Magánszemélyek vagyongyarapodási vizsgálata

  |   írta: APEH tájékoztató   |  

Az APEH még tavaly májusában adta ki ezt a tájékoztatót a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban.
2007 elején, amikor egyre nagyobb számban kezdődnek ilyen típusú ellenőrzések, talán érdemes még egyszer átnézni, miről is van szó.

A magánszemélyek eltitkolt jövedelmeinek megállapítása gyakran nehéz feladat elé állítja az adóhatóságot. Magyarországon nincs egységes vagyonadó (csak egyes vagyonelemeket és vagyonátruházásokat "kezel" az adórendszer, pl. a gépjárműveket, a telket és épületet, az ajándékozást, az öröklést és az ingatlanok ellenérték fejében történő átruházását), az egységes vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság 1992-ben megsemmisítette. Az adózás rendjéről szóló törvény 1997 óta tartalmaz rendelkezéseket a vagyongyarapodás adóhatósági vizsgálatára vonatkozóan, szinte ez az egyetlen eszköz az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására.
I. Jogszabályi háttér
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
A korábban végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy az adózók, a vagyongyarapodás forrásaként az elévülési időt megelőző időszakban szerzett jövedelmet jelöltek meg. Ezért az Art. 109. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. Ebben az esetben nem elévülési időszak meghosszabbításáról van szó, hiszen ha bebizonyosodik, hogy akkor keletkezett az adózatlan jövedelem, nincs mód az adókötelezettség érvényesítésére.
A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.
II. A kiválasztás alapját képező információk
A vagyongyarapodási vizsgálatokra az adózó magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra. Az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg, fenntartva természetesen annak a lehetőségét, hogy a magánszemély tudja igazolni vagyongyarapodását, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett a gyarapodást megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes forrásból származott.
Az ellenőrzésre történő kiválasztásra például a következő információk alapján kerülhet sor:

bevallások adatai, kontrollinformációk elemzése,
ingatlan adás-vétel,
cégnyilvántartás adatai,
adóalanyi hierarchia térkép,
közérdekű bejelentés,
társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, vagy egyéni vállalkozó,
nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók,
más hatóságok (pl. rendőrség) jelzései,
társigazgatóságok, társosztályok adóellenőrzései alapján.

III. Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok
A vagyonosodási vizsgálatok során a bizonylatokhoz konkrétan köthető tényállás feltárását az adóhivatal az alábbi szempontok alapján folytatja le:

Adózót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy vagyongyarapodása adózott, illetőleg adómentes jövedelemből származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa megjelölt vagyonelemeket az adóhatóságnak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogadnia.
Az adóhatóság nem köteles a meghallgatott tanúkat jövedelmi viszonyaik tisztázása érdekében célvizsgálat alá vonni abban az esetben, ha megfelelő következtetéseket lehet levonni a rendelkezésre álló adatokból.
Adózó általi bizonyítás a külföldről származó jövedelem tekintetében kizárólag akkor eredményes, amennyiben a magánszemély a vizsgált időszaki devizaszabályoknak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről.
Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas.
A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el.
Bizonyítékként nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem.
Az adóhatósági pénzintézeti megkeresések törvényi felhatalmazás alapján célhoz kötöttek és jogszerűek, adózó érdekét szolgáló olyan bizonyítási eljárások, melyeknek jelentős szerepe van a kezdő vagyon meghatározásában.

IV. Nyilatkozat, mint a tényállás tisztázásának másik eszköze
Nyilatkozat felvétele szükséges a magánszemélyek esetében, ha a tényleges vagyoni helyzet nem állapítható meg a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján.
Revízió által tisztázandó kérdések lehetnek:

rendelkezett-e bevallási kötelezettség alá nem tartozó külön jövedelemmel (pl.: kamatjövedelem, nyeremény),
meglévő különadózó jövedelmek jogcíme (a valóságtartalom ellenőrizhetősége érdekében),
ingó és ingatlan értékesítésénél, bérbe adásánál a vevő, bérbevevő azonosítása, a szerzési és eladási ár rögzítése,
vásárolt ingatlanra, esetleg vagyonértékű jogra vonatkozóan a vételár és az eladó személyének rögzítése,
meglévő hitel és kölcsön felvétel körülményeinek tisztázása arra vonatkozóan, hogy azonosíthatóan kitől, mikor, milyen összegben lett felvéve, visszafizetésre került-e, és mikor,
ha van folyamatban lévő ingatlanberuházás, az hol, milyen összegben, milyen forrásból kerül megépítésre,
milyen konstrukcióban és milyen összegű megtakarítással rendelkezett a vizsgálat alá vont időszak kezdetén, illetve a vizsgálat megkezdésekor milyen személyek felé, milyen összegű, átfutási idejű tartozással rendelkezik,
kik a vele egy háztartásban lakó eltartott személyek, éves viszonylatban milyen összeget fordít életvitelének fedezésére.

V. Vizsgálati eljárások
A vagyonosodási vizsgálatok rendkívül időigényesek, a bizonyítási eljárás komplex.

Kölcsön, hitel felvételére történő hivatkozás esetében a nyújtónál kapcsolódó vizsgálat válik szükségessé, sokszor magánszemélyek egész láncolatát illetően. Indokolt lehet adóellenőrzést a kölcsönnyújtónál is elrendelni, ha a becsatolt dokumentumok a kölcsönnyújtás tényét alátámasztják, de a kölcsönt nyújtó jövedelme erre nem ad fedezetet.
Külföldről származó jövedelem, kölcsön pénzügyi fedezetre történő hivatkozás esetében az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresésre kerül a származási ország adóhatósága, aki vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségére vonatkozóan.
Ingatlanvagyon megléte esetén szükséges helyszíni szemle lefolytatása, gyakran szakértő igénybevétele.
Amennyiben a tulajdonszerzés, házastárssal, élettárssal közös pénzügyi fedezettel valósult meg, a családtagok ellenőrzését is indokolt elrendelni.
Sok esetben az adózók közreműködési kötelezettsége nem teljesül maradéktalanul, akadályozzák a tényállás feltárását.

VI. Elvégzett vagyonosodási vizsgálatok a számok tükrében
A rendelkezésre álló széleskörű információk alapján az adóhivatal egyre több vagyonosodási vizsgálat lefolytatását rendeli el. Hiába az adózók által felsorakoztatott egyre bővülő jövedelem-legalizálási módszerek, a megállapítással záruló vizsgálatok darabszáma az összes vizsgálati darabszámra vetítve növekvő százalékot mutat. További emelkedést mutat a megállapított adókülönbözet, valamint az egy vizsgálatra jutó megállapítás összege.

év
vizsgálatok száma
megállapítással zárult
vizsgálatok
megállapított
adókülönbözet
átlagos
megállapítás
db
db
%
milliárd Ft
millió Ft
2004. év
585
352
60%
2,7
7,67
2005. év
610
380
62%
3,2
8,42
2006. I-IV.hó
184
138
75%
1,8
13,04
Az adó utólagos megfizetésén kívül az adózót terheli még az adóbírság (főszabályként az adóhiány 50 %-a), továbbá késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva a "jogosulatlan pénzhasználat" díja). Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, de ezekben az esetekben kevés méltánylást érdemlő körülmény szokott lenni.


Hozzászólások

anonim  -  

Nagyon sajnálom, hogy amit egy pár évvel ezelőtt terveztek nem valósult meg. Nevezetesen az, hogy mindenki elkészitette volna a vagyonbevallását. Igy most lenne mihez vizsgálni a vagyonosodást. Rettenetes, hogy pl. 30éves munkaviszony után ugy kezelik az embert, mintha a vizsgálatba bevont év első napján született volna. Nem mindenki tartotta bankban a pénzét, főleg idős szülőkre nem volt jellemző.

  -  

Kdves Zsuzsa! Jónak tartom az átfogó értékelést. Sajnos mindenki és mindenhol csak a szabályok ismertetésével foglalkozik. Azt tapasztalom, hogy ez a vizsgálat mindenkitől teljes körű könyvelési ismereteket igényel. Ma már elvárás a kőfaragótól és a lakatostól is, hogy legalább olyan adószakértő legyen mint a könyvelője. A vagyonosodási vizsgáélat ugyanis olyan zárt bizonylatolási rendet, biozonyítási eljhárást igényel mint egy bizonyítási eljárás a Legfelsőbb Bíróság előtt. Mindent csak banki bizonylattal lehet bizonyítani, a hatóság ugyanis semmit sem fogad el. Kizárja a tanúvallomást, mert csak akkor van bizonyító ereje, ha banki bizonylat támasztja alá.Ez vonatkozik a kölcsön átadására, visszafizetésére és egyébként mindenre. Nem számít ha személyesen adom át a kölcsönt, nem számít ha visszakaptam elismerem, papírt adok róla, ha nem tetem a bankszámlára hanem feléltem a pénzt akkor az nincs is. Ha tehát kenyeret vettem, megettem akkor az APEH aszwerint éhen haltam, mert az nem életszerű. Hova jutunk?

anonim  -  

Én nem helyeslem ezt a vizsgálatot az embereket fel kellett volna késziteni és tudatositani hogy ez a vizsgálat elkezdödik.De itt azt hiszem hogy pénzbehajtás szerint megy.

Böröczkyné Zsuzsi  -  

Kedves Angyal József! Bizonyára az én hibám, hogy nem hangsúlyoztam megfelelően: ez az írás, egy tavaly májusi APEH közlemény. Ezt fel is tüntettem forrásként. Ön is tudja, valamennyien használunk olyan kifejezéseket, melyeknek nem az a hivatalos elnevezésük, de egyértelmű a jelentésük; „elvárt adó”, „szolidaritási adó” stb. Ezen írás címe pedig megegyezik az adóhivatal által adott közlemény címével. Hozzászólásának egyes megállapításaival egyetértek, azok nem mondanak ellent a közleményben leírtaknak. Az írás közlésével a célom az volt, olvasóim kellő információval kerüljenek az adóhivatal eljárása elé, és időben felkészülhessenek az ott rájuk váró eseményekre, átgondolhassák saját helyzetüket. Azonban az Ön által képviselt nézőpont is érdekes lehet a kollégáknak, ezért is adok lehetőséget a hozzászólásokra. Megtisztelő, hogy olvassa leveleimet és köszönet a hozzászólásért. Böröczkyné Zsuzsi

Angyal József adótanácsadó  -  

A cikk meglehetősen megtévesztő. Ilyen viszgálati forma, hogy vagyonosodási vizsgálat nem létezik. Első lépésben az adóhatóság feladata a tényfeltárás és annak megállapítása hogy a becslés feltételei fennállnak-e. Ebben a fázisban a bizonyítási teher az adóhatóságé. Ha az adóhatóság a tényfeltárás és megfelelő bizonyítás után becsléssel állapítja meg az adóalapot, akkor fordul csak meg a bizonyítási teher. Ekkor bizonyíthatja az adózó a becsült adólaptól való eltérést. Házastársak esetében érdeklődéssel várom a "becslési eljárást" (van most egy ilyen ügyem), mert ilyenkor a vagyongyarapodás forrása a Ptk szerinti vagyonközösség. Esetenként ez nem igényel pénzforrást. Pl. GYES-n lévő anyuka ingatlant vásárol férjével közösen. Az adóhatóság által jelenleg alkalmazott nyilatkozat forma aggályos és nagyon átgondoltan kell rá válaszolni. Több kérdés van, amire csak akkor kell válaszolni, ha az adóhatóság becsléssel állapítja meg az adóalapot.Így többek között a vizsgálat első szakaszában a bankszámlák felsorolása lehetőséget ad az adóhatóságnak információ kérésre.Enélkül nem kutakodhatna. Angyal József adótanácsadó. --- === MODERÁLVA (Reklám) === ---

anonim  -  

Nagyon örülök ennek a hírlevélnek, ugyanis a mai napon vittem anyagot 5 évre vonatkozólag, vagyonosodási vizsgálat alá vont őstermelő, mg szolgáltatást végző áfa-körös magánszemélyt. Egybe esnek a cikkben megfogalmazottak a gyakorlattal, ezeket a szempontokat sorolták fel, a kérdések is ezirányúak voltak. Várom a végét!!! Továbbiakban is csak a köszönetemet és hálámat tudom kifejezni az önzetlen segítségért, amit kapok ezekből a cikkekből, le vagyok nyűgözve, el sem hiszem, hogy ilyen van még ma? Van és mindenkinek hírdetem, hogy gyöngyszem került hozzám, Zsuzsika köszönöm,köszönöm,köszönöm!!

EPAnikó  -  

Köszönöm a lehetőséget,mivel sokban megkönnyiti a munkát és emlékeztet a dolgokra.Ismerjük a rendeleteket, csak annyi van belőlük, hogy néha jót tesz az ismétlés. Anikó

anonim  -  

Már maga ez a vizsgálat is rengeteg költséggel járhat, pláne ha belevonják a külföldi hatóságokat is... Megéri ez egyáltalán? Más módszert kellene kitalálni...