Kedves Zsuzsa!


Nagy rajongód vagyok, figyelemmel kísérem minden szakmai hozzászólásod.
Segítséged szeretném kérni abban, hogy 2013.-ban a betegszabadság után bérkompenzáció érvényesíthető e.
Nagyon köszönöm segítséget.

üdvözlettel:
Julianna

kérem aki már adott fel bérkompenzácio igénylo lapot irja meg hova lehet feladni /magánszemély

2012 IUL.-TOL DOLGOZOK MINT KÖZALKALMAZOTT .BESOROLÁSOM E KAT.
NEM KAPOK BÉRKOMPENZÁCIÓT AZÓTA SEM .MIÉRT? A NETTÓM 76 E FORINT -GYALÁZAT -
KÉREM - VAN ERRE MAGYARÁZAT?
TISZTELETTEL VÁROK EGY ÉRDEMLEGES VÁLASZT H.A

Kedves Zsuzsi!

2012. április 19-ei dátummal ismét felkerült az APEH honlapjára egy útmutató az elvárt béremelésről.
http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_ado/elvart_beremeles_2012.html
De már teljesen elvesztem, hogy ez megint milyen plusz újdonségot tartalmaz.
Tudnál segíteni, hogy mi változott az előzőekhez képest?

Köszönettel:
Anita

A kép rettenetesen találó. Már április van, de akárhányszor számfejtün hó elején, a bérkompenzáció annyiszor "teszi tönkre az idegeinket". És nemcsak a bérkompenzáció. Pl. az ügyvezetők jogállása is 2012-től, és még sorolhatnám. Van köztünk még valaki, aki mára is azt tudja mondani, hogy szeretei még ezt a szakmát?

Kedves Zsuzsa!

Kétséges a további kommentek alapján, hogy alapja-e vagy sem, a NGM útmutató GYIK 33. pontjában nem igazán erről van szó véleményem szerint, a kérdés sem pontos, így a válasz sem.


A szocho tv. 460§ (5) bek. szerint:

"A részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes szermélyt (munkavállató) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, bármely esetben kivéve az egyszerűsített fogalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért ( a továbbiakban részkedvezmény-alap)."

Én úgy érzem magam, mint a fenti képen az a szerencsétlen ember.

Szerintem az okozza a problémát, hogy nem ugyanaz az alapja a szocho-nak illetve a kedvezménynek, ezért állhatja meg a helyét az, hogy bár a betegszabi után van szocho fizetési kötelezettség, de az adókedvezmény számításánál nem vehetjük figyelembe...

A Szocho tv. szerint a szociális hozzájárulási adó alapja:

"a) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;"

Tehát JÖVEDELEM


A Szocho tv. szerint a kedvezmény alapja viszont:

"a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér..."

Tehát: MUNKABÉR

A szv. tv. szerint a betegszabadságra jutó "bért" nem a bérköltségek között (54), hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között (55) számoljuk el:

Szv.tv.:
személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek.

Kíváncsian várom a véleményeteket...

Persze ha ez alapján igaza is van az NGM-nek, nem csökkenti azt a szörnyű érzést, hogy mennyire nehéz ma jól dolgozni. És mennyire nincs elismerve a munkánk...

Anikó

Elküldtem a program készítő cégünknek az állásfoglalást, kiegészítve a tv. 460§ (5) bek -vel az alábbi választ kaptam:

Kedves Anikó,

a szochó alapnak része a betegszabadság (szochó törvény szerinti adóalap),
viszont a keresetnek nem (NGM utasítás hivatkozik a számviteli törvényre,
ami a statisztikai elszámolás szerinti keresetre hivatkozik).
és az alapot lehet csökkenteni a kedvezménnyel.
a szochó törvény erősebb, mint a minisztériumi útmutató, ezért véleményünk
szerint a betegszabadságra is érvényesíthető a kedvezmény.

Üdv.


Szerintetek????

Éljen az egykulcsos adó.

Még szerencse,hogy a bérszámfejtő programom nem a bruttó munkabér után számolja ki.Egyébként ez már őrület ami van.

Megkérdeztem az NGM-től. Ezt a választ kaptam:

"A betegszabadság idejére adott juttatás nem tartozik bele az adókedvezmény alapjába (azonban az adott hónapban kifizetett munkabér után a kedvezmény érvényesíthető)."

Remek a kép!
Természetesen az infó is, ám a kép igen kifejező.

Kedves Zsuzsi! Én már nem is értem ezt a rengeteg őrültséget.A bérszámfejtő programba egyébként is hogyan lehetne módosítani? Ha a betegszabadságra nem jár a bérkompenzáció, akkor több szochó kedvezményt veszünk igénybe, mert kevesebb a bér. Őrület!A törvény egyébként is úgy fogalmaz,hogy a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a tb ellátás,valamint az általa folyósított szoc.igazg.ról és szoc.ellátásokról szóló tv szerint nem a kifizetőt terhelő rész. A betegszabi pedig a kifizetőt terheli.

Ezt az NGM honlapján találtam. Akkor talán ők sem tudják, hogy mit csinálnak? A válasz szerint a betegszabadság esetében alkalmazható a bérkompenzáció. (33. kérdés)
A link:
http://www.kormany.hu/hu/gyik/gyakran-ismetlodo-kerdesek-az-elvart-beremelesrol-es-a-berkompenzaciorol-adokedvezmenyrol

Többen hivatkoztatok a 33-as kérdésre, mely sajnos nem egyértelműen mondja, hogy igen. A betegszabadságra járó díjazás a számviteli törvény szerint nem munkabér, azt személyi jellegű egyéb jövedelemként kell számfejteni. Az NGM álláspontja szerint (33-as kérdés) a munkabér után jár, de a kérdésben nem tért ki a kérdező arra, hogy ő mit értett azon, hogy a munkabére 150 ezer forint.
Sajnos itt is bebizonyosodik, hogy a munkáltatók terhének növekménye nem 5%. Hiszen ha emeltünk bért, akkor az emelt bér alapján kell betegszabadságot is számolni, ami után fizetni kell az emelt szochot, de nem (tényleg nem?) jár rá kedvezmény.
Szóval a jogalkotói szándék nem biztos, hogy ez volt, de a hivatalok már mindent belemagyaráznak (vagy félreértelmeznek...) utólag.
Az is életszerűtlen magyarázat az NGM részéről, hogy a számviteli törvény szerinti bérköltség tartozik ide, mert pl. egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az egyszeresben pedig a munkabérhez könyveljük a betegszabadságot és annak közterheit is.

Kedves Zsuzsi!
Én már többször elolvastam a törvényt, de én nem találok semmit a számviteli törvény szerinti bérköltségről. Hol van az elbújva? Amit én találok és értelmezek, az csak az SZJA törvény szerinti jövedelmekre utal:

A kifizető által fizetendő adó alapja
455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
a)199 a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b)200 a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c) a tanulószerződésben meghatározott díj;
d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj;
e)201 az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

Majd a kedvezménynél sem hivatkozik az Szt-re csak az SZJA-ra:

Adókedvezmények
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
460. § (1) A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés) valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül.
Ha a fentieket elolvasom és értelmezem, akkor - mivel a betegszabadság az SZJA tv. szerint adóköteles, akkor a kedvezmény érvényesítésének útjába nem szabadna akadályt gördíteni. Valamit félreértek a jogszabályban szerinted?
Üdv. Szilvia

Kedves Szilvia!
Neked teljesen igazad van, a számviteli törvényre nem a szocho törvény, hanem annak értelmezése kapcsán a minisztérium utal. Ezért írtam egy másik hozzászólásba is, hogy az egyéni vállalkozóknak az egyszeres könyvvitelben nem is értelmezhető ez az álláspont.
Természetesen azoknak is igazuk van, akik a betegszabadság nélküli bérre magasabb adókedvezményt írnak, és ezáltal ez a jobb megoldás. De például abban az esetben, amikor a munkavállaló egész hónapban betegszabadságon van, akkor már semmilyen kedvezmény nem jár, a betegszabadságát pedig a megemelt bér figyelembevételével kell számfejteni. (a minisztérium álláspontja szerint)

Minek kellett ezt megkérdezni egyáltalán? Megint túl lett lihegve a dolog, s most itt a nemleges válasz!
A betegszabadságbért nem a munkaviszonyra tekintettel kell adni? A tudvalevőleg nem munkaviszonyos egyéni vállalkozónak, a tagi jogviszonyos társas vállalkozónak nem jár betegszabadságbér!
A 08-ason nem látszik a betegszabadságbér külön, csak bért kell feltüntetni. Akkor miért kell ezzel külön foglalkozni? Ki fogja azt észrevenni, ha a munka után kapott bér és a betegszabadságbér után is együttesen veszem igénybe a szoc.hozj.adóból a kedvezményt?

Kedves Tünde!

Pontosan így gondolom én is! Sőt, a 33. kérdésre adott választ már le is fűztem a bevallásom mellé. Ami az NGM honlapján is ott virít.
Még a végén kiderül, hogy a betegszabadság az tulajdonképpen táppénz, a táppénz meg tb ellátás, de a tb ellátás meg nem jövedelem,hanem alamizsna,a nem jövedelem pedig nem pénz, tehát nem is létezik, ezért nincs kedvezmény rá, de adót és járulékot kell fizetni utána, mert eredetileg a jövedelmedből számolták ki. Őrület.

Sziasztok!

Én a NAV-nak hiszek, egyenlőre ő az adóhatóság, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez meg is állja a helyét egy ellenőrzés során. Javaslom a 33. kérdést kinyomtatni mindenkinek, hogy később lehessen lobogtatni.
Én a Katona Szilvával értek egyet. Ha nem alapja a szochónak, akkor legyen benne a törvényben.
Még egy: ha a betegszabadságra jutó - nevezzük -díjazás és a táppénz nem alapja a szochónak, merthogy nem jövedelem, akkor ugye szja sem terheli azt? Márpedig terheli. Akkor most miről magyaráz az NGM?

Osztom a Móni véleményét, miszerint:

Ha a betegszabira nem adok kedvezményt, magasabb kedvezményt fogok érvényesíteni, kevesebb lesz a fizetendő szociális hozzájárulási adó.

Akkor hogy is van ez?

valóban van olyan szituáció, hiszen ha a kisebb összeg után számolsz kedvezményt, akkor nagyobb a kedvezmény. De a betegszabi után teljes szocho van, így a végeredmény, hogy ezzel a válasszal jobban vagy rosszabbul járunk attól függ, hogy mekkora a bér, és milyen arányban van a betegszabi és a munkabér.

Ha a szoc. adó alapja az Szja tv szerinti jövedelem, hogy lehet a kedvezményének más az alapja? Mekkora szemétség ez? És miért mondja a NAV ügyfélszolgálatos hölgy mai nap, hogy igeeen, beletartozik, hogyne?
Sőt, a NAV bérkompenzáció gyik-jában a 33. kérdésre az a válasz, hogy ha betegszabadság miatt csökken a bruttó bér 190 000 alá, akkor is jár a kedvezmény.
Az én programom választási lehetőséget ad, hogy én toljak ki magammal.
Szóval kinek kell hinni, az NGM-nek, vagy a NAV-nak???

Kedves Angéla !
Teljesen mindegy, hogy kinek hiszünk , hiszen még nem ismerjük, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén mi lesz az éppen aktuális ( visszamenőleges )verzió a törvényértelmezés kérdésében.

Igaz, akkor lehetünk majd teljesen biztosak, mi a helyes jogértelmezés, amikor megbüntet az adóhatóság. Így inkább beleszámolom, és kevesebb kedvezményt veszek igénybe, minthogy többet, amiért megbírságoljanak.

Alábbi véleményemet már egy korábbi, a rendeltetésszerű joggyakorlással foglalkozó hírlevél blogjában megírtam. Kinek mi a véleménye? Lehet, hogy én nem tudok olvasni, vagy súlyos szövegértési gondokkal küzdök? A korábbi hozzászólásom:
Értelmezésem szerint a törvény az SZJA alapot képező és biztosítási jogviszonyt eredményező jövedelmek után - néhány kivétellel - engedi a kedvezmény igénybe vételét. A kivételek között a betegszabadság nem szerepel. Ha a munkavállaló betegszabadságon vagy betegállományban van, attól még a jogviszony egész hónapban fennáll akkor is, ha nem kell minden munkanapra teljesösszegű bért fizetnem, nemde? Idézek a jogszabályból:
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés) valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül.
Ha 2012.01.01-től minden munkavállalómra teljesítettem az elvárt béremelést, akkor a betegségből adódó törthavi díjazás után igénybe vehető kedvezménynek nincs akadálya.
Üdvözlettel: Katona Szilvia

Szintén ebből indultam ki, a szoc. adó alapjaként nevesíti az Szja alá tartozó jövedelmeket.
Illetve, az adókedvezmény alapja = az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabérrel. Ami egyenlő a szoc. adó alapjával.
Akkor most ha a betegszabadság nem bérköltség a számvit. szerint, nem kereset a Ksh szerint, akkor nem szeretnék Szja-t sem vonni belőle, se járulékot, valamint szakképzésit sem óhajtok fizetni utána. És szoc. adót sem fizetnék rá. És legyen külön sora a 08 bevalláson.

Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, ezt nem is néztem!!!

Szia Zsuzsika!

Igen ez a legvitatottabb, erről már váltottunk e-mailt, de sajnos a NAV nem tesz közzé állásfoglalást.
Én kettő bérprogrammal dolgozom.
Az egyiken a program a betegszabadság után is számol adókedvezményt.
Akkor is számol az adott hónapra a bér után fizetendő szochónál, ha táppénzen van a dolgozó.

A másik program (a program készítő véleménye szerint)nem számol az adott hónapban táppénzen lévő dolgozó bére után szocho. adó kedvezményt, viszont a betegszabadság után számol kedvezményt.
Pl. ha valaki 5 napig Gyápon van, akkor arra a hónapra nem veszi figyelembe az adókedvezményt a program.
Már a NAV ügyfélszolgálatát is hívtam ez ügyben, ők azon a véleményen vannak, hogy jár mindenféleképpen az adott hónapra a kedvezmény, ha bsz-ben, ha tp-ben részesül is a dolgozó.
A NAV a levelekre nem válaszol, vagy legalább is majd csak a későbbi időpontban.
Sajnos egyértelmű választ sehonnan sem kaptam.

Tisztelettel Dunai Ilona

Jó hogy bezárták "Nagykálló"-t, mert lassan odakerülnénk; holott a fenomenális törvények kiötlőit kellene összegyűjteni és jól elzárni az élni akaró emberektől.

Ez egy cirkusz.
A programozó cég is most szólt, várjunk módosít, hétfőig elkészíti az új értelmezésnek megfelelően a program módosítást.
Miért nem lehet egyértelmű törvényeket hozni? Miért kell egy könyvelőnek ebbe beleőrülni, hogy ezt a rengeteg követhetetlen agyament változást próbálja naprakészen követni, minden pillanatban alkalmazni, különben fizetheti a bírságot.

Sziasztok!
A bérszámfejtő programnál belenyúlhatok a kompenzációs alapba.
Ha a betegszabira nem adok kedvezményt, magasabb kedvezményt fogok érvényesíteni, kevesebb lesz a fizetendő szociális hozzájárulási adó.
Januárban belevettem a betegszabit az alapba, de nem revíziózom meg, inkább visszajárjon mint hiányozzon