Szeptembertől jön a népegészségügyi termékadó

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsana   |  

A média eleinte hamburgeradónak nevezte a tervezetről kiszivárgott hírek alapján, de az adóköteles termékek között végül nem szerepelnek a gyorséttermek termékei. Így az újságírók átnevezték a törvényt chips-adónak. Hivatalos néven a 85. Magyar Közlönyben olvashatod: 2011. évi CIII. Törvény a népegészségügyi termékadóról.

Mint más újonnan alkotott törvénynél, valószínűleg itt is idő kell ahhoz, hogy a szabályt mindenki megfelelően, a törvényalkotó szándéka szerint tudja alkalmazni. Addig is távirati stílusban fontosabb részletek a törvényből:

A törvény 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. Ez alól kivétel a helyi adóban igénybe vehető kedvezmény, melyhez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges.

Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként
forgalomba hozott

- üdítőital és az energiaital, de a cukortartalom, gyümölcstartalom, kalóriaérték figyelembevételével vannak kivételek,
- az előrecsomagolt cukrozott készítmény,
- a sós snack,
- az ételízesítő.

Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Azaz a belföldön gyártó cégek, illetve a külföldről importáló vállalkozások.

Az adó mértéke:

- üdítőital esetében 5 forint/liter,
- energiaital esetében 250 forint/liter,
- előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,
- sós snack esetében 200 forint/kilogramm,
- ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm.

Mentesül az adó megfizetése alól
az adóköteles termék értékesítését végző adóalany,

- ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít, vagy
- ha vevője igazoltan külföldre értékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét – a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével – számára hitelt érdemlően igazolja.

Az adót a számlán feltüntetett teljesítési időpontra kell megállapítani.

Az adó alanya bevallási kötelezettségét a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig. A befizetési kötelezettség is eddig az időpontig áll fenn.
Az áfa hatálya alá nem tartozó adóalanyok bevallási és befizetési kötelezettségüket az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti.

Gondolom, mindenki örül annak, hogy az állam így gondoskodik polgárai étkezési szokásairól és egészségi állapotáról. Biztos megvan annak is az oka, hogy a dohánytermékek adójának emelése hogyan kerülhetett ki a törvényből...?


Hozzászólások

csak a keresztnevét...  -  

Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy hogyan kell érteni a cukortartalmat. Hiszen ha pl. előrecsomagolt cukrásztermékről van szó, akkor csak az számít e hogy én mennyi tiszta cukrot adok hozzá, vagy az is amiben már az alapanyagban van. pl: lekvár, marcipán, egyebek? és hogy fogom én ezt kiszámolni?

és az alapanyaggyártó hogy tünteti fel a cukortartalmat? és megfizeti e utána az adót, mert ha igen, akkor kétszeresen kéne megfizetni?

Bízok benne, hogy mire szükségünk lesz erre a bevallásra, akkora már többet lehet ez ügyben tájékozolódni, mert én bizony ezt nem értem.

 

 

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsa!

Sajnos a törvénnyel több probléma van, amire az alkotók nem figyeltek. Az egyik cégem például cukrászati alapanyagokat importál az EU-ból. A termékek nagy része adókötelezettség alá esik (VTSZ szám alapján), előrecsomagolt (zacskó, vödör...), így a törvény szövegét nézve adókötelezettség alá tartozik. Csakhogy a termékek kizárólag cukrászati alapanyagok, közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok, illetve a kiszerelési mennyiségük miatt nem értékesíthetők végfelhasználóknak.

Mivel a cukrászati terméket gyártók ezeket felhasználják és nincs levonási joguk, ezért az adó kétszer kerül megfizetésre. Ez pedig jogellenes, illetve gondolom nem is a törvényalkotók szándéka.

Csaba  -  

Mi van akkor, ha a terméket unión kivülre viszik ki magánszemélyek, vagy cégek?

És mi van akkor, ha a külföldinek nem kéne ezt az adót megfizetni, de az értékesítő nem közvetlenül gyártótól (első forgalmazótól) szerzi be a portékáját? Senki nem tudja visszaigényelni.

EZ a marhaság úgy van megcsinálva, hogy nem lehet visszaigényelni, csak mentesülni alóla. Tiszta diszkrimináció!!!

A legnagyobb probléma, hogy a külföldi kispiacokat fogjuk elveszíteni.

(1000 millió/év nettó árbevétel/ " kis cég")

Mit csináljak, hogy visszakapjam ezt a rengeteg pénzt? Hisz ez a külföldieket illeti meg.

 

Zsuzsanna  -  

Nem a témához kapcsolódó kérdésem lenne.

Zöldség-gyümölcs értékesírő egyéni vállalkozó úgy hallotta, hogy aug. 15-ig regisztrációs adatlapot kell benyujtani a FVH-hoz, melyért 4.000,- Ft-ot kell fizetni. Ezt a regisztrációs adatlapot azért kellebenyujtani, mert nem saját termelésá, előállításu terméket értékesít piacokon.

Kérdésem az, hogy milyen nyomtatványon és hogyan kell benyujtani? /Postán, elektronikusan, stb./  Hol tölthető le.

Köszönettel: Zsuzsanna.

Ildikó  -  

 Köszönöm az információt.

edit  -  

köszönjük az információt.

Antónia  -  

Zsuzsi, szerinted a bió termékek is beleesnek ebbe a körbe?

József  -  

Kedves Zsuzsa!

Ebben a témában még rendkívül sok a kérdőjel. Nem tudjuk, hogy mi volt, vagy mi most a törvényalkotói szándék. Az egészségkárosító hatású készételektől hogyan jutott el a törvényalkotó az önmagában fogyasztásra alkalmatlan ételízesítőkig? Ha a só és a cukor mint természetes anyag egészségre ártalmas, akkor miért nem tették ezeket a terméketket önmagukban adókötelessé? Hol van az arányos adóterhelés az 5- és 80% sót tartalmazó termékek között? Mit értünk konkrétan előrecsomagolt terméken? Honnét fogja megtudni a termelő vagy első belföldi forgalomba hozó, hogy a kereskedelmi üzletekbe szállított nagykiszerelésű, előrecsomagolt ételízesítő termék a háztartásba, vagy élelemiszeripari továbbfeldolgozásra fog kerülni? A cukor és sópótló, vegyi úton előállított anyagok kimutatottan ugyanolyan hatással vannak az emberi szervezetre mint a természetes só és cukor, akkor az ezekkel készített termékeket miért nem vonták be ebbe a körbe. Lehet hogy a vegyipar lobbija az egész? Azt tudjuk hogy ez az adónem adóalapot képez az áfában, de azt még nem, hogy hogyan kell hogy megjelenjen a számlában. Szeptember 1. pedig már nagyon közel van.

 

Anna  -  

Kedves Zsuzsi! Köszönöm a figyelemfelhívást. Még nem olvastam a törvényt, de megnyugtató hogy a kiskereskedelmi boltoknak nem kell fizetni, Én ebben érdekelt vagyok.Új sor lesz az ÁFA bevallásban, vagy új bevallási nyomtatvány ?

csak a keresztnevét...  -  

Kétlem, hogy az egészséges élelem favorizálása lenne a cél. Nem lenne 3x annyi az ára mondjuk a barna rizsnek, a rozslisztnek, az egyéb bio élelmiszereknek, mint a sok üres kalóriás élelemnek. Ez megint olyan, mint az új kRESZ: amit a legtöbben elkövetnek- biztonsági őv be nem csatolása- annak a büntetési tételét emelték legjobban.

Lásd ugyanezt: amit a legtöbben vesznek, chpis, egyéb rágcsik azt lehet adóztatni, mert úgyis megveszik

Lívia  -  

Bocsánat, nem akartam névtelen hozzászóló lenni

Erika  -  

Teljesen egyetértek. A tiltás sosem jó, az egészséges ételeket árát  kéne

csökkenteni, hogy a kispénzüeik is hozzájussanak.

Bíró Ildikó  -  

Valójában az embereket mérgező termékeket forgalomba lehet hozni, és dönthet a polgár a reklám alapján, mivel sok más információja nincs, hogy mit fogyaszt. Adóval szeretnék elérni, hogy egészségesebben étkezzünk. Számítani, bevallani munkaerő kell, javítunk a munkanélküliségen.

Judit  -  

Köszönjük szépen, Zsuzsi!

Jól gondolom, hogy csak a gyártók fizetnek, illetve azok, akik külföldről vásárolják ezeket a termékeket? Így az én "kis boltosaim" nemigen esnek az adózók körébe... :-)

Böröczky Zsuzsi  -  

Amennyiben a kisboltosod nem külföldről hozza be az árut, akkor nem. :-)

Judit  -  

Igen, épp így gondoltam. Köszönöm a megerősítést! :-)

Péter  -  

Kedves Zsuzsi!

A szerencsétlen könyvelő, hogy fogja kiszűrni a pénztárgépbe beütött rengeteg tételből ? 

Mné  -  

 

 Nem hiszem, hogy sok kiskereskedő közvetlen importőr is lenne egyben.De a pénztárgépen is alkalmazható külön  gyűjtő, ami adott esetben elégséges is lehet a pontos adathoz.

 

 

csak a keresztnevét...  -  

Érdekes, hogy egyes chipszek ÁFÁ-ja a mai napig 18 %-os kulcs alá tartozik.  A liszt ÁFÁ-ja 25 %-os, az abból készült termékek egy része , még a péksüteményeké is18 %-os ÁFÁ-s, de például a tésztafélék 25 %-os ÁFA alá tartoznak. Talán először itt kellene rendet tenni,   új adónem bevezetése helyett . Így aligha valósul meg a beigért adminisztárció csökkenés.

Netti

Kata  -  

kÖSZÖNÖM...

Th.Kata  -  

Erősen kétlem, hogy az egészségünkért aggódnak, ez egy újabb pénzbeszedési lehetőség.  Felsorolt termékek közül egyiknek sem vagyok fogyasztója, aki eddig megvette, ezután is megveszi. Egészségünk védelmében,  viszont üdvözletes lenne, ha az egészséges élelmiszerek áfája 5%-ra csökkene, ezzel jobban lehetne ösztönözni az embereket a helyes táplálkozra.Feltéve, hogy tényleg ez a cél.

Nóri  -  

Osztom a véleményedet! Teljesen igazad van!

Andi  -  

Mennyire igazad van!

A szomorú az, hogy akiknek ilyen irányú törvényeket hoznak ezt nem látják vagy nem akarják látni!

Hogy mi volt a valódi cél, sose fogjuk megtudni! Egy biztos, ettől a törvénytől és  az általa befizettetett adótól még nagyon sok éhes gyerek lesz az iskolákban!