Ez a kérdés borzolja a kedélyeket egy ideje, amióta egy adóellenőrzés hiányosságnak tárta fel a bejelentés elmulasztását. Nézzük hol tartunk.
Előzmény: az adóellenőrzési jegyzőkönyv
Az említett adóellenőrzés kapcsán szó szerint ezt jegyzőkönyvezték az ellenőrök:
- „Ellenőrök az ügyvezető tájékoztatása szerint, hogy a székhelyen nem végeznek könyvelési tevékenységet az elektronikus adatok ott nem érhetők el, ezért az adatokat a könyvelő irodájában kapták meg. Ellenőrök felhívják adózó (képviselője) figyelmét az elektronikusan rendelkezésre álló nyilvántartási őrzési helyének adóhivatal elé való bejelentésének teljesítésére.”
A NAV válasza
A témában az Adótanácsadók Egyesülete által feltett kérdésre Tamásné Czigene Csilla, a NAV szakmai ügyekért felelős vezetője ezt válaszolta:
- „A bejelentési kötelezettség a jogszabályban megfogalmazott feltételeknek megfelelő valamennyi címre kiterjed, vagyis, amennyiben a Art. hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratait több, a székhelytől különböző címen tárolja, úgy valamennyi őrzési helyet külön-külön be kell jelenteni. … ez a bejelentési kötelezettség csak az Art. hatálya alá tartozó adónemekkel összefüggő iratok, bizonylatok, nyilvántartások megőrzési helyének bejelentését foglalja magában.
És a legfrissebb
A 2016.11.04-én az MTI közölt egy NAV nyilatkozatot (a NAV oldalán is kerestem, de nem találtam rá „eredetiben”) mely így fogalmaz:
- „Az, hogy az ügyfél bevallásait/bejelentéseit egy külső könyvelőiroda készíti el, még nem eredményezi, hogy az irodát iratőrzési helyként be kellene jelenteni a NAV-hoz. Erre csak abban az esetben van szükség, ha a könyvelőirodánál lelhetők fel az adózással kapcsolatos iratok, nyilvántartások, bizonylatok.”
Amit mindhárom forrásból tudunk:
- az iratőrzési helyet be kell jelenteni
- csak az art hatálya alá tartozó adónemekkel összefüggésben lehet bejelentési kötelezettség
- az iratőrzési hely az, ahol adózással kapcsolatos iratokat, nyilvántartásokat, bizonylatokat tárolnak, akár elektronikusan is.
Tehát a kérdés még mindig:
Elektronikus iratnak minősülnek-e a könyvelőiroda számítógépén tárolt adatok?
Mohos Gáborné -
Mert én a lezárt év, papíralapú bizonylatait, bevallásait elküldöm a vállalkozónak, tehát nem őrzöm tovább.
A NAV általában a lezárt évet ellenőrzi?
Bélik Istvánné -
Ujvári Istvánné -
a saját helyszínén, gépén és programján végzi a szolgáltatást
és minden NAV által kért kimutatást csak az iroda tud előállítani. Az alapbizonylatok őrzése, mennyiségtől függ.
Ellenőrzés alkalmával ezt koordinálni lehet.
Monoki Éva -
Bárki, bárhol folytathatja a könyvelést a következő évben.
Miskei Ildikó -
Ha a szándék az, hogy a könyvelőiroda/könyvelő legyen külön bejelentve - mint például a könyvvizsgáló - akkor legyen ez kimondva és akár a változás bejelentőn legyen erre egy külön rubrika is. Bár, ahogy itt már elhangzott másoktól is, az EGYKE-n történő regisztrációval ez az összekapcsolás ügyfél és könyvelő(iroda) között már megtörténik úgy is.
Sajnos azt kell gondoljam, ez megint csak egy újabb trükk arra, hogy ha mást nem talál egy NAV ellenőrzés, de feltett szándéka, hogy büntessen, akkor most ez lesz a sláger, hogy okot találjanak a bírságra. :(
Mária -
" Nem gondoljátok hogy a fekete könyvelőket szeretnék ki szürni ??? "
Mária -
" Nem gondoljátok hogy a fekete könyvelőket szeretnék ki szürni ??? "
Sajti Mária -
Ha azt veszem figyelembe hogy az ellenörzés 2016 év valamely időszakára vonatkozik ebben ez esetben még az anyag a könyvelőirodán van amit 3 napon belül az ellnőrzére át tudok adni.
Szilvia -
Az Art ezt írja:
A bizonylat megőrzése
47. § (1) A 44. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
Ebben benne van, hogy nem tilos, hogy nálunk legyenek a bizonylatok. Hogy meddig, arra sincs előírás, csak az a feltétel, hogy a NAV szükség esetén 3 napon belül megkaphassa. Ez a jogszabályhely olyan, mint a rétestészta, úgy nyújtom-húzom-tekerem-csavarom, ahogy akarom. Ezzel él most vissza a NAV, mert ez egy egyszerűen ellenőrizhető adat, nem kell hozzá komoly szürkeállomány és lehet(ne) büntetni.
Az elektronikus adat már más kérdés, mert mi sem töröljük a gépünkről a lezárt éveket, nálam 15 évvel ezelőttiek is megvannak. Én is őrzöm tulajdonképpen, ügyfélnél is van félig elektronikusan CD-n adat.
Szerintem a könyvelőiroda programjában tárolt adatok esetében jogos lehet a bejelentési kötelezettség. Az ügyfélnél nincs könyvelőprogram amiből kinyerhetőek lennének az adatok. Bár a CD egy elektronikus adathordozó... Lehet, hogy ez is rétestészta? :-)
Azt, hogy a könyvelőiroda jelentse be az általa könyvelt ügyfeleket nem tartom ésszerűnek, mert a megbízás alapján történő regisztráció - már amelyik könyvelő etikusan dolgozik és nem a vállalkozó ügyfélkapujával kavar - ezt az információt tartalmazza.
Üdv. Szilvia
Lord -
János -
Ezek közül a társaság alapító okiratai, illetbe a különféle hatóságokhoz történő bejelentkezések, változásbejelentések, stb. mind MÁSOLATOK (azoknak kellene lenni). Ezek eredetben a vállalkozónál és a hatóságoknál kell mindenkor, hogy fellelhetők legyenek, azaz a tárolásuk valójában ott történik.
Ez és a többi irat, adat, bizonylat, nyilvántartás ugyanakkor csakis IDEIGLENESEN vannak a könyvelőnél. Azok, legkésőbb, a ügyféllel való kapcsolat végeztével az ügyfélhez átadás-átvétel jegyzőkönyvvel kerülnek vissza. Ebben benne vannak a könyvelt tételek, kartonok, kivonatok ugyanúgy papíralapanyagon, évente kinyomtatva, esetleg adathordozón, megjeleníthetően, mondjuk pdf formátumban lementve. Az, hogy a számlákat eredetben évente, vagy ritkábban adja vissza a könyvelő a vállalkozónak, a bevallásokat meg ténylegesen is őrzi, amíg a munkakapcsolat tart, semmiben nem cáfolja, az anyagok tárolásának IDEIGLENES jellegét.
EREDETBEN, tehát egyedül a könyvelési, számviteli bizonylatok lehetnek, és az is csupán IDEIGLENESEN a feldolgozás céljából egy külső könyvelőnél. Ezek egy ellenőrzés során akár AZONNAL is rendelkezésre bocsájthatók (ez így, persze túlzás, de 2-3 nap, egy hét, eddig mindig belefért az időbe).
A meghatározások szerint a könyvelőiroda számítógépén meglévő adatok elektronikus iratnak minősülnek. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy az iratok ezen formája csupán TECHNIKAI JELLEGŰ,amely az ősi módon előálló papír alapú megjelenítést (fökönyvek, kartonok, nyilvántartások) HELYETTESÍTIK, kiváltják, és amelyek minden esetben MEGJELENNEK PAPÍR ALAPON is, az adott vállalkozáshoz tartozóan. Ezek az adatok tehát alapinformációkból, bármikor, bárki által összeállítható összesítések, és ilyen módon a meglétüknek nincs sok közük a tárolás klasszikus fogalmához, a készletezéshez, raktározáshoz. Telán ezzel is kellett volna kezdeni, vagyis, ahogyan az alma, és más valamik sem tárolhatók a maguk fizikai valójában egyszerre több helyen, úgy, velük szemben a könyveléssel előálló elektronikus iratok nem tekinthetők ilyen egyedi, megismételhetetlen "termékeknek", virtuálisan is és fizikailag is több helyen létezhetnek. Technikai kérdés, hogy ez ma az egyik, holnap a másik könyvelőnél van és hogy ők nem küldenek minden egyes változás során erről másolatot az ügyfélnek.
Ica -
Éva -
Ezt a felvetést a Horváthné Sylvia hozzászólása vetette fel Bennem.
Horváthné Sylvia -
Minden céget bejelenteni egyenként, az időigényes feladat, és felesleges adminisztráció. Szerintem sokkal jobban járna a NAV, ha minden könyvelőiroda bejelentené azokat a cégeket, vállalkozókat, akiknek könyvel, név, adószám és kész. Ez csak egy művelet lenne.
Eszter B. -
Nem vagyok raktár, így természetesen az iratokat az ügyfélnek visszaadom, negyedévente, évente.Ellenőrzéskor természetesen rohanok ahol van a NAV revizora és viszem amit szeretne látni. A vállalkozó ügyfél legalább tudja, hogy azok az ő bizonylatai és neki kell vigyázzon rájuk (szépen "mosva, vasalva"adjuk át), ő a felelős a szerződésekért, a jelenléti ívekért stb. - szóval hadd legyen a könyvelés, adóbevallás a könyvelő dolga és ne terheljenek már mindennel amit a vállalkozók nem hajlandók rendben tartani. Persze, azt a lovat ütik amelyik húz... Könnyebb lenne szerintem az adóhatóságnak is, ha egy helyre kellene kimennie és ott megkap mindent amit kér. On-line világában meg bemegyek a laptopommal az ellenőrhöz és azt mutatok meg a könyvelési rendszerből amit akart látni és ott helyben nyomtatok neki olyan listát amilyet akar.Akkor ott is kellene egy iratőrzési cím ?
Már megint az elmélet meg a gyakorlat messze kerültek egymástól...
Kis Mónika -
Gyeraj-Holovár Olga -
Abszolút Szöllösi Zsuzsa "Véleményem szerint ez felesleges és abnormális kifacsarása az iratőrzési hely fogalmának." véleményével értek egyet.
Az Adótanácsadók Egyesülete már nem tudja magára másképp felhívni a figyelmet, csak ilyen abszurd kitalálmányokkal. Inkább valami érdemi munkát kellene végezzenek, ami a mi munkánkat segíti, előrébb viszi. Olyasmit, mint Te, vagy vannak még páran, akiknek nem írom ide a nevét.
Teljesen felesleges ez a "hangulatkeltés".
Éva -
Ügynök, egyéni vállalkozó, egész hónapban az országot járja, szállodákban száll meg, egész hónapban nem található a székhelyén, telephelyén, iratokat a gépkocsijában tárolja, bárhol az ország területén, éves bevalló ÁFA tekintetében, a számlákat, bizonylatokat nem viszi a könyvelőjéhez ( ezen most ne nyissunk vitát, ez csak fikció, de igaz is lehetne!)
A NAV ilyen esetben vajon mit fogad el iratőrzési helyként?
Molnár Tünde -
Mi terminálon dolgozunk, ami bárhonnan elérhető, csak internet kell hozzá.
Dombi Irén -
Ezért a látható, elérhető, tisztességes adózói réteget, (IGENIS VAN ILYEN!!)köztük a könyvelőirodákat tették a célkeresztbe.
Zsuzsa -
"Akkor kell bejelenteni, ha az iratok őrzésének helye nem azonos a székhellyel. Postafiók nem lehet. Ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elektronikus számlának minősülő bizonylatot online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, a megfelelő sorba helyezzen el U (új bejelentés) jelet, ha korábbi, erre vonatkozó bejelentését törölni kívánja, T (törlés) jelet."
Ezt a 16T201T változásbejelentő kitöltési útmutatójából másoltam be. A számlákat nem tartom nyilván elektronikusan, a papír alapú számlákat lekönyvelem, majd a mérleg, bevallás elkészítése után visszaadom a vállalkozásnak. Mióta az elektronikus őrzést beletették, nem jelentem be, de régen nálam volt az irat őrzési helye (igaz, csak időszakosan), de így nem lehetett bejelenteni :)
Szöllösi Zsuzsi -
Nem nagyon tudok azonosulni ezzel a témával. Mi részünkről minden esetben elküldjük (legkésőbb záráskor) az ügyfél részére a teljes könyvelési anyagot kinyomtatva, tehát onnantól kezdve nála is megtalálható a könyvelőprogramból kinyert adat, magukat a bizonylatokat pedig természetes, hogy visszaadjuk feldolgozást követően. Ilyen alapon akkor a NAV-ot is be lehetne jelenteni iratörzési helynek, hiszen a bevallások náluk landolnak, illetve egy elhúzódó revízió során maguk a bizonylatok is akár hónapokig-évekig állnak náluk. Véleményem szerint ez felesleges és abnormális kifacsarása az iratőrzési hely fogalmának.