Kötelező vagy lehetőség?
A munkába nem busszal vagy vonattal érkező dolgozók részére a munkáltató adómentesen a 9 Ft/km-t fizetheti. Ez azért csak lehetőség, mert ezt a munkáltatónak csak nagyon extrém esetben kötelező adnia. Ilyen eset lehet, ha
– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy
– a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Alapesetben nem kötelező adni, de ha a munkáltató adni akarja, akkor érdeke fűződik az adómentességhez.
Buktatók
Az első buktató, hogy főszabály szerint csak közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozó esetén adható.Közigazgatási határ nem feltétlenül azonos a városhatárt jelző táblával. Kecskemétiként olyan példát tudnék hozni, hogy Kecskemét közigazgatási határába beletartozik Hetényegyháza, Ballószög, Katonatelep, Kadafalva, Helvécia.
A felsorolt településekről bejáró dolgozóknak tehát adómentesen nem adható a juttatás, még akkor sem, ha mondjuk Helvécia viszonylatában akár 20 kilométer feletti távolságot is össze lehet szedni a lakóhely és kecskeméti munkahely között.
Kivétel persze itt is van: közigazgatási határon belüli munkába járásra is adható adómentes juttatás, ha a munkahelyet a munkarendjéből adódóan sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Kérdés lehet még, hogy ha a határon túlról jár be dolgozni a munkavállaló, akkor az munkába járásnak minősül-e. A válasz egyértelműen igen.
Több műszakos munkarend esetén könnyen előfordulhat olyan szituáció, hogy az egyik műszakba busszal, a másik műszakba személygépkocsival érkezik a dolgozó. Ilyen esetben lehetséges kombináltan és adómentes is adni juttatást, tehát a „buszos” napokra a jegy térítését, a „személygépkocsis” napokra pedig a 9 Ft/km-t lehet a dolgozónak fizetni. Úgy viszont már nem lehet variálni, hogy ugyanarra a munkanapra kétféle juttatást kap adómentesen a munkavállaló.
Kiemelt probléma szokott lenni, hogy a munkába járás tényét kell-e valahogyan külön bizonyítani az adómentesség megalapozásához. A 9 Ft/km juttatás nem kötődik semmilyen közlekedési eszközhöz, így akkor is jár, ha a dolgozó:
- kerékpárral;
- nem saját tulajdonú személygépkocsival;
- személygépkocsi utasaként;
- gyalog
Ritkán előfordul, hogy a munkáltató több mint 9 Ft-ot adna kilométerenként. Ebben az esetben a 9 Ft feletti rész munkabérként fog adózni.
Könyvelői Kisokos 2016
4 db. Könyvelői Kisokos rendelése esetén:
- a szállítási költség = 0 Ft,
- és AJÁNDÉKBA beleteszünk +1 db-ot a csomagba.
KLIKK IDE a részletekhez >>
Marcsi -
Cserháti Vencelné -
Aranka -
Juli -
Ennek a témakörnek a bizonylatolása izgat engem éppen, köszönöm, hogy aktuális témát feszegetsz, illetve belekavar a sztoriba a kisgyermekes szülő esete is.
Van olyan cégem, ahol az ügyvezető úgy értelmezi a jogszabályváltozást, hogy óvodába, bölcsödébe járó gyermek szülője közigazgatási határon belülről akár gyalog járó dolgozó is kérheti. Bekéri az intézmény igazolását, hogy jár oda a gyerek és adná...
Aztán meg: van olyan cégem, ahol havonta ír a dolgozó egy kérelmet, hogy csókolom ebben a hónapban 15 napot dolgoztam, tessék nekem 15xZ km-re kifizetni a munkábajárást, míg másik cégnél a titkárnő a jelenléti ív aljára odafirkantja, hogy ledolgozott nap x Z km x 9 Ft.
...és láttam számfejtőt, aki mindenféle papír nélkül a jelenléti alapján ütötte be a számfejtésbe a munkábajárást...
Hogyan helyes bizonylatolni szerinted?