Amikor az év várható eredménye már jól látható, születhet olyan tulajdonosi döntés, hogy osztalékelőleget vesznek fel. Azaz nem várnak a beszámoló elfogadásával, hanem azt még a tárgyévben kifizetik.
A 2011-es évre osztalékelőleget 2011. december 31-ig lehet fizetni. 2012-ben erre már nincs lehetőség, akkor meg kell várni a végleges beszámolót, és akkor lehet már osztalékot fizetni.
Az osztalékelőlegről taggyűlésen kell dönteni. Nem dönthet a taggyűlés osztalékelőlegről, ha azt a társasági szerződésben nem szabályozták. A GT 133. §- a szerint:
"Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat…”Nem elég tehát, hogy nem tiltja, azt a társasági szerződésben szabályozni kell. Ez probléma lehet az olyan vállalkozásoknál, akik szerződésminta alapján hozzák létre a társaságot, mert ebben ilyen szabályozást nem lehet tenni. Ilyenkor az osztalékelőleg jóváhagyása előtt a társasági szerződést módosítani kell. Fontos, hogy ha a társaságnak nem lett volna lehetősége osztalékelőleget folyósítani, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha azt a tagok kölcsönként kapták volna, és az szja törvény 72§-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettsége is felmerülhet.
Az osztalékelőleghez el kell készíteni a számviteli törvény szerinti közbenső mérleget. Ennek tartalmaznia kell az osztalék fizetéséhez szükséges fedezetet. Azaz a vállalkozás helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá. A közbenső mérleget nem kell közzétenni, de ha a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, akkor arra a könyvvizsgálónak jelentést kell kiadnia.
Az osztalékelőleget tulajdonosokkal szembeni követelésként kell kimutatni, de elfogadott gyakorlat, ha azt a 4-es számlaosztályban a kötelezettségek számla tartozik oldalára könyveljük. Ennek oka, hogy a záráskor készülő végleges beszámolóban, ha a jóváhagyott osztalékkal ez megszűnik, vagy átfordul kötelezettségbe.
És ne felejtsük el az ügyvezetők fizetőképességi nyilatkozatát sem, melyben arról nyilatkoznak, hogy az osztalékelőleg nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét!
Tné -
Balogh Zsuzsanna -
Magánemberként mérlegképes tanonc vagyok, de van egy Kft-m és a könyvelőmmel nem értünk egyet, ezért kérném a segítségedet egy bizonyos kérdésben.
Szeretnék kivenni a cégből (lakásvásárlásra) havonta nagyobb összeget magáncélra. Mit kell utána fizetnem? Nem akarok vagyonosodási vizsgálatot, ezért szeretném befizetni, amit kell. A könyvelőm azt mondja, hogy 16% osztalékadóval letudtam mindent. Ehót nem kell fizetni? És a személyi jöv.adómban ez hogy fog kinézni, majd ott is adóznom kell utána? Köszönöm a választ, Üdvözlettel: Zsuzsa
Angéla -
Laikus "követőként" vagyok jelen ezen a lapon,de Nekem is sokat segítenek az írásaid, azért is fordulok hozzád most!
Főállásban dolgozó , mellette Bt. beltagjaként szereplő magánember szeretné a cégből 2010-ig összegyűlt nyereségét osztalék formájában kivenni ez évben.A kérdésem:Milyen járulék vonzattal jár, ha a munkáltatója a maximális eho-t megfizette utána?
A segítséget előre is köszönöm!
Angéla
Anita -
Nagyon köszönöm, hogy ilyen figyelmesen és pontosan tájékoztatsz engem, minket könyvelőket olyan területekről, dolgokról, tudnivalókról amelyek sokszor elkerülik a figyelmünket, vagy azt gondoljuk nem is kell vele foglalkozni. Pedig amikor elolvassuk az anyagodat rájövünk, hogy dehogyis nem, érint minket is a téma, szinte bármi legyen is az! azt hiszem sok-sok könyelő nevében kifejezhetem ezt a köszönetet és hálát!Szép napot kívánok Neked, és jó egészséget!
Üdvözlettel
Anita
Nádasné Budai Anijkó -
Különösen EVÁ-soknál a 12.20-i feltöltés miatt likviditási problémák lehetnek, a december hónapra kiszámlázott árbevétel január hóban viszont már befolyik.
Hol található a tiltás?
Köszönettel:NBA
Lakatár Mária -
"jól képzett" ügyvéd közölte a megbízómmal, hogy teljesen felesleges, mert az idézett paragrafus a BT-re nem vonatkozik, az Kft-re vonatkozik. Most itt vagyok "meglőve" mert szerintem nincs igaza, viszont nekem kellene majd elvinni a .......
G.Zsuzsi -
köszönöm én is az értékes hírleveledet az osztalékelőlegről, nekem is pont most van rá szükségem. De egy kérdés még felmerült bennem: A taggyűlés most eldönti az osztalékelőleg mértékét (társasági szerződésben már a lehetősége ennek rendezve van), a bruttó mértékről dönt. Levonom a 16% szja-t és bevallom a 1108-as bevallásban. Az EHO miatt mennyit kap meg most a tulajdonos? Bruttó mínusz 16% szja-t? Vagyis megelőlegezem neki az EHO részt is? Tételezzük fel, hogy nem éri el jövőre sem a 450 ezres EHO korlátot. Amikor véglegessé válik az osztalék, akkor kell befizettetnem vele az EHO-t és a cégnek bevallani? Mert "sima" osztalékkifizetéskor egyértelmű, hogy levonom mindkettőt és a végleges nettót kapja meg.De sorolhatnám itt még a verizókat, hogy hogyan tudom ezt még elképzelni...:-)
Nagyon szépen köszönöm a választ!
F.Ilona -
Ugyanazt szeretném kérdezni, mint G.Zsuzsi 2011.11.14-én.
A 2011-ben kifizetett osztalékelőleg után, ha az osztalékként
véglegessé válik, mikor kell a magánszemélynek bevallani és
megfizetni a 14 %-os EHO-t.
Segítségedet előre is köszönöm.
F.Ilona
Zoli -
Köszönöm a figyelemfelhívást!
Mi (ügyvezetők és könyvelők) vitatkozunk, hogy lehet-e 2011-re 2012. elején még a taggyűlés előtt osztalékelőleget fizetni. Ha nem lehet, azt milyen tv. milyen §-a mondja ki? Csupán a GT idézett §-a ezt ugyebár nem zárja ki.
Böröczkyné Zsuzsi -
Pl. nem lehet közbenső mérlegek készíteni a fordulónapot követő időpontra.
Továbbá az osztalékfizetés már nem "tárgyévi" gazdasági esemény lesz, így a fordulónapra készített tárgyévi beszámolóban elfogadott osztalékból nem tudjuk levonni az osztalékelőleget, mert a tárgyévben nem volt. A beszámolóban tehát "teljes" kötelezettség az oszalék.
Problémát okozna a 08-as bevallásban és az szja bevallásban is ennek kezelése. Mikor tájékoztató adat és mikor jövedelem.
És ezek csak a gyakorlati problémák lennének.
Az osztalékelőleget valójában mindig annak az évnek az előlegeként kell értelmezni, amikor kifizetik.
Simon Károlyné -
Köszönöm,hogy mindig előrelátó vagy és mindenben segítesz-tisztán látni!
Továbbiakban jó erőt egészséget kívánok,hogy nagy tudásod tudjuk hasznosítani .Munkánkat nagyban elősegíti a tájékoztatásod!
Üdvözlettel
Marika
Tóthné Kertész Mária -
Egy megerősítést szeretnék kérni. Jól tudom-e, hogy a külföldről származó osztalék után, amennyiben a kettős adózás elkerülése alá tartozó országból származik, a szja-ból a külföldön megfizetett adót le kell vonni és a különbözet adózik 16 %-kal, és ez után kell megfizetni az ehot. Ha az osztalék offshore cégtől származik, akkor a teljes összeg adóalap.
Előre is köszönöm a választ!
Szép napot!
Marika
János -
Nekem most van ilyen osztalékelőleges ügyem.
Köszönjük Zsuzsi!
Judit -
Tegnap beszéltem egyik ügyfelemmel az osztalékelőlegfizetésről: A legjobbkor jött az információ!! mint mindig :-)
Köszönjük neked!
Minden jót kívánok!
Megyes Hajnalka -
Véleményed szerint az ügyvezető fizetőképességi nyilatkozata nem csak az osztalék megállapításakor szükséges, hanem az osztalékelőlegnél is?
Segítenél, hogy melyik jogszabályhely írja ezt elő!
Köszönettel
Megyes Hajnalka
Böröczkyné Zsuzsi -
Bogácsné Kati -
Köszönöm
Kati
Hirtné Gabi -
Üdv Gabi
kemény erzsi -
további szép napokat
Polonkai Zsuzsanna -
Böröczkyné Zsuzsi -
Edit -
Böröczkyné Zsuzsi -
Edit -
Kati -
Somogyi Ferencné -
Böröczkyné Zsuzsi -
Somogyi Ferencné -