Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Vannak olyan cégek, akiknek korábban bőven volt nyereségük, de ma már a válság áldozatai. Az évekkel ezelőtt jóváhagyott osztalékot szinte biztos, hogy nem tudják kifizetni. Sőt. Nemcsak pénzük nincs a kifizetésre, hanem a saját tőkéjük is negatívba fordult. Megoldás ilyenkor, ha a tulajdonos lemond az osztalékról?

forint_1.jpgA negatív saját tőkével rendelkező cégek állandó kérdése, hogy milyen lehetőségek vannak ennek a rendezésére.
A kötelezettségek között kimutatott osztalék elengedése volt a legjobb megoldás, amikor még hatályban volt az a társaságiadóalap-csökkentő tétel, miszerint az eredeti jogosult által elengedett követelés miatt elszámolt bevétellel az adóalapot csökkenteni lehetett.

Amikor ezt eltörölték, már nem javasoltuk ezt a megoldást, mert adózni kellett utána. Pedig már akkor is sértette „igazságérzetünket” (ha van még ilyen az adózásban) a szabály. Ha az osztalékot az adózott eredmény terhére hagyom jóvá, akkor miért kell még egyszer megfizetni a társasági adót, ha mégsem akarom kifizetni?
2011 közepén egy adóhatósági állásfoglalás, 2012 januárjától pedig a tao-törvény rendezte a problémát.

A tao-törvény 29/Q § (3) bekezdését viszont a 2012. június 19-én kihirdetett 74-es Magyar Közlönyben ismét módosították. Szerencsére kedvező irányba.

Eddig csak 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésével lehetett a társasági adó alapját csökkenteni.
A módosítás következtében bármikor került is elfogadásra az osztalék, annak elengedését bevételként kell könyvelni, de csökkenthetjük vele a társasági adó alapját.

Vigyázz!

Ennek ellenére meggondolandó az osztalék elengedése.
Az illetéktörvény szerint az ajándékozási illeték alól csak akkor mentes a követelés-elengedés, ha gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás történik.

Ha az osztalék jogosultja magánszemély, aki a követeléséről lemond, akkor az ajándékozási illeték mértéke (ha nem rokoni kapcsolat áll fenn):
  • - 18 millió forintig 21%,
  • - 18 millió forint feletti rész után, 35 millió forintig 30%
  • - 35 millió forint feletti rész után 40%.

 

 

allas_6.jpg

 



A bejegyzés címkéi

osztalék, illeték, társasági adó


Hozzászólások

Kondor Tamás  -  

Köszönöm a cikket! Szeretném kérdezni, hogy az "ADÓVILÁG" legfrissebb ilyen témájú cikke alapján tovább lehetne ragozni a témát?

Mészárosné  -  

Köszönöm szépen ezt eddig nem tudtam, elkerülte a figyelemem.
Nagy segítség akinek erre van szüksége.
Még egyszer köszönöm.

üdv. Ica

Eta  -  

Köszönöm, Zsuzsi megint nagyon jókor kaptam figyelem felkeltő tájékoztatódat.Sokszor nagy segítség az "együtt gondolkodás" mint gondolat ébresztés.

Fejes Erzsébet  -  

Akkor talán érdemesebb törzstőke emelésre fordítani....

Mary  -  

És mi a helyzet akkor, ha nem elengedik a követelést, hanem a taggyűlési határozatban úgy rendelkeznek, hogy mivel a jóváhagyott osztalékot nem tudják kifizetni, ezért visszavonják?