Adómentes foglaló...?
| írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |
Tételezzük fel, hogy egy gazdasági társaságtól egy magánszemély ingatlant szeretne vásárolni.
Az adásvételi szerződés megkötése előtt bevált gyakorlat, hogy a vevő foglalót fizet a társaságnak.
A foglaló szabályát a Ptk szabályozza.
243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.
(2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.
244. § Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Vigyázat, mert a jogban járatlan felek az előleg és a foglaló fogalmát gyakran azonos értelemben használják. Azt, hogy melyikről van szó, nem az elnevezése az irányadó, hanem a szerződésben vázolt körülmények és a felek magatartása.
Folytassuk példánkat azzal, hogy a társaság hibájából az üzlet nem jön létre, így a foglaló kétszeres összege illeti a magánszemélyt.
Azaz a magánszemély jövedelemhez jutott (adott 1 millió foglalót, de 2-t kapott vissza).
Kérdés viszont ennek adókötelezettsége.
A foglaló esetében lehet alkalmazni az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.1. pontjában említett "kártérítésre" vonatkozó adómentességet, tekintve, hogy a Ptk. kárátalányjelleget tulajdonít ezen összegnek.
Szja törvény 1. sz. mellékletének 6.pontja:
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.1. elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa esetén a károsultnak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból nyújtott segély, támogatás (így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése), továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, valamint a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás és a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; az áldozatsegítő szolgálattól származó, a bűncselekmény áldozata részére juttatott támogatás.
Azaz a magánszemély jövedelme adómentes! :)
Hozzászólások
juhászné -
ZsuzsaEDAOP -
Ha két cég között történik az adásvétel, a foglalóról (áfás) számlát állít ki az eladó. Az adásvétel meghiusúl. (mindkét fél hibás) Kinek kell szálát kiállítania a foglalóról?
Előre is köszönöm
Zsuzsa
Erika -
Az jutott eszembe, hogy a társaságnál, aki meg akarta vásárolni egy magánszemély ingatlanát, kifizette a foglalót, ami 15%, és utána ezt elbukja, akkor neki valamennyi része bekerül adóalapnövelőbe?
Mert ilyen információt kaptam, hogy a 10% feletti része a foglalónak adóalap növelő, és utána 10% társasági adót kell fizetni 2010-ben.
Utána néztem, de erre vonatkozóan nem találtam semmit, illetve annyit, hogy az adóalapnövelőknél a h, pont, ami azt mondja, hogy behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelést nem kell adóalapnövelőbe tenni, ha magánszemély részére történik a követelés elengedése. De nem tudom, hogy ez erre vonatkozik-e.
Ez a fele a foglalónak nagyon érdekelne.
Köszönöm a választ.
éva -
a foglaló összsgét ev. elszámolhatja-e
Katalin -
Igen, ötletes információt szereztem. Köszönettel. Katalin
csak a keresztnevét... -
Kedves Zsuzsa! Mi a helyzet az ÓVADÉK-kal? Légyszi ird meg: Köszi SM
andras -
adómentes pénzkivét - a megoldás előttünk, csak észre kell venni!!!
Marcsi -
A magánszemély adómentességére nem gondoltam, köszönöm az új információt.
Marcsi
Ági -
ez bizony klassz:))))
Csilla -
Ez tlnyleg adómentes. Mind az APEH, mind a könyvvizsgáló és az adótanácsadó is helyesnek tartotta.
András -
Kedves Zsuzsi!
Szokták mondani, hogy túl szép a leányzó :-) Ami ilyen jól néz ki, az majdnem biztos, hogy gyanús, tehát érdemes alaposan megvizsgálni, nem lehet-e baj belőle, ha ilyen kifizetési módot javasolunk adómentesen ?
Az Ön által idézett Ptk. szakaszok - de mások sem - sehol nem mondják ki, hogy a foglaló elvesztésével, illetve kétszeres visszakapásával a vevő, vagy az eladó megtérítette volna az ügylet neki felróható meghiúsulásával a másik félnek okozott kárt, azaz a feleknek a foglaló jogi sorsának rendezését követően ne lehetne bíróság előtt is érvényesíthető kártérítési igényük egymás felé.
Márpedig ilyen igényük van, aminek összegébe a foglaló kérdése alapból be sem számít, hiszen annak sorsára a Ptk. csak az ügylet teljesedésbe menetelére ad iránymutatást. A foglaló tehát nem kárátalány, ilyet a Ptk. nem mond, ennek fölvetése a törvényszöveg talán túlságosan nagyvonalú kezelése. A foglaló csak egy szerződés teljesítését biztosító mellékkötelem, azaz ösztök, ami arra ösztökéli a feleket, hogy a megkötött szerződésnek megfelelően járjanak el, különben baj is lehet.
Erre tekintettel ha a foglaló kétszeres megkapása nem kárátalány, nem kártérítés, akkor csak egyéb összevonás alá eső jövedelem lehet, ami ennek adóterhét viseli.
Más megítélés alá esik a kötbér, ami a Ptk. szerint nevesített kárátalány. Az tényleg adómentes. Az Apeh gyakorlata egyébként a visszaélések elkerülése érdekében az, hogy csak azt a kifizetést tekinti kártérítésnek, így adómentesnek, amit a bíróság jogerősen ennek nyilvánított. Adóalanyok közötti megállapodás kártérítésről, akár közjegyző, akár ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalása ellenére sem képez adómentességet. Ez esetben ugyanis akár munkabér, végkielégítés helyett is lehetne a munkavállaló részére kártérítés kifizetésében havonta, vagy esetileg megállapodni :-)
Ennek ellenére nagyon érdekes a cikk témája, aktuális kérdés a jövedelmek adómentességi lehetőségeinek megkeresése és föltárása közös tudásbázisunk fejlesztése céljából :-)
Üdvözlettel
András
Jutka -
Köszönöm az információt, az ilyen mindig jól jön. Pl.: (csak gondolatban kombinálok) ha egy BT ügyvezetője magánemberként "megnyeri" a foglalót, és mivel a Bt pénztára éppen "minuszos" tagi kölcsönként befizeti, akkor megsegítve a cég is, (akár csak papiron), mindenki jól jár? Adó nincs?
Géza -
Jó gondolatsor,
de könnyen hibázhat az "eladó" vagy a " vevő", amivel véelmezhetővé látszik az adó-elkerülési szándékból elkövetett "ál-szerződés".
csak a keresztnevét... -
Kedves Zsuzsa !
Köszönöm a tájékoztatót, szerintem a foglaló megfelel a kártérítés besorolásának, hisz amig valaki " lefoglalózza " azt a bizonyos tárgyat, a végleges adás-vételig érdemben nem tud tárgyalni más ügyféllel ! Tehát , ha meghiúsul valamilyen oknál fogva az ügylet, az eladó kezdheti előlről a hirdetést, és a " vevők" fogadását ! Pl.Ingatlannál ez lehet több hónap is, és ebben az estben valóban kár éri az eladót ! Ugyanez érvényes, ha az eladó, vagy külső körülmény miatt hiúsul meg az adás-vétel ! Az, hogy ez egy " kiskapu" -nak látszik, hát.... Nem kellene ennyi sarcot kivetni fölöslegesen az emberekre , mert a pénz "eltűnik " ! Kevesebb adó, átlátható elszámoltatása befizetett adókról, és utána jöhet a szigorú ellenőrzés ! De ma ez fordítva van !
rózsa -
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm a tájékoztatást, én már gyakorlatból tudom mondani, hogy ez így van! 2 évvel ezelőtt egy hasonló esetem volt, és az ellenőrzéskor én is az akkori jogszabályra hívatkozva tudtam megvédeni az ügyfelemet. Bár az ellenőr nem akarta elfogadni, kiment tanácskozni és végül is elfogadta adómentes jövedelemként!
Állítólag egy belső írásos iránymutatás is van az Apehnél erre vonatkozóan,2004-2005 környékén jelent meg , ezt az egyik iskolatársamtól tudtam meg aki akkor ott dolgozott.
csak a keresztnevét... -
Az egészen biztos hogy nem adómentes. Azt sem értem ez hogy merülhetett fel egyáltalán... Az SZJA tv. idézett része nem erről szól...
csak a keresztnevét... -
Mindaddig amig nem kap egy adóellenőrzést és az ART. 1§ (7) bekezdése szerint úgyis megállapítják, hogy mégis adóköteles.
csak a keresztnevét... -
Azért érdemes lenne tisztázni, hogy a fenti esetben a kapott plusz 1 m forint, valóban megfelel-e a "kárpótlás és a kártérítés" fogalmának... Ez egy szerződésen alapuló kötelezettség vállalás, de véleményem szerint ez csak a köznyelv fogalomhasználatában felel meg kártérítésnek, valójában ez jövedelem... Jobb nem lévén egyéb jövedelem.
Kíváncsi lennék mit mondana erre egy APEH állásfoglalás...
csak a keresztnevét... -
:))))))))
márta -
köszönöm ezt az információt. Most éppen jól jött.
A társaságnál ráfordítás ?
Edit -
És a társaságnál elszámolható ráfordítás, vagy adóalap-növelő lesz a fizetett "kártérítés"?