Hogyan adózzunk a tagi kölcsönök kamata után?
| írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |
Az Szja tv. 3. § 24. pontja meghatározza a kamat fogalmát:
„e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).”
A tagi kölcsönök után fizetett kamat tehát az szja szerint biztosan adóköteles lesz, a kérdés már csak az, hogy milyen adómértékkel adózik.
Az Szja törvény 2006. szeptember 1-től hatályos rendelkezései szerint a kamatjövedelem adója 20%. A kamatjövedelem fogalma alá azonban csak a következő tételek tartoznak:
bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat;
a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében a magánszemély tulajdonosnak kamat és/vagy hozam címén fizetett bevétel, a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
az előzőektől eltérően, ha a z előbbiek szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az az összeg, amelyből adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg,
a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáraítú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült. (Szja 65. §)
Ezek alapján tehát a magánszemély által nyújtott kölcsön kamata a 65. § szerinti kamatjövedelem alá nem sorolható be – tehát nem vonatkozik rá a 20%-os adómérték sem. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem adóköteles, hanem azt, hogy minősítésére nem marad más jogcím, mint az egyéb jövedelem, amely az összevont adóalap része. (Szja. Tv. 28. §)
Ha pedig ide soroljuk, akkor már jön a tb is, ugyanis járulékalapot képez az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni (Tbj. 4. § k). Itt adóelőleg alapként a teljes bevételt (kamatot) figyelembe kell venni (Szja tv. 46. §/3/ e).
Fentiek minden magánszemélyként adott kölcsön kamatát – különösen a tagi hitelek utáni felszámított kamatokat érintik.
A bejegyzés címkéi
tagi kölcsön, szjaHozzászólások
kati -
Betéti társaság ukrán magánszemélytől kapott kölcsönt kamatnélkül.
A BT- nek a kölcsön visszafizetésekor van-e bármilyen levonási ,bevallási, befizetési kötelezettsége?
anonim -
Böröczkyné Zsuzsi -
anonim -