2. Veszteségelhatárolás
2.1. A veszteség keletkezésének körülményei
2.2. A korábbi évek veszteségének felhasználása
2.2.1. A maximálisan levonható veszteség
2.2.2. Saját döntésen alapul
2.2.3. A bevallás kitöltése
2.2.4. Nyereségminimummal való kapcsolata
2.2.5. Az elhatárolt veszteség sorsa más adónemek időszaka alatt
2.3. Az elhatárolt veszteség sorsa átalakulás vagy cégvásárlás után
2.3.1. Átalakulások
2.3.2. Cégvásárlás
2.1. A veszteség keletkezésének körülményei
Abban az évben, amikor egy vállalkozásnak negatív az adóalapja, a veszteséget a következő évek pozitív adóalapjából le tudja vonni. Ennek feltételei azonban gyakran változnak, és a későbbi adóalap-csökkentésnél azt kell nézni, hogy a keletkezés évében mi volt érvényben. Az első lépés tehát az, hogy megnézzük, a veszteség melyik évben, milyen körülmények között keletkezett.
2003-ig
A 2003-ig érvényes szabály szerint amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.Ez a rendelkezés az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át.
2004–2008
2004 és 2008 között amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben (bármelyikben) csökkentheti az adózás előtti eredményét.Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az előbbi rendelkezés csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, vagy az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.
2009–2014
2009-től amennyiben az adóalap negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben (bármelyikben) döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.2015-től
2015-től, ha az adóalap negatív, akkor ezzel az összeggel a következő öt adóévben, a döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.Ezzel párhuzamosan találunk egy átmeneti rendelkezést, miszerint a korábban „korlátlan” éveket legkésőbb 2025-ben lehet az adóalap csökkentésére felhasználni.
Nagyon fontos, hogy a veszteség bármelyik évben is keletkezett, amikor azt valamelyik következő adóévben a pozitív adóalapjából le szeretnénk vonni, akkor azt a keletkezésük sorrendjében kell megtenni. Még akkor is, ha így a régebbi években keletkezett veszteségek elvesznek.
Találkoztam már olyan céggel, amely a veszteségelhatárolás analitikáját megoldotta az eredménytartalék analitikájával. Sajnos nem voltak azzal tisztában, hogy a negatív adóalap és a negatív eredmény egyáltalán nem ugyanaz.
Tehát elkerülhetetlen egy veszteségről vezetett analitika, akár egy egyszerű excel táblázatban.
Ami érdekes, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése kizárja a veszteség továbbvitelét.
De mi is ez? A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az egyik polgári jogi alapelv.
A rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
Véleményem szerint ennek megítélése az adózók oldaláról szinte lehetetlen, azaz a veszteség az adózók szemszögéből korlátlan ideig továbbvihető. Ha az adóhatóság egy ellenőrzése kapcsán megállapítja a „rosszhiszemű” adóelkerülést, akkor a veszteség továbbvitelét is megtagadhatja.
Mert mi van akkor, ha nem lesz jogunk arra, hogy a következő időszakok eredményéből levonjuk a veszteséget? És mi van akkor, ha én magam kijelentem, hogy nem jogszerűen járok el… szóval, ha ezt betartom, akkor eleve „feljelentem” magam? Szerintem ez lehetetlen az adózó oldaláról.
Csak „érdekességképpen” a többi polgári jogi alapelv:
- Autonóm mozgástér elve
- Ésszerűség elve
- Igazságosság elve
- Jogbiztonság elve
- Jogfejlesztő értelmezés elve
- Jóhiszeműség és tisztesség elve
- Rendeltetésszerű joggyakorlás elve
- Joggal való visszaélés tilalmának elve
- Együttműködési kötelezettség elve
- Elvárható magatartás elve
- Párhuzamos oltalom elve
- Jóhiszemű joggyakorlás elve
Az elhatárolt veszteséggel történt adóalap-csökkentésnél a csökkentés évében érvényes szabályt kell nézni. Ez most úgy szól, hogy a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. De ez már a következő rész témája.
Ha érdekel a folytatás, rendeld meg a könyvet ITT>>
Sára -
Ez a Tao-s könyved fantasztikusan jó könyv.
Ma reggel autószervizbe kellett mennem, gondoltam el kezdem olvasni a könyvedet. Majdnem félig eljutottam benne, és itthon sem tudtam letenni. Olvasmányos, olyan mint az élő előadásod, nagyon érthető és igen hasznos. A munkánk nemcsak adó, hanem számvitel és sok egyéb jogszabály ismeretét kívánja meg, és ebben a könyvben ezek együtt vannak a témával kapcsolatban.
Köszönet érte. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Üdvözlettel:Sára
Ani -
Szabóné Engedi Ilona -
Köszönöm ezeket és azokat az értékes szakmai segítségeket, melyen az éter hullámain kapok Tőled.
Még mindig visszasírjuk a Te előadásaidat, pedig elég régen volt mikor a Verzál-nál voltál előadó.
Mindig nagy érdeklődéssel figyelem az email-jeidet.
Köszönöm
Kati