Új rendelet a munkába járásról

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Május 1-én lép hatályba a 39/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet, mely a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szól. Ezzel egy időben a 78/1993. (V. 12.) Korm. Rendelet hatályát veszti.

Az új rendelet szerint a munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.

(04.30-ig a vasút esetében 86%, a busz esetében 80%-ot kell téríteni)

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta

a) 2010-ben 30 000 forint,

b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

Hazautazásnak tekintjük azt, amikor a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás történik.

A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár (azaz kilométerenként 9Ft akkor téríthető minden munkában töltött napra), ha

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; (hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.)

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.

A munkáltató a c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.


A bejegyzés címkéi

szja


Hozzászólások

Gizella  -  

Kedves Zsuzsa!
Egy kollégám naponta 70 km-ről jár be dolgozni, a munkáltató rendesen fizeti is a 86%-os költségtérítést.
Mivel azonban a munkáltató tudna összkomfortos szolgálati lakást biztosítani a dolgozónak állíthatja-e választás elé a munkavállalót, vagy kötelezheti-e arra, hogy fogadja el a szolgálati lakást? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy csak heti egy haza- és visszautazást térít?

Szabó Ferencné  -  

kérlek küldjél nekem olyan nyomtatvány, amelyen letudom adni a napi munkába járáskor kapott menetjegyeket letudom adni a munkáltatómnak.

Korsosné Éva  -  

Kedves Zsuzsa!

Azt szeretném kérdezni töled, hogy ha férj, feleség egy műszakban dolgozik ( havi 2 kivételével) és autóval közlekednek, akkor a 9FT mindkettőjüknek jár, vagy csak annak aki 2 műszakkal többet dolgozott? Válaszodat elöre is köszönöm Éva

mminer  -  

Üdv!
Segítséget kérnék hogy jól értem-e? Autóval 9ft/km költségtérítés igénybe vehető a munkába járáshoz és a hétvégi hazautazáshoz is egyszerre? (csak a hazautazásnál van felső korlát max. 30e?)
Üdvözlettel:
mminer

Krisztián  -  

Kedves Zsuzsa!
Csak remélni tudom, hogy még élő oldalra tévedtem, és valami megfelelő választ kapok az engem foglalkoztató kérdésre!
Törökbálinton lakom, és Budapesten dolgozom.
A cégem nem akarja fizetni a Budapest bérletet, csak a közig. határon kívül eső részt, mondván, hogy az helyi bérlet.
Értelmezésem szerint, nekem a helyi bérlet a törökbálinti helyi közlekedési bérlet, minden más ettől eltérő helyközinek minősül.
A munkába járásom költségét pedig legalább 86%-ban térítenie kell!
Ehhez nekem 2 bérlet kell.
Vannak olyan példák, hogy Gödöllő-Budaörs vonatkozásban írják, hogy ott a Bp-en való átutazás nem minősül helyi közlekedésnek.
Az, hogy én Budáról járok át Pestre, ami gyalog több mint 2 óra.
Ilyen esetben nem minősül átjárásnak a munkába járás?
Kérem adjon valami használható támpontot arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnám kiharcolni a budapesti bérletemet is!
Köszönettel:
Krisztián

Gábor  -  

Kedves ZSuzsa!
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha férj és feleség egy munkahelyre jár akkor jár e mindkettőjük számára a 9ft-os km hozzájárulás számít e hogy egy autóval mennek vagy csak akkor ha külön műszakba járnak.
Köszönöm. Gábor

János  -  

Kedves Zsuzsanna!

Gépkocsival járok dolgozni,mert a lakóhelyem és a munkahelyem között nem közlekedik sem busz sem vonat.A főnököm kitalálta hogy menjek gépkocsival kb az út feléig,hagyjam ott a kocsit,és száljak fel a vonatra.Jogos ez? A gépkocsira a költségtérítés ha elindultam nem a teljes útra szól? Különben is hol hagyjam a kocsit? Parkoló nincs.

Zsuzsanna  -  

Miért éri meg a felettesednek a 86 %-os költségtérítést fizetnie a vonatra?

A többire nem tudom a választ, mert ha azt írod, hogy a munkahelyed és a lakásod között nincs tömegközlekedés, akkor milyen vonatra akar felszállítani?

TERI  -  

Lehet-e munkábajárási költségtér.fizetni gépkocsira, ha az illetőnek nincs se kocsija, se jogosítványa?

Zsuzsanna  -  

Én, úgy tudom, hogy lehet. Ha valaki hoz és visz, akkor lehet a 9,- Ft/km-es költségtérítést kifizetni.

Erika  -  

Kedves Zsuzsanna!

Légyszíves küldjél nekem is egy költségtérítés elszámolást kérő nyilatkozatot!

cím:tf70@freemail.hu

 

Előre is köszönöm!

 

Tündi  -  

Zsuzsa!

 

Kérhetnék egy nyilatkozatmintát?

maki@globonet.hu

Köszönettel

 

 

Zsuzsanna  -  

Szia Tündi!

Most küldtem, mert csak most láttam, hogy kértél. De, nem lesz késő??? (május 01-vel indult a törvény)

Üdv, Zs

Zsuzsanna  -  

Marika! Itt egy másik magyarázat arra, hogy miért nem kell maximálni a Te esetedben a költségtérítést:

"Hazautazásnak tekintjük azt, amikor a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás történik." Az alábbi linkből ollóztam ki. Remélem, ezt most már a felettesed is elfogadja.

http://www.adoforum.hu/szakmai_forum/tema/25642/uj-rendelet-a-munkabajarasol?wa=ADO1003

Margó üzeni  -  

 Ez  hasznos  információ  volt.

Marika  -  

A főnököm úgy érti a rendeletet, hogy havonta 30000 ft os költségtérítés jár. Én mindennap bejárok 70 km es távolságról távolsági autóbusszal dolgozni. Közalkalmazott vagyok. Szerintem nekem a bérlet 86% a jár. Szerintetek kinek van igaza?

Zsuzsanna  -  

Azoknak jár a  30.000 Ft, akik hétvégeken járnak haza, és pl. leadják a vonat, vagy buszjegyet, esetleg bérletet. Ez esetben, max. 30.000 Ft-ot téríthet a munkáltató!!!!! Olvasd el a második bekezdést.

A munkábajárásnál nincs felső határ. (Első bekezdés) A munkábajárás költségtérítése: 86 %!!!!!

Nálunk is van, aki 70 km-ről jár dolgozni, és ki kell fizetnünk a 86 %-os térítést.

Remélem, a felettesed megérti.

Zsuzsanna  -  

A 30.000 Ft-os térítés azoknak jár, akiknek pl. van ideiglenes lakcímük a munkavégzés helyén, de az állandó lakcímük más városban van. Azon munkavállalók, akik mindennap az állandó lakcímükről járnak be dolgozni, azoknak a 86 %-os költségtérítés jár.

Nem tudom érthetőbben leírni. Remélem, ezzel tudtam segíteni! Üdv,Zs

Zsuzsanna  -  

Figyeljetek! Most jött ki az APEH magyarázat a bejárási költségtérítésről (jobb későn, mint soha) :)

A nyomtatványokat küldöm! (és kérlek Benneteket, tőlem ne kérjetek adótanácsot, én is csak egy egyszerű APEH rendelet betartó (néha kutató) vagyok... Köszönöm.

Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről

2010.06.28.

[szja-törvény 25. § (2) bekezdés, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet]

A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:

aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni
”.

A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja‑törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1‑jétől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)

Mivel a munkába járás fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát.

Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.

Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függően – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT‑állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapításánál.

[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227360593]

 

Kati  -  

Kedves Zsuzsanna!

Kérlek, légy szíves címemre küldeni a munkábajárással kapcsolatos nyilatkozatot.

Előre is köszönöm.

2baba2@citromail.hu

Kati

Judit  -  

Kedves Zsuzsanna!
Ha van még nyilatkozatod a költségtérítéshez, kérlek, küldj nekem is egyet! :-)
Nagyon szépen köszönöm!
andesz@t-online.hu
Judit

kiscsillag  -  

Szeretném megkérdezni, ha 9ft/km költségtérítést adunk, és az illető komppal jár be dolgozni, a kompbérletet el lehet neki számolni?

köszönöm!

Zsuzsanna  -  

Szia Judit!
 

Az én olvasatom, értelmezésem szerint:

A munkábajárásra nem vonatkozik a 30.000 Ft felsőhatár. Ott, a 86 %-ot kell megtéríteni.

A 30.000 Ft felsőhatár, a hazajárásra vonatkozik, az esetben, ha hozza a vonatjegyeket, mert az állandó lakcíme "vidéken" van.

Üdv, Zsuzsanna

Judit  -  

Igen, igazad van. Köszönöm szépen!

Ildikó  -  

Kedves  Zsuzsanna!

Kérlek küldj nekem is egy minta nyilatkozatot a munkábajáráshoz az alábbi e-mail címre: dobos.ildiko@compass.hu

Köszönöm

Erzsébet  -  

Kedves Zsuzsanna!  Légy szíves küldj nekem is egy minta nyilatkozatot a munkába járáshoz az alábbi  e-mail címre:      feketegyne@t-online.hu.  Előre is nagyon köszönöm.

 

 

Judit  -  

Szia Zsuzsi!

Felmerült két dolog, melyben a véleményedet szeretném kérni:
1. Ha a munkáltató több mint 30 ezer forintot fizet ki havonta a dolgozónak munkába járás címén, akkor a 30 ezer forintot meghaladó rész adóköteles bevételnek minősül, amit az SzJA bevallásban a dolgozónak szerepeltetnie kell?

2. Ha a munkáltató a munkába járás minimumát, a 86%-ot téríti a dolgozójának, de az meghaladja a felső határt, a 30 ezer forintot, akkor is csak a 30 ezer forint adható?

 

Válaszodat előre is köszönöm!

Üdv, Judit

Szilvia  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz készített nyilatkozatból megkérném, hogy részemre is szíveskedjen egy mintát elküldeni az alábbi e-mail címre!

Szilvia1969@gportal.hu

Továbbá a segítségét kérem, hogy a 9 ft gk ktg térítés adómentesen adható-e annak a dolgozónknak akinek autóval az út a gyártól az otthonáig 25 perc, míg ha a cégtől, ami a város szélén egy gyártelepen van helyijárat - várakozás a központi pályudvaron- séta haza gyalog 1,5 órára duzzad. Mik számíthatók bele a várakozási időbe és mik nem?

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel,

Szilvia

Zsuzsanna  -  

Sziasztok! Küldtem Mindenkinek, aki kérte. A nyilatkozatot mi szerkesztettük, annak, amiről szólnia kellene, szerintem megfelel, ettől függetlenül, szerkeszthető, bővíthető. Nálunk, amennyiben tovább komplikáljuk, nem értik meg a munkavállalók, azért ily "puritán". Üdv!

Tímea  -  

Kedves Zsuzsanna!

Légy szíves küldj nekem is egy minta nyilatkozatot a munkábajáráshoz a tsandorne@turje.hu címre.

Előre is nagyon köszönöm.!

Tímea

Erika  -  

Kedves Zsuzsanna!

Én is kérhetnék, egy nyilatkozatot ha lehetséges az erika.sipi@freemail.hu címre, már régóta keresek, de nem találok.

Előre is köszönöm!

ancsa  -  

Zsuzsanna! Légy szíves küldj nekem is egy minta nyilatkozatot a munkábajáráshoz.

novak.gyulane@hollohazi.hu

Zsuzsanna  -  

Sziasztok! Küldtem, válaszoltam, s elnézést a késlekedésért, de szabadságon voltam.

Márta  -  

Én is nyilatkozat mintát szeretnék kérni, ha lehetséges.

Előre is köszönöm. martus64@citromail.hu

Gyöngyi  -  

Kérnék én is egy nyilatkozat mintát, ha lehetséges.

Köszi.

gyongyi.orban@gmail.com

Iboly  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz készített nyilatkozatból megkérném hogy szíveskedjen egy mintát elküldeni az alábbi email címre!

aug15@freemail.hu

Továbbá olyan kérdésem lenne, adott két munkavállaló egyik bérlettel oldja meg a munkábajárást a másik pedig szeretne 9 Ft-os költségtérítést kérni. Ugyanúgy dolgoznak, busszal is be tudna menni dolgozni, de ragaszkodik a 9 Ft-hoz. Ebben az esetben mivel nem felel meg a kormányrendelet kritérimának, (pl várakozási idő, nincs tömegközlekedés) ha kapna 9 Ft-os ktstérítést akkor az nála már nem adómentes lenne, hanem úgyanúgy viszonyulni mintha bért kapot volna. várom válaszát, köszönöm a segítségét.

Előre is nagyon szépen köszönöm Iboly


Zsuzsanna  -  

Ismét küldtem a nyilatkozatot.

Zsani  -  

Kedves Zsuzsa!

Nagyon megköszönném, ha nekem is elküldené a munkábajáráshoz szükséges nyilatkozat-mintát az s.zsanka@gmail.hu címre.

Előre is nagyon szépen köszönöm!

Zsani

kati  -  

Sziasztok!

Ha már ennyien kaptatok nyilatkozat mintát legyek szívesek nekem is küldeni!

Köszi :Kati

kati1108@freemail.hu

Zsuzsanna  -  

Ismét elküldtem azoknak, akik kérték. Elnézést a késlekedésért, de zárás van...

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsanna!

Ha nekem is megküldené, azt nagyon megköszönöm.

Üdv:

baranyair@onp.kvvm.hu

Kati  -  

Kedves Zsuzsa!

Kérhetnék egy nyilatkozat mintát én is?

siposne2@freemail.hu

Előre is köszönöm. Kati

 

Zsuzsanna  -  

Elküldtem mindenkinek, aki kérte... Remélem, tudtam segíteni. Üdvözlettel, Zsuzsanna

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz készített nyilatkozatból ha mód van rá kérnék egy mintát elküldeni az alábbi email címre:

Szívességét előre is köszönöm:Miki

 

csmiki79@freemail.hu

Tünde  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz készített nyilatkozatból ha mód van rá kérnék egy mintát elküldeni az alábbi email címre:

Szívességét előre is köszönöm:Tünde

hollokukacenergometall.hu

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz készített nyilatkozatból megkérném hogy szíveskedjen egy mintát elküldeni az alábbi email címre!

Előre is nagyon szépen köszönöm.

Éva

email: eva6810@freemail.hu

Zsuzsanna  -  

Sziasztok!
Elnézést kérek, most tudtam csak ide benézni, viszont, az előbb már pótoltam a kéréseteket, s az általatok megadott e-mail címre elküldtem az általunk használt nyilatkozatot. Remélem, nem késtem sokat!

Séra Zsóka  -  

Kedves Zsuzsa!

A segítségedet szeretném kérni, nekem is szükségem lenne a munkábajáráshoz kapcsolódó nyilatkozat mintára.

Szeretnélek megkérni, küldd el légy szíves e-mail címemre: serazso@citromail.hu

Köszönöm szépen.

Üdvözlettel

Zsóka

 

 

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz készített nyilatkozatból megkérné,m hogy szíveskedjen egy mintát elküldeni az alábbi email címre!

Előre is nagyon szépen köszönöm!

Klaudia

email: szaboklaudia@masterfoam.hu

Irén  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz általtok készített nyilatkozatból szíveskedj egy mintát elküldeni.

Előre is köszönöm, Irén

E-mail címem: prokaj.iren@pasztorhus.hu

Zsuzsa  -  

Kedves Zsuzsanna!

A munkábajáráshoz általatok készített nyilatkozatból szíveskedj egy mintát elküldeni. Előre is köszönöm, Zsuzsa

E-mail címem: zsuzsanna.hajdune@voith.com

Zsuzsanna  -  

Nóra! Hova küldjek? Mi, már készítettünk egyet... Ha szükséged van rá!

Leonóra  -  

Kedves Zsuzsanna!

Láttam a forumon, hogy ti már készítettetek nyilatkozatott a munkábajáráshoz. Ha tudnád elküldenéd a npatroado@gylcomp.hu   e-mail címre. Előre is köszönöm

Leonóra

nóra  -  

nyilatkozatra mintát talált valaki?

D  -  

Nekem kérdésem lenne, hogy a a hosszú várakozás fogalmának meghatározásánál, nem egyértelmű egy két dolog. 1.A jogalkotó mit ért "az út megtételéhez szükséges idő alatt? Azt amit esetlegesen az útvonaltervező kidob, és személygépkocsival meg tudok tenni (hiszen az jóval rövidebb), avagy az út megtételéhez szükséges időnél a menetrend szerinti tömegközlekedési eszköz által megtett idő értendő. 2.A vérokozás mint olyan mikortól számítandó? Már a munkaidő végétől, avagy a buszmegállótól vagy állomástól ahonnan a fuvar indul. Nem mindegy.!

KGábor  -  

Előző hozzászólás nálam nem olvasható. (Egy-két dolgot hozzátettem.)

A hosszú várakozás fogalmának meghatározásánál, nem egyértelmű egy két dolog.
1. A jogalkotó mit ért az út megtételéhez szükséges idő alatt? Azt amit esetlegesen az útvonaltervező kidob, és személygépkocsival meg tudok tenni (hiszen jóval rövidebb), vagy az út megtételéhez szükséges időnél a menetrend szerinti tömegközlekedési eszköz által megtett idő értendő?
2. A várakozás mint olyan mikortól számítandó? Már a munkaidő végétől, vagy a buszmegállótól, állomástól? Átszálláskor, ha másik pályaudvarra kell átsétálni, az az idő beleszámít a várakozási időbe, vagy le kell vonni az egyik vonat megérkezése és a másik vonat indulása közti időből? Vagy pedig alap esetben úgy kell venni, mintha városi tömegközlekedési eszközre szálltam volna, holott azt sem a munkáltató nem fizeti ki, sem jómagam nem engedhetem meg magamnak? Mik számíthatók bele a várakozási időbe és mik nem?

Laci  -  

2 kiskorĂş gyereket viszek oviba,iskolĂĄba reggel.Majd elindulok munkĂĄba.TĂśmegkĂśzlekedve nem ĂŠrnĂŠk oda idĂśben.Vagy hajnalban rakjam ĂĄt a keritĂŠsen a zĂĄrt oviba lĂĄnyom,ĂŠs a fiam meg ĂĄlljon a zĂĄrt iskola elĂśtt,hogy melĂłba beĂŠrjek?Erre vonatkozik a b pont?Kaphatom tovĂĄbbra is igy az ĂźzemanyagtĂĄmogatĂĄst,vagy ez sem mentsĂŠg?

Zsuzsanna  -  

Kedves Éva!

Én, nem adótanácsadó vagyok, csak egy mezei "munkaügyes", aki igyekszik utána járni annak, ami érinti őt is...

Ettől függetlenül, az APEH álláspontja a 9,-Ft/km, amely adómentesen adható, a rendeletben foglaltak szerint. Amennyiben a munkáltató többet fizet, úgy az e feletti összeg, szerintem adóköteles. Nem tudom, hogy milyen kormányrendeletről van szó, így, nem tudom a szövegkörnyezetet sem.

Üdv, Zsuzsanna

Éva  -  

...törvényrendelet helyett kormányrendeletet szerettem volna írni, elnézést....

Éva  -  

Kedves Zsuzsa!

Egy egyszerű kérdésem lenne: egy törvényrendelet "felülírhatja" az SZJA törvényben leírt 9 Ft/km-re vonatkozó paragrafust, amit a törvény "igazolás nélkül elszámolható költségként" tüntet fel?

Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel

 

Zsuzsanna  -  

Kimaradt a válasz, ami szerintem, egy egyszerű menetrenddel összerakható. De a választ, amit az APEH-től kaptam, az az én esetemre vonatkozott, amely Érd-Repülőtér viszonylat. Nekem, minimum négyszer kell átszállnom, és ehhez, ha csak az utazást veszem időnek, az kb. 2,5 óra. Haza, ugyanez.

Mi, a munkavállalóknak, kiadtunk egy nyilatkozatot, amelyben leírhatja, hogy közösségi közlekedéssel mennyi időt vesz igénybe a bejárás, s ha ez meghaladja a 1,5 órát, akkor jár.

Ettől függetlenül, az APEH, erre a nyilatkozatra nem adott ki állásfoglalást, így, mindenki szerkesztheti magának...

Zsuzsanna  -  

Kedves Gábor!

Én, csak utána járok a kérdéseknek, így a válasz, amelyet kaptam:

"Jár a munkavállalónak, és a most érvényben lévő kormányrendelet alapján is jár, mivel aránytalanul hosszú várakozási idővel tudna munkába járni. Az APEH állásfoglalás a tömegközlekedéssel kb 1,5 órát meghaladó utazást tekinti aránytalanul hosszúnak."

Üdvözlettel, Zsuzsanna

Gábor  -  

Kedves Zsuzsanna!

Számomra a kérdés az, hogy a 4. § szerinti feltételek fennállását kinek (munkáltató, munkavállaló) és milyen formában kell igazolnia.

Előre is köszönöm!

Zsuzsanna  -  

Ezt kaptam az APEH-től, a feltett kérdésemre, amely arról szólt, hogy a továbbiakban adhatja-e a munkáltatóm a 9,- Ft/km gk. térítést adómentesen, mivel ha közösségi közlekedést vennék igénybe, 5 órát utaznék a munkahelyem és a lakásom között.

"Tehát, a levelében leírtak alapján megállapítható, hogy az Ön esetében nem a várakozás idotartama a hosszú, hanem az út megtételéhez szükséges ido válik aránytalanul hosszúvá.

Annak az eldöntése, hogy a Rendelet alapján a munkáltató köteles-e megfizetni az Szja. tv. 25 § b) pontja szerinti költségtérítést nem adóhatósági hatáskör. Ez irányú kérdésével szíveskedjen megkeresni az illetékes munkaügyi szervet.

A fenti jogszabályok eloírásait figyelembe véve az Szja. tv. arról rendelkezik, hogy a munkába járásra tekintettel adott költségtérítés összegét a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

Tehát, amennyiben a munkáltató az Szja. tv. 25.§ (2) bekezdése szerinti kilométerenként 9 forint értékben megtéríti az Ön munkába járással kapcsolatos költségét ? függetlenül attól, hogy erre jogszabály alapján nem kötelezett - akkor az ilyen jogcímen megszerzett összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minosülnek, kötelezo jogi erovel nem bírnak."

Tehát, én, illetve azon sorstársaim, akiknek nem a hosszú várakozási idő növeli meg az utazást, hanem maga az út (nekem 38 km), azok a továbbiakban is megkaphatják a 9,-Ft/km-es költségtérítést, amennyiben a munkáltató úgy dönt (midőn tudjuk, hogy 1 km = kb. 23 Ft - tehát, anyagilag nagyon nem éri meg!!)

Zsuzsanna  -  

Kedves Abigél! Itt vagyok, és figyelem, hátha valaki válaszol. Ettől függetlenül, állásfoglalást kértem az APEH-től, illetve egy adótanácsadótól. Most várom a válaszokat, eddig semmi. Sajnos, a munkáltató, egyértelműen azt olvassa, amit én, azaz: nem jár a továbbiakban a költségtérítést (mellesleg a munkáltató részéről, én vagyok az, aki képviselem magamat, mint munkavállaló, egyben a munkáltatót is - hiszen munkaügyes vagyok, viszont a törvényt nem fogom megsérteni). Amint valami plusz információt tudok, azonnal felteszem ide is. Üdv, Zs

abigel  -  

Kedves Zsuzsanna!

Ha még benézel ide, mi lett végül a te bejárásoddal?  Nem egyértelmű a rendelet, az biztos. Gondolom, azon múlik, hogy a munkáltató hogyan értelmezi a szöveget. Én is hasonló cipőben járok, csak vidéken ingázok, kb 2*50 km-t, saját kocsival.

Zsuzsanna  -  

Kedves Abigél!
Elnézést kérek, nem lekezelő akartam lenni, de itt, ezen a lapon saját autóval történő bejárásról szólt a fórum. A második kérdésedre - szerintem a válasz -, lehet többet is adni, mint 9 Ft/km, csak ekkor már adóköteles jövedelemnek számít a 9,- Ft feletti rész. Sajnos, a törvény nem nézi azt, hogy jelenleg, 1 km megtétele kb. 20-22 Ft üzemanyagba, illetve egyéb költségekbe is kerül. A 9,- Ft/km térítést májustól ott akarja adni: ahol nincs tömegközlekedés, ill. mozgáskorlátozott a munkavállaló, vagy: b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; (hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.) Erre irányult a kérdésem. Mindezek mellett, amennyiben a „norma alapján” óhajtod elszámolni, úgy ahhoz, kirendelés kell. Kirendeled a telephelyről valahova munkát végezni. Szerintem, ez esetben, - tehát, ha nem munkavégzésre rendeled ki, hanem a bejárást óhajtod megoldani-, úgy nem jár a „norma alapján” a költségtérítés. Amennyiben viszont így óhajtod elszámolni, úgy az adóköteles jövedelemnek számít. Mindent megadóztatnak - ezzel a törvénnyel is bizonyítják!!!

csak a keresztnevét...  -  

Szia Zsuzsanna!

Felesleges a lekezelő stílust elővenni. Szerintem a 2 dolog összefügg. Mert ha a dolgozónak adok céges kocsit, és azzal jár be dolgozni, akkor annak a költségét nem vonhatom le tőle teljesen, mivel esetleg kötelezettségem van -a fenti rendelet értelmében- a munkába járását téríteni. Márpedig van olyan cég, ahol ez a gyakorlat alakult ki- a régi cégautóadó kapcsán. A céges kocsi  magáncélú használata  egyébként újabban adómentes az szja-ban. Ha valaki mégis szeretne tanácsot adni, vagy a tapasztalatát megosztani, azért ne habozzon! :)

Másik kérdésem ezzel a munkába járással kapcsolatban az lenne, hogy ha nincs tömegközlekedési lehetőség, akkor a cég csak a 9 ft-ot köteles téríteni, vagy az üzemanyagot is (norma alapján)? Aránytalannak érzem, hogy ha van pl busz, akkor 86 %, egyébként meg csak 9 ft /km, és passz. Hol van az a bejárás költségeitől? Ez a 9 ft az écs és egyéb költségek kiváltója szerintem, de az üzemanyagon kívül.

Zsuzsanna  -  

Kedves Abigél!

Szerintem, - és elnézést, hogy belevauzom -, nem itt kellene könyvelési, és egyéb tanácsokat kérni. A cégautó használatnál, meg kell fizetni az SZJA-t. De itt, nem erről az autóhasználatról fórumozunk. Itt, a saját autó használatáról, mint bejárási költségtérítés. Tudod, a 9,-Ft/km. Üdvözlettel, Zsuzsanna

 

abigel  -  

Kedves Zsuzsa, és hozzászólók!

A munkábajárással kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a cégautóval bejáró dolgozóktól le lehet-e vonni a munkába járás költségét? Teljes összegben, vagy részben? Kell-e erről megállapodásnak lennie, és hogyan tudja a cég a nem vállalalti km-eket kimutatni? A dolgozó nyilván nem fogja beírni a menetlevélbe. Tavaly óta a cégnek sem fontos adózási szempontból különválasztani a magánhasználatot.

A magáncélú használatra és a munkába járásra jutó költségeket külön ki kell-e mutatni, vagy elszámolható egyben az összes költsége? Személyi jellegű egyéb kifizetések között?

És a térített bérlet költsége hova könyvelendő 52 vagy 55?

 

REnáta  -  

Kérdésem lenne, ha a cég nevére szóló számlát hoz a dolgozó helyi ill. helyközi bérletről, csak a 80 % -át fizethetem ki, vagy a 100%-ot is kifizethetem? A bérlet összege után 25%-os adót kell fizetnem?

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zuzsa !

Köszönöm a hasznos információt. Margit

Zsuzsanna  -  

Köszönöm én is az információt, de azt szeretném megtudni, hogy mit jelent az: "b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; (hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.)

Azért érdeklődnék, mert pl. én Érden lakom, s a Repülőtéren dolgozom. Viszont, ahhoz, hogy bejöjjek dolgozni, kb. 25 percet kell gyalogolnom a "sárga buszhoz", majd onnan kb. majdnem 2 óra, amíg kiérek a Repülőtérre. Tehát, napi kb. 5 órát kellene tömegközlekednem, ahelyett, hogy továbbra is autóval jöhetnék dolgozni, ami kb. 1 óra ide, 1 óra oda. (Mellesleg a jelenleg kapott üzemanyagtérítés, kb. 17-18 e. Ft/hó, s a havi tankolásom: kb. 42 e. Ft.)

Mivel rugalmas munkaidőben dolgozom, ezért nem vonatkozik rám az, hogy a munkarendemtől függő...

PIROSKA  -  

HELYI KÖZLEKEDÉSRE MI VONATKOZIK?

csak a keresztnevét...  -  

Köszönöm Kati

Kata  -  

Az info részben új. Kérdésem lenne azzal kapcsolatban, hogy mi a költségtérítés bizonylata? Ezt is mindig változtatják. Elég ha a bérlet hátára ráírom a  dolgozó nevét és adóazjelét, és/vagy számla a dolgozó nevére vagy a munkáltató nevére?  Mi most a helyes eljárás? Köszönettel!

Péter  -  

Köszönöm nagyon hasznos információ.

 

csak a keresztnevét...  -  

köszönöm Judit

Anismumus  -  

Mi az hogy nincs közösségi közlekedés??? Ettől "betegebbek" már nem lehetnek, csak ha kimúlnak....Napi 1 órát kell gyalogolni (fél oda,fél vissza), hogy egy "un.közösségi koszos járgányt elérjen az ember, ami vagy késik vagy nem, vagy elindul vagy nem. Mások még ennél is többet lábozhatnak és akkor mi van?"Az a nehez megközelíthető fogalom az semmi???, az elveszett?-Úniós elvtársak???

csak a keresztnevét...  -  

Köszönöm az infó. Már hallottam,de még tételesen nem tudtam átnézni. Nagyon jók a figyelmeztetéseid.

Tilda  -  

Nagyon szépen köszönöm az infót, és a csodálatos előadásaidat is.

Évi  -  

Köszönöm az új információt!

mariann  -  

köszi

Judit  -  

Igazából, csak kapcsolódóan kérdezem, ha minden szabályt, tv.-t be akarunk tartani,  alkalmazott, de nincs rendelkezésére álló cégautó, ezért banki , APEH, Tb., stb. ügyeket saját autóval intéz, ezért a munkába is autóval jár. Mit tehetünk ilyenkor, ha a lakhely ugyanott van? Mi van akkor, ha van ugyan közösségi közlekedés a lakhely és munkahely között, de a fenti ügyeket intézve akár napi 15-20 km is közlekedik az autójával. Nem célszerű a helyibérlet, mert túl lassú közlekedést tesz lehetővé napközben ( nem fővárosról, hanem egy megyei jogú városban) óránként, esetleg több gyaloglással félóránként van buszközlekedés.

Ici  -  

Örülök, hogy felíratkoztam, köszönöm az új infókat, nagyon sok új

dologra hívod fel a figyelmet.

Hogyan lehet ezt biztonsággal megítélni, hogy ne tudjanak belekötni?

(hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

Böbe  -  

Bevallom többször elolvastam a rendeletet amire felhívtad a figyelmünkat és megvallom öszintén nem értem mit jelent az, hogy "közösségi közlekedés" fogalom Például ha valaki Ráckevéről jár Pestre dolgozni a távolsági busz és a budapesti helyi járat kapcsolat az e szerint minek minősül.Továbbá nevetséges a 9.-Ft összeg nem tudom ha a törvény alkotónak kellene naponta vidékről bejárni és csak a fenit összeget vehetné igénybe akkor a mi a fenét csinálna, ja persze ők a mi adófizető polgárok pénzéből azt csinálnak amit akarnak őket még az apeh sem ellenőrzi felsőbb rendü lényeknek tartják magukat. Mindig elolvasom a válaszokat sajnos olyan sok a panasz hogy olyanná vált a ez a lehetőség mint egy siratófal.De legalább ez még meg van nekünk. Köszönet érte. legalább ezzel le tudjuk vezetni egy kicsit a gőzt.    

csak a keresztnevét...  -  

Nagyon köszönöm az információt. Sajnos nincs idő arra, hogy mindent időben átnézzünk. Nagyon megnyugtató, hogy rád mindig számíthatunk.

Júlia  -  

Én is köszönöm az infót, nem tudtam róla magamtól.

Egyetértek az összes felháborodással is. Vajon a hosszú várakozásba belefér-e az, hogy három centi hó lehullásakor a vasút fél órákat késik...? Ezt a b) pontot akkor kellett volna bevezetni, amikor az agglomerációs tömegközlekedés viszonylataiban eljöve a kánaán.

Kriszta  -  

Köszönöm, minden információ nagyon hasznos és mindig jókor jön!

Marika  -  

Kedves Zsuzsi!

Új információt kaptam. Eszembe jutott, hogy kötelező-e adni a dolgozóknak kiküldetés esetén napidíjat? Ez évtől ugyanis a korm. rend. szerint meghatározott összeg számfejtése aránytalanul nagy munkával jár és költségnövekedést is eredményez.. Köszönettel: Marika

csak a keresztnevét...  -  

Mária

Kedves Zsuzsa! köszönöm az új információt sajnos az időnk egyre kevesebb arra, hogy mindenrészletre kiterjedjen a figyelmünk.Elég nagy anyag amit könyvelőként kelle átnézni és nincs rá elég idő. Nagyon köszönöm hogy a figyelmet oly sok jó dologra felhívod

Anna  -  

Köszönöm! Még nem figyeltem fel rá.

Erzs  -  

Köszönöm az új információt!!

csak a keresztnevét...  -  

Szégyeljék magukat a jogalkotók,akik továbbra is " szegény vagyonadó mentes" luxus autókkal járnak munkába.Méghozzá a munkábajárás költsége is az az államot terheli,vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák.Ez a rendelet még arra is jó,hogy a kisgyerekes anyukák ne tudjanak eljárni dolgozni,újra a férfi  lesz a család kizárólagos eltartója. Ö, aki április 30-ig a napi 8-10 órás robotba az eddigi régi Zsigulival a  4 kollegájával együtt  reggel 6-kor munkába indul és már délután 5-6 órára már otthon is lesz. .Ezután még a másnapi rabszolga munka előtt egy pár óra jutott a családra,gyereknevelésre is.Májustól reggel jó esetben csak egy órával korábban indul és a tömegközlekedési eszközökön ,állva ,összezsúfolva utazik,már elfárad mire beér a munkába,hiszen mire hazaérkezik,már este 7-8 óra lesz.Talán még egy jóéjt puszit tud adni a gyerekeknek,megvacsorázik és fáradtan elalszik a TV előtt.(a felsőbb tízezer ilyenkor indul a színházba művelődni,nekik nem okoz gondot a napi betevő előteremtése) és másnap minden kezdődik újra.

Mindent összefoglalva,az új nyugdíjrendzsert is támogatja a mukábajárásról alkotott új rendelet,hiszen a korhatár emelkedésével ezek az elfáradt,emberek nem sokáig fogják élvezni munkájuk jutalmát,az öregségi nyugdíjat,vagy talán igénybe sem tudják venni.Lehet arra hivatkozni,hogy most is sok ember kénytelen a napi munka miatt vonaton,autóbuszon ingázni.Azonban azokat az embereket,akinek lehetősége van ezt kényelmesebbé tenni szgk-val,mikrobusszal miért kell büntetni,elvonni azt a 9,-Ft/km/nap munkábajárási költségtérítést,ami lassan az üz.ag.áremeléssel már az üzemanyagot sem futja,de nem olyan fárasztó és nem kell órákat várakozni.Bevétel kell a MÁV-nak?Inkább arra figyeljenek,hogy neves vezető emberek ne lopjanak,csaljanak!!!!!!!!!!!Őket büntessék,ne a DOLGOZÓ,ROBOTOLÓ EMBEREKET,Sok az olyan tisztességtelen vagyonnal rendelkező ember ,aki lopja,,csalja az állami vagyont,az adófizető polgárok pénzét !Most is sok a munkanélküli,na még ezután mennyi lesz,ha elkésik a tömegközlekedés kénye-kedve miatt!

Üdv.egy egyre jobban elszegényedő munkásember

 

 

csak a keresztnevét...  -  

Ezt a rendeletet megint olyanok találták ki, akik még az életben nem voltak bejárók! Jómagam másfél évig bejártam Marcaliból Kaposvárra -110 km oda-vissza- kocsival, de így is 5 évet öregedtem. Ha busszal jártam volna, akkor reggel 1/2 6-kor el kellett volna indulnom és este 1/2 7-re értem volna mindennap haza. Kocsival 1/27-kor indultam és 5-re már mindennap otthon voltam. gyerke mellett így is nehéz volt, de busszal agyrém lett volna.

 

Üd.. P. Hajni

csak a keresztnevét...  -  

Köszi az infót!!

Nagyon jó már ezt is korlátozni kell ,csak a képviselők költségtérítését azt nem!! Mit lehet tenni akkor ha a dolgozó nem tud hozni bérletet ,mert a barátjával aki más cégnél dolgozik, egy autóval járnak be napi 120km az odavissza megtett út és kötelező a bejárónak a munkábajárást megtéríteni.??

Marcsi  -  

Kedves Zsuzsika!

Nagyon szépen köszönöm a figyelem felhívást, nagyon hasznos számomra.

További jó munkát kívánok!

Marcsi

Ildikó  -  

Köszönöm szépen az infot. Minden információ hasznos lehet, hiszen ezeket a jogszabályokat, rendeleteket ahányan olvassuk annyi féleképpen értelmezhetjük. Aztán előbb utóbb elveszünk a jog útvesztőiben.

Mégegyszer köszönöm és várom a többi infokat is!

Üdv: Ildikó

Ágnes  -  

39/2010 Korm.rendelet7 paragrafusa szerint a munkavállalónak a költségtérités igénybevételével egyidejüleg nyilatkoznia kell , hogy a napi munkábajárás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik e.

A nyilatkoztatás elmaradása estleg a későbbiekben ellenőrzés kapcsán problémát jelenthet.