A kérdésre nagyon egyszerű a válasz: Ha társaság forintban vezeti a könyveit, forintban készíti el a számviteli törvény szerinti beszámolót, amely beszámoló forintban mutatja az osztalékot, akkor az osztalék miatt a társaságnak nem lehet euróban kötelezettsége.
Ha a társaság a könyvviteli nyilvántartásait forintban vezeti, akkor az osztalékot is csak forintban állapíthatja meg, és a forintban meghatározott személyi jövedelemadó, 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás levonása után fennmaradó összeget is forintban fizetheti ki.
A taggyűlés azonban dönthet arról, hogy a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosnak ne forintban fizessék ki, hanem euróban. De milyen árfolyamon váltsuk át a forintot euróra?
Ha a taggyűlés az osztalék-kifizetés időpontját meghatározta, akkor a fizetendő euró mennyiségének meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a tag a forintban meghatározott osztalékából a szabadpiacon mennyi eurót tudna vásárolni az osztalékfizetés időpontjában. Ez egyértelmű akkor, ha a társaságnak nincs eurója, azaz előbb meg kell vennie az eurót, hogy az osztalékot euróban ki tudja fizetni. De indokolt e szerint eljárni akkor is, ha van a társaságnak eurója. Ez esetben az euró bekerülési árfolyama és az osztalék fizetésekor az euró-bankszámlát vezető pénzintézet euró eladási árfolyama közötti különbözetet a társaságnál árfolyam-különbözetként kell elszámolni.
Egy tag osztalékát a taggyűlés 1 millió forintban határozta meg. Könyvelés menete:
- Osztalék jóváhagyása: T 493 - K 4792 1.000.000 Ft
- Levont szja T 4792 – K 462 250.000 Ft
- Levont eho T 4792 – K 4631 140.000 Ft
Maradék nettó osztalék 610.000 Ft. A kifizetés napján érvényes, a devizabankszámlát vezető pénzintézet aktuális eladási árfolyama 275 forint/euró.
- Ha nincs devizaszámlánk, akkor a forintszámláról indítjuk az utalást a tag eurós bank számlájára. Ez a társaságnál semmilyen különlegességet nem eredményez.
Megterhelik a számlát 610.000 Ft-tal, a tag pedig kap 2218,18 eurót.
- T 4792 – K 384 610.000 Ft
- Ha van devizaszámlánk, akkor a saját devizaszámlánkról indítunk 2218,18 eurós utalást. Ha viszont a devizaszámlánkon levő deviza aktuális nyilvántartási árfolyama ettől eltér, akkor a különbözetet árfolyamkülönbözetként kell elszámolni. (Könyvelésére érdemes egy átvezetési számlát alkalmazni, legyen ez most a 4799.)
- Ha a nyilvántartási árfolyam kisebb, legyen 270 Ft/euro
- T 4792 – K 4799 610.000
- T 4799 – K 386 598.909
- T 4799 – K 97 11.091 (árfolyamnyereség)
- Ha a nyilvántartási árfolyam nagyobb, legyen 280 Ft/euro
- T 4792 – K 4799 610.000
- T 4799 – K 386 621.091
- T 87 – K 4799 11.091 (árfolyamveszteség)
Sz. Klára -
Nem hozzászólni, hanem kérdezni szeretnék ebben a témában.
Lehet, hogy nem is itt kellene, de járatlan vagyok a blogozásban.
Kérdésem az, hogy az egyik ügyvédi iroda EUR-ban akar számlát kibocsátani egy másik ügyvédi irodának, és ők EUR-ban fizetnek is. Már itt van problémám, hogy a könyvelés ilyen esetben hogyan történik, és milyen árfolyamon? MNB devizás nyílvántartást nem jelent be a NAV-nak. Devizás számlát nyitott.
A másik kérdésem viszont az lenne, hogy osztalék címén ki veheti-e az iroda tulajdonosa az EUR-t?
Esetleg a jövedelmét lehetne-e a devizaszámláról havonként EUR-ban utalni?
Ilyen ügyletem még nem volt, és bátorkodom a Te szaktudásodat ismerve megkérni , hogy segíts nekem ebben a témában.
Előre is köszönöm, és
sikeres,-boldog új évet kívánok
Sz. Klári
Brigi -
Szép napot
Judit -
Köszönöm az információt , de nekem olyan gondom van, hogy egy egyéni vállalkozó /építési vállalkozó/ külföldön vállal munkát és a számláit euroban fizetik a deviza számlájára ő is kiveheti az osztalékát euróban természetesen napi árfolyamra átszámítva az évvégi bevalláskor.Vannak alkalmzottai ők is euroban szeretnék kapni a jövedelmet de én ugytudom, hogy csak Ft-ban lehet munkabért jövedelmet kifizetni. A vállakozó telephelye Magyarország.Létezik -e valamilyen megoldás, vagy kint kölföldön legyen vállalkozó.
Ildikó -
Köszönöm az infromációt
csak a keresztnevét... -
Kedves Zsuzsi!
Köszönöm az információt, ami megerősített elgondolásomban. Az egyik cégünknél volt ilyen osztalék kifizetés, amely során a fent vázolt módszert alkalmaztam, de nem voltam benne biztos, hogy helyesen könyveltem-e. Most már megnyugodtam :))
taybi
csak a keresztnevét... -
Uj információt kaptam. A könyvelés levezetése rendkívül hasznos.
A kisokos-ban el is raktároztam.
Klári
csak a keresztnevét... -
Nagyon köszönöm Éva
Zsuzscsi -
De mi van akkor, ha a társaság MNB árfolyam használatát vállalta és jelezte az APEH felé? Akkor is a számlavezető bank eladási árfolyamával kell számolni? (A cég Ft-ban vezeti a könyveit, az osztalékot Ft-ban állapította meg, de van EUR devizaszámlája)
A választ előre is köszönöm!
Böröczkyné Zsuzsi -
Az apeh felé történő bejelentés nem erre vonatkozik. A magánszemélyek pedig Ft-jukat nem tudják MNB árfolyamon átváltani, ez nem az euró piaci értéke.
Csabi -
Nem a nyilvántartási árfolyamon kell kivezetni a társaság devizaszámlájáról devizábán kifizetett osztalékot? Olvasva a Devizás ügyletek adózási és számviteli útmutatója c. könyved illetve a http://teszt.saldo.hu/hotan/hotan06majus.htm cikket, nekem valahogy ez jön le.