Az alábbiakat olvashatjuk az adóhatóság oldalán:
"A munkáltatók a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése során e jogot rendeltetésszerűen kötelesek gyakorolni. Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak a
munkaszerződés(ek) olyan irányú módosítása, amelynek célja az elvárt béremelésről szóló jogszabályi rendelkezések megkerülése.
Amennyiben a munkaviszonyt (különösen a munkabért vagy a munkáltató személyét érintő) meghatározó tényezők változtatásának célja kizárólag a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése, azonban ehhez nem kapcsolódik az elvárt béremelésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése, akkor az nem minősül rendeltetés szerinti joggyakorlásnak, azaz a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele ilyen esetben nem jogszerű.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a szociális hozzájárulási adókedvezmények vizsgálata során fokozottan figyelemmel kíséri a rendeltetés szerinti joggyakorlás teljesülését."
A NAV ügyfélszolgálata az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adókedvezménnyel kapcsolatos kérdésekre nem válaszol, hanem az NGM Bérkompenzációs ügyfélszolgálatára irányít.
Ha oda is megírod a kérdésed, arról tájékoztatnak, hogy a nagyszámú érdeklődő miatt akár több napot is várni kell a válaszra. Egyúttal kérik megértésedet, mert abban az esetben, ha a kérdésedre a válasz megtalálható az Útmutatóban vagy a GYIK-ban, nem is fognak válaszolni. Tanulmányozd tehát az Útmutatót és a GYIK-ot, itt >>
Szerinted mire gondolt az adóhatóság a fent idézett közleményében?
Például, a heti 40 órás munkavégzésből, közös megegyezéssel részmunkaidős munkavégzésre módosított munkaszerződésekre...? Vajon minden részmunkaidős foglalkoztatás ellentétes lesz a rendeltetésszerű joggyakorlással?
Írd meg a véleményed a hozzászólásokba!
Kovács Mária -
munkabérben és betegszabadságon is volt. Mert, ha a betegszabadság összegét adom bele a Szoc.ho alapba, akkor több kedvezményt igényelek, vagy azt is arányosítani kell, mint a be-ki lépőknél.
Zsuzsa -
Véleményed és a segítségedet kérem. Ha a háromhavi időkeretben dolgozó egyik hónapban kevesebb órát dolgozik, ezért kevesebbet is keres, akkor is igénybe vehető az adókedvezmény?
Három hónap átlagában megvan az előírt munkaidő (másik hónapban többet dolgozik).
Válaszod előre is köszönöm.
Szilvia -
Tudomásom szerint ma Magyarországon szerződéskötési szabadság van. A munkaviszony kezdetének napja a szerződő felek megállapodása, csak rájuk tartozik, azt felülbírálni senkinek sincs joga. Ha nem vonják vissza és a bejelentés is határidőben megtörténik, akkor a munkaszerződés jogszerűen életbe lép.
Újabb agyrémként hallottam, hogy a betegszabadság idejére kifizetett bér után nem lehet szocho kedvezményt igénybe venni. Értelmezésem szerint a törvény az SZJA alapot képező és biztosítási jogviszonyt eredményező jövedelmek után - néhány kivétellel - engedi a kedvezmény igénybe vételét. A kivételek között a betegszabadság nem szerepel. Ha a munkavállaló betegszabadságon vagy betegállományban van, attól még a jogviszony egész hónapban fennáll akkor is, ha nem kell minden munkanapra teljesösszegű bért fizetnem, nemde? Idézek a jogszabályból:
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés) valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül.
Ha 2012.01.01-től minden munkavállalómra teljesítettem az elvárt béremelést, akkor a betegségből adódó törthavi díjazás után igénybe vehető kedvezménynek nincs akadálya.
Tisztelt képviselő urak, tetszettek volna rendeltetésszerűen alkalmazható törvényeket alkotni!
passerzsi -
Terhesné Miletin Katalin -
Ha a kapkodás miatt nem lesznek pontosan meghatározva a törvény szövegek, akkor majd vitatkozhatunk a NAV-val! A jövőben karöltve kell járnunk az ügyvédekkel, ha meg akarjuk védeni igazunkat! Már azt hallottam, hogy a bizonytalan adójogi helyzet bejelentését is módosítják! A baj csak az, hogy a bírósági szakaszig nem érdemes elmenni, mert ellenünk ítélkeznek!
Zsuzsa -
Jelenleg a bércsökkenés két esetét kezeli a 299/2011.(XII. 22.) Korm. rendelet: a munkaidő változását (így a részmunkaidős foglalkoztatást) és az egészségi okból más munkakörbe helyezést. A munkakör módosulása miatti bérváltozást jelenleg nem ismeri el a jogszabály.
Ezt a GYIK-ból másoltam ki.Az én értelmezésem szerint elismerik a munkabér csökkenését részmunkaidő miatt. Ha megemelik az elvárt munkabérre, és azt csökkentik részmunkaidőre, akkor szerintem elfogadható. Véleményetek?
Erzsi -
MÁRTA -
Már lassan nem lesz kinek könyvelni, 2/3-a megszünt a vállalkozóimnak.
Marika -
Véleményem szerint pontosan a részmunkaidős munkavégzésre gondolnak! Sajnos közelharcot kell folytatni az ügyfelekkel, hogy ne így próbálják a nettó bért megőrizni. Azt mondják, hogy inkább nem veszik igénybe a szoc. hozzájárulási kedvezményt. Akár így, akár úgy, szerintem nehéz lesz elkerülni az ellenőrzést!
Szerintem az a részmunkaidős foglalkoztatás lesz elfogadható, amikor gyes után újra munkába áll az anya, és az addig teljes munkaidőssel együtt, részmunkaidőben látják el a munkakört, vagy esetleg betegségre hivatkozva kéri a dolgozó a részmunkaidős foglalkoztatást!
Ildikó -
Milklós -
Hrjadel Sándorné -
Szintén nem jogszabályszerű, ha az elvárt béremelést úgy valósítják meg, hogy figyelembe veszik a családi adókedvezményt.
A bércsökkentést két esete megengedett szerintem: 1.)az egészségügyi okokból más munkakörbe történő áthelyezés esete, illetve a munkáltató működésével összefüggő munkaidő változás ( főleg szezonális jelleggel működő vállalkozások esetében).
István -
nem rendeltetésszerű...
Anikó -
Ági -