2010. augusztus 13-án kihirdetésre került törvény két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényt. Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék, mentes az illeték alól.
Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni:
- vérszerinti gyermeket, szülőt, unokát
- háztartásban eltartott szülő nélküli unokát
- örökbefogadott gyermeket
- örökbefogadó szülőt
Tehát, ha valaki a testvérét szeretné megajándékozni, akkor először a szülőknek ajándékozzon, majd a szülők továbajándékozzák a másik gyermeküknek.
Ezen mentességi szabály nincs értékhatárhoz kötve, alkalmazása visszamenőleges hatályú, és vonatkozik gépkocsi öröklésére és ajándékozására is.
Tehát 2010. július 1-jén jogerősen még el nem bírált ügyekre az új szabályt kell alkalmazni.
Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni:
- vérszerinti gyermeket, szülőt, unokát
- háztartásban eltartott szülő nélküli unokát
- örökbefogadott gyermeket
- örökbefogadó szülőt
Tehát, ha valaki a testvérét szeretné megajándékozni, akkor először a szülőknek ajándékozzon, majd a szülők továbajándékozzák a másik gyermeküknek.
Ezen mentességi szabály nincs értékhatárhoz kötve, alkalmazása visszamenőleges hatályú, és vonatkozik gépkocsi öröklésére és ajándékozására is.
Tehát 2010. július 1-jén jogerősen még el nem bírált ügyekre az új szabályt kell alkalmazni.
Jogerősen még el nem bírált az ügy, amelyben döntés még nem született vagy a döntés már megszületett, de a jogerő még nem állt be. Azokra az adózókra is vonatkozik az új mentesség, akik az örökléssel, ajándékozással kapcsolatban már kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napjáig még nem vált jogerőssé.
Az egyenes ági rokonok közötti öröklést és ajándékozást a mentesség tényétől függetlenül ezután is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv.89-91.§-ai szerint.
Kíváncsi vagy a múlt heti Adónavigátor Konferencia hallgatói véleményére? Klikk ide >>
kató -
-jó lenne pontosítani, hogy ez olyan ajándékozásra is érvényes, amelyet hagyatéki eljárás során ajándékozott a szülő a gyermeknek, melyet a szülő a másik gyermekétől örökölt, ui. előfordult, hogy kiszabtak illeték ilyen ajándékozás után-- ez esetben ui: öröklés és ajándékozás történt, vagyis az örökhagyótól a gyermektől megörökölte a szülő, aki viszont a hagyatéki tárgyaláson ajándékozta azt életben lévő gyermekének-
Anna -
Szia Zsuzsika!
Én az unikámnak szeretnék lakást venni, arra kérlek hogy az APEH bejelentési nyoymtatvány számát vagy nevét légyszives megírni. Köszönöm
csak a keresztnevét... -
Kedves Zsuzsi, köszönöm a hasznos információt.
Marcsi
Mária -
Kedves Zsuzsa!
Ha lakásomat szeretném a gyerekeimnek ajándékozni, akkor vajon kell illetéket fizetni?
Üdv. Mária
Attila -
Kedves Zsuzsa!
Ingatlan adás-vételkor, ha a vevő az ügylettel egyidejűleg haszonélvezeti jogot is ajándékoz egyenesági rokonnak(pl. szülő), akkor az illeték miként változik?
[jól gondolom-e, hogy a vevőé a haszonélvezeti jog értékével csökken, az ajándékozás meg illetékmentes lesz?]
Üdvözlettel,
Attila
Mária -
Kedves Zsuzsa!
A gyerekeimnek szeretném ajándékozni a családi házat (amit egyébként is ők örökölnék) az illetéket nem kell fizetni.
Térítésmentesen kapják, SzJA-t kell fizetni, vagy nem?Ezen bukik, hogy
meglépem-e ezt a lehetőséget.
A ház az 50-es években épült.
Várom válaszod.Üdvözlettel Mária
Mária -
Kedves Zsuzsa!
A gyerekeimnek szeretném ajándékozni a családi házat (amit egyébként is ők örökölnék) az illetéket nem kell fizetni.
Térítésmentesen kapják, SzJA-t kell fizetni, vagy nem?Ezen bukik, hogy
meglépem-e ezt a lehetőséget.
A ház az 50-es években épült.
Várom válaszod.Üdvözlettel Mária
Éva -
Kedves Zsuzsanna!
A vagyonszerzési illetéket viszont meg kell fizetni?!
Üdvözlettel: Szabó János Pálné