A „bizonytalan adójogi helyzet” bizonyosan megszűnt…

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Megszűnt az a jogintézmény, mely az adóértelmezés kockázata ellen védte az adózókat. A 2012 évi jogszabályokat jól jellemzi, hogy még a bizonytalan adójogi helyzet szabály is bizonytalanná vált, végül meg is szűnt.

2012. január 1-jétől gyakorlatilag törvényi szintre emelték a jogbizonytalanságot.


nyul_repa.jpg
Aki nem volt biztos abban, hogy megfelelően értelmezte a szabályokat, az minimum 100 ezer forint befizetése mellett megúszhatta a téves értelmezés miatt keletkezett adóhiány alapján kiszabható adóbírságot és mulasztási bírságot.
Ez a lehetőség azonban csak tiszavirág életű volt.

Egyes nyilatkozatok úgy magyarázzák, azért kellett megszüntetni, mert két hónap alatt szinte senki nem élt ezzel a lehetőséggel. A NAV közleménye szerint, a korábbi befizetéseket az adóhatóság visszatéríti, és az adózó által benyújtott jegyzőkönyvet visszaküldi az adózónak.

További információk az adóhatóság közleményében olvashatók >>

A megszűnt lehetőség utódjaként szerintem azt kellene bevezetni, hogy ha az adóhatósági és/vagy a minisztériumi állásfoglalások alapján járunk el, akkor nem állapíthatnak meg semmilyen szankciót, és „bírjanak kötelező jogi erővel”.

Neked van még egyéb javaslatod?



A bejegyzés címkéi

adózás rendje


Hozzászólások

Zimányiné Fehér Aranka  -  

Kedves Zsuzsi!

Maximálisan egyet értek a javaslatoddal. Ha a szerencsétlen könyvelő (könyvvizsgáló, adószakértő, egyszerű adózó állampolgár) nem biztos a jogszabály helyes értelmezésében, netán egyáltalán nem érti, mit tehet mást, mint szakmai véleményt kér a jogalkotóktól, jogalkalmazóktól, amit sokszor dodonai módon, de kellő kitartással konkrétan is megkap, azonban a végén a záradék: nesze semmi, fogd meg jól! Igen, ez a szakmai vélemény igenis legyen kötelező jogi erejű! Lehet, hogy egy ügyintéző fogalmazza meg a választ, de bizonyos, hogy többen alakítják ki a véleményt, illetve, hogy a megfelelő belső ellenőrzésen is átmegy. Miért nem vállalnak érte felelősséget legalább olyan szinten, hogy az adózó,ha vette a fáradságot és utánajárt a problémájának, mentve legyen a szankciók alól? Hiszen ennél többet nem tehet a gondosság érdekében.
Zimányiné

jjj  -  

Továbbképzésen APEH főosztályvezető mondta, hogy nekünk, gyakorlati szakembereknek, amikor megjelenik a tv., már helyesen kell alkalmazni, de NEKIK csak akkor kell tudni és értelmezni, amikor ellenőrzik... Hát így kérjél tanácsot és útmutatást...

MARCSI SZEGEDRŐL  -  

Angyal urnak igaza van, de gondolják végig nem minden vállalkozásnak van lehetősége rendszeresen képzett adószakértőt alkalmazni.
Oly korban élünk, amikor az embereknek saját erejére, felkészülésére van szükség a talponmaradáshoz, nem nyujt segitséget margó. Az értelmezése aza dótörvényeknek egyre
nehezebb a sokrétüsége állandó változása miatt. Nekem néha az az érzésem,hogy az alkotó soha életében a gyakorlatban nem alkalmazott ilyen tv-t.
Arra már nem merek gondolni, hogy a birságkiszabást könnyitik ezáltal.Ilyen változások mellett képtelenség egy vállalkozásnak előre tervezni. Pedig ŐK segitik a vállalkozásokat.

Évi  -  

Ha csak egy intézmény egy osztálya adná ki az országban az állásfoglallásokat kizárólag, és emellett azokat nyilvánossá tennék, az adójogszabályok értelmezése
egyértelmű,és mindenki számára megismerhető lenne.

Márta  -  

Egyre nehezebb a mai adójogszabályokon eligazodni. A kormány gondol egyet és máris modosít,új adónemeket hoz létre annélkül, hogy átgondolnák a következményeket. A Szochó adóhoz a mai napig nincs elég csekk. Minden hónapban átkell vezetni a régi csekken befizetett adót. Az Apeh-nál elnézést kérve tájékoztatták a csekket kérőket, hogy a könyvelővel beszéljék meg, az átvezetést. Ezt a bizonytalan adójogi helyzetet nem is értettem, pedig nem kezdő vagyok.

Angyal József  -  

Az Alkotmány 7/A. § (1) bekezdése és az új Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése is kimondja:

„Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.”

Emiatt az adóhatósági és minisztériumi állásfoglalások nem bírhatnak kötelező jogi erővel. Az adójogszabályok értelmezése speciális felkészültséget igényel. Ilyennel rendelkezik az okleveles adószakértő. Be kellene fejezni, hogy boldog-bolgotalan értelmezi az adójogszabályokat. Könyvelők is gyakran mondják: szerintem így kell értelmezni.
Ami változtathat a kialakult áldatlan állapoton (adóhatóság gyakran önkényesen értelmezi a törvényeket) az az Alkotmányjogi panasz intézménye. 2012. január 1-től az Alkotmánybíróságnak joga van megsemmisíteni bírósági ítéleteket. Például ilyeneket: "a törvényi szabályozás hiányában a köznapi értelmezésből kell kindulni", vagy "nyilvánvaló, hogy a NAV-nak" van igaza.

Angyal József okleveles adószakértő

Vné Irén  -  

Én már teljesen belefáradtam ezekbe a " hogy is kell értelmezni?" és főleg meddig érvényes ez az értelmezés!
Elkeserítő, hogy egy-egy jogszabály , ennyire tiszavirág életű legyen! Hogy lehet így normálisan dolgozni?
Bocs, hogy már ennyire sötéten "kezdek" LÁTNI, de igazán nagyon szeretnék már újra tisztán látni, érteni. ( pedig nem a szememmmel van baj!)