóság bármikor utána tud nézni, hogy milyen forgalmat bonyolít a könyvelt cég. Nagyobb forgalmak esetén, ha nem is megy át a számla a cég könyvelésén, akár vagyonosodási, bevétel eltitkolási problémák is felvetődnek, ha a vásárló magánszemélynek egyébként nem lenne rá likviditása. Ha a cég a szolgáltatóknál vevőkártyát vált, vagy leszerződik, akkor polgárjogilag felelősséget vállal arra is, hogy lekönyveli a keletkező bizonylatokat.

Kati  -  

Az elmúlt egy év alatt  rengetegszer megfordultam az APEH-ban ellenőrzések kapcsán. Ilyesmi, mint amivel ez a cikk a következő konferencia reklámozása kapcsán foglalkozik, fel sem merült.....

Miklós  -  

Csak nehogy innét vegyék majd az ötletet... :)

Renáta  -  

 Kedves Hozzászólók! Könyvelőként azt hiszem nekünk csak azokat a számlákat kell könyvelnünk amit az ügyféltől átveszünk! Kérdezném, az apeh milyen módon tudhatná meg , hogy a cégem nevére mikor-mit vásárolok számlára ? Nincs arra kapacitása, hogy a kiállított számlákat egyenként végignézze! 

csak a keresztnevét...  -  

Pm-es, apehos körben is elhangzott nem egy tanfolyamon, hogy pl a Metrós számlánál nem kell 2.-t kérni, egyszerűen ami magáncélra ment azt a végösszegből le kell vonni és kész. Nem kell túlmisztifikálni a dolgokat. Lívia

 

csak a keresztnevét...  -  

Na ne!!!!!!!!!!!!

csak a keresztnevét...  -  

Véleményem szerint  a költségként elszámolt számlákat vizsgálja az apeh ne a magánrészre vásároltakat. Egyéni vállalkozó vásárol a Metró áruházban. Két számlát kér, egyik a vállalkozás részére irodaszerekről, a másik számla  a háztartás részére élelmiszer és egyéb termékekről. Akkor köteles vagyok a háztartás részére vásárolt  termékeket is lekönyvelni?  és adózni utána? Badarság.  Túl bonyolitjuk, a dolgokat.   Zsóka

Ildiko  -  

Köszönöm az információt

Judit!  -  

Nálam ez már régen is kérdés volt,Mi van,ha valaki még az árúbeszerzésnél is kér számlát valakinek a nevére aki nem Ő,esetleg a haragosa.Megesik ez azonos szakmabeliek között.Mi több ,a nagybani kereskedő hozzáfér minden  nála vásárló kiskeres adatához és esetlegesen kozmetikázandó a bevételeit kiír egy két kamu számlát a mit sem tudó kiskeres nevére.Ki bizonyítja,hogy az az árú el is lett szállítva?Lehet ezt még egy kicsit spirálozni.

palmika  -  

Sziasztok,

Én miklós éleményét osztom, a könyvelésben nincs kimutatva, így a cég kiadásait nem növeli, nincs áfa levonva, nincs áfa hiány, nem üzemkörön kívüli költség-nincs tao alap növelő tétel amit az APEH találhatna.

Viszont ha árúbeszerzésnél történik ez, annak lehetnek következményei...

 

margó  -  

A hozzászólásom egy kérdésem lenne, amivel sajnos nem vagyok teljesen tisztában.

Egyik vállakozás erdőtelepitést végez 2007 évben kedte Ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a beruházáson tartottam nyilván.

A vállalkozás pályázatot adott be ,erdőtelepitésre,melyet meg is kapott 2007 év után a 88/2007..VIII.17.FVM rendelete alapján Mezőgazdasági területek erdősitése jogcimén 56.000 EURÓt 15 évre évenkénti megbontásban,melyet mindig az adott évet követöen.kapja meg. 2008 év után 25923 EURÓT kapott 2009 évben. Kérdésem volna ,hogy a kapott támogatás ebben az esetben hogyan számit bevételnek, és hogy kell könyvelni.Ugyanis  eddig nem foglakoztam erdőgazdálkodás könyveléssel.ez uj számomra.Valami szakkiadványt is javasoljál ezzel kapcsolatban..

Válasz előre is köszönöm     

                                                  kovacs.janosne13@chelló.hu

Zsuzsa  -  

Margónak üzenem

 Szerintem a kapott támogatás mindig passzív időbeli elhat. addig, amig el nem fogy az összeg. Könyvelés

Kapott támogatás T 38 bank K 9 árbev.- majd át kell könyvelni passzív időbelire                  T9       K 48

ahogy évenként felmerül a költség akkor lesz annyi bevétel, mint abban az évben felmerült költség

                                 T 48 - K 9

de ez mindegyik támogatásnál igaz szerintem.

 

      

EVA  -  

 Az APEH az idén már célvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy az EVA hatálya alá tartozó vállalkozások betartják-e a számlaőrzési kötelezettséget, mely 2009.02.01-től hatályos. A kettős könyvvitel alá tartozóknak mindenképp könyvelniük is kell ezeket a számlákat.

Kati  -  

Ez egy badarság! Nem kötelező a számlát könyvelni, semmi sem tiltja, hogy bedaráljam. Műprobléma!

FYGureout  -  

Ez egy jó kis téma - el lehet vitatkozni rajta...

Tulajdonképpen azt kell megnézni, hogy kötelező-e a számlát a könyvelésbe elhelyezni, mert a többi (mármint, ha elhelyezem) az világos.

:)

Első ötletként azt mondom, hogy nincs ilyen kényszerítő jogszabály. Vagy mégis?

miklós  -  

A számviteli tv. a bevételeknél úgy fogalmaz, hogy "el kell számolni", míg a költségeknél, hogy "el lehet számolni"...

 

Számomra ettől kezdve nem kérdés a kérdés.. :)

Miklós  -  

Muszáj túlbonyolítani az életünket? :)

Alíz  -  

Szerintem is szarreszelgetés...

Az utóbbi időben ez a honlap érdemi téma hiányában elment a színvonaltalanság felé, illetve nagyjából csak a saját maga reklámozásával foglalatoskodik.

Mondjuk ez utóbbit teljességgel érthetően teszi.

 

Zsóka  -  

Szerintem Zsuzsi nagyon sokat segít nekünk, és jó hogy van ez a honlap, ez a lehetőség,bár most ez szerintem is egy kicsit túlbonyolítás.