Osztalékfizetés euróban

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Napjainkban az árfolyam ismét jól alakul, így sokszor felmerül a kérdés, hogy a jóváhagyott osztalékot hogyan lehet euróban kifizetni a tagoknak. De lehet-e ilyet abban az esetben, ha a társaság a könyvvezetését nem euróban végzi, illetve az osztalékot nem euróban hagyta jóvá a taggyűlés?

A kérdésre nagyon egyszerű a válasz: Ha társaság forintban vezeti a könyveit, forintban készíti el a számviteli törvény szerinti beszámolót, amely beszámoló forintban mutatja az osztalékot, akkor az osztalék miatt a társaságnak nem lehet euróban kötelezettsége.

Ha a társaság a könyvviteli nyilvántartásait forintban vezeti, akkor az osztalékot is csak forintban állapíthatja meg, és a forintban meghatározott személyi jövedelemadó, 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás levonása után fennmaradó összeget is forintban fizetheti ki.

A taggyűlés azonban dönthet arról, hogy a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosnak ne forintban fizessék ki, hanem euróban. De milyen árfolyamon váltsuk át a forintot euróra?

Ha a taggyűlés az osztalék-kifizetés időpontját meghatározta, akkor a fizetendő euró mennyiségének meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a tag a forintban meghatározott osztalékából a szabadpiacon mennyi eurót tudna vásárolni az osztalékfizetés időpontjában. Ez egyértelmű akkor, ha a társaságnak nincs eurója, azaz előbb meg kell vennie az eurót, hogy az osztalékot euróban ki tudja fizetni. De indokolt e szerint eljárni akkor is, ha van a társaságnak eurója. Ez esetben az euró bekerülési árfolyama és az osztalék fizetésekor az euró-bankszámlát vezető pénzintézet euró eladási árfolyama közötti különbözetet a társaságnál árfolyam-különbözetként kell elszámolni.

Például:

Egy tag osztalékát a taggyűlés 1 millió forintban határozta meg. Könyvelés menete:

  • Osztalék jóváhagyása:   T 493 - K 4792        1.000.000 Ft
  • Levont szja                    T 4792 – K 462           250.000 Ft
  • Levont eho                     T 4792 – K 4631         140.000 Ft

Maradék nettó osztalék 610.000 Ft. A kifizetés napján érvényes, a devizabankszámlát vezető pénzintézet aktuális eladási árfolyama 275 forint/euró.

  • Ha nincs devizaszámlánk, akkor a forintszámláról indítjuk az utalást a tag eurós bank számlájára. Ez a társaságnál semmilyen különlegességet nem eredményez.

    Megterhelik a számlát 610.000 Ft-tal, a tag pedig kap 2218,18 eurót.

  • T 4792 – K 384               610.000 Ft
  • Ha van devizaszámlánk, akkor a saját devizaszámlánkról indítunk 2218,18 eurós utalást. Ha viszont a devizaszámlánkon levő deviza aktuális nyilvántartási árfolyama ettől eltér, akkor a különbözetet árfolyamkülönbözetként kell elszámolni. (Könyvelésére érdemes egy átvezetési számlát alkalmazni, legyen ez most a 4799.)
    • Ha a nyilvántartási árfolyam kisebb, legyen 270 Ft/euro
      • T 4792 – K 4799      610.000
      • T 4799 – K 386        598.909
      • T 4799 – K 97         11.091 (árfolyamnyereség)
    • Ha a nyilvántartási árfolyam nagyobb, legyen 280 Ft/euro
      • T 4792 – K 4799      610.000
      • T 4799 – K 386        621.091
      • T 87 – K 4799          11.091 (árfolyamveszteség)


A bejegyzés címkéi

osztalék, deviza


Hozzászólások

Sz. Klára  -  

Kedves Zsuzsi!

Nem hozzászólni, hanem kérdezni szeretnék ebben a témában.
Lehet, hogy nem is itt kellene, de járatlan vagyok a blogozásban.
Kérdésem az, hogy az egyik ügyvédi iroda EUR-ban akar számlát kibocsátani egy másik ügyvédi irodának, és ők EUR-ban fizetnek is. Már itt van problémám, hogy a könyvelés ilyen esetben hogyan történik, és milyen árfolyamon? MNB devizás nyílvántartást nem jelent be a NAV-nak. Devizás számlát nyitott.
A másik kérdésem viszont az lenne, hogy osztalék címén ki veheti-e az iroda tulajdonosa az EUR-t?
Esetleg a jövedelmét lehetne-e a devizaszámláról havonként EUR-ban utalni?
Ilyen ügyletem még nem volt, és bátorkodom a Te szaktudásodat ismerve megkérni , hogy segíts nekem ebben a témában.
Előre is köszönöm, és
sikeres,-boldog új évet kívánok
Sz. Klári

Brigi  -  

Szép napot

Judit  -  

Köszönöm az információt , de nekem olyan gondom van, hogy egy  egyéni vállalkozó /építési vállalkozó/ külföldön vállal munkát és a számláit euroban fizetik a deviza számlájára ő is kiveheti az osztalékát euróban természetesen napi árfolyamra átszámítva az évvégi bevalláskor.Vannak alkalmzottai ők is euroban szeretnék kapni a jövedelmet de én ugytudom, hogy csak  Ft-ban lehet munkabért jövedelmet kifizetni. A vállakozó telephelye Magyarország.Létezik -e valamilyen megoldás, vagy kint kölföldön legyen vállalkozó.

Ildikó  -  

Köszönöm az infromációt

csak a keresztnevét...  -  

Kedves Zsuzsi!

Köszönöm az információt, ami megerősített elgondolásomban. Az egyik cégünknél volt ilyen osztalék kifizetés, amely során a fent vázolt módszert alkalmaztam, de nem voltam benne biztos, hogy helyesen könyveltem-e. Most már megnyugodtam :))

taybi

csak a keresztnevét...  -  

Uj információt kaptam.  A könyvelés  levezetése rendkívül hasznos.

A kisokos-ban el is  raktároztam.

Klári

csak a keresztnevét...  -  

Nagyon köszönöm Éva

Zsuzscsi  -  

De mi van akkor, ha a társaság MNB árfolyam használatát vállalta és jelezte az APEH felé? Akkor is a számlavezető bank eladási árfolyamával kell számolni? (A cég Ft-ban vezeti a könyveit, az osztalékot Ft-ban állapította meg, de van EUR devizaszámlája)

A választ előre is köszönöm!

 

Böröczkyné Zsuzsi  -  

Az apeh felé történő bejelentés nem erre vonatkozik. A magánszemélyek pedig Ft-jukat nem tudják MNB árfolyamon átváltani, ez nem az euró piaci értéke.

Csabi  -  

Kedves Zsuzsa!

Nem a nyilvántartási árfolyamon kell kivezetni a társaság devizaszámlájáról devizábán kifizetett osztalékot? Olvasva a Devizás ügyletek adózási és számviteli útmutatója c. könyved illetve a http://teszt.saldo.hu/hotan/hotan06majus.htm cikket, nekem valahogy ez jön le.