Számlázzuk-e a kártérítést?

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

A kártérítés bizonylatolásáról lesz szó. A vállalkozóink fejében a bizonylat általában egyet jelent a számlával. Nekünk, könyvelőknek a feladatunk, hogy elmagyarázzuk nekik, mi a különbség számla és bizonylat között.

Minden számla bizonylat, de nem minden bizonylat számla


gondolkodik_2.jpgAhhoz, hogy a kártérítés bizonylatolásáig eljussunk, kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, mi is az a kártérítés. Mert nem mindegy, hogy kártérítésről vagy kártalanításról beszélünk. Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. A megkülönböztetés kulcsa a jogellenesség. Tulajdonképpen mindkét esetben károkozás történik, de a kártalanítás esetében ez a károkozás nem jogellenes. És ez alapvetően meghatározza az áfabeli megítélést is, és ezen keresztül a számlakibocsátási kötelezettséget is.

Nézzünk néhány példát. Ha a szomszédunk telkét vagyunk kénytelenek használni például építési munkák során építési anyagok tárolására, a szükséges mértékben megtehetjük, de kártalanítanunk kell őt. Vagy amikor közérdekű célból az államnak szüksége van egy meghatározott ingatlanra pl. autópálya-építés miatt. Az ingatlan tulajdonosát ekkor is kártalanítás illeti meg. A kártalanítás kapcsán a felek között az áfa hatálya tartozó ügylet történik, ezért mindenképpen számlát kell kiállítani.

A kártérítés megfogalmazásához kicsit „jogászkodjunk”. A polgári jogi kártérítésnek négy alapvető feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár és okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. Ha tehát fennáll a jogellenesség, a kár, valamint ezek között valamilyen összefüggés, akkor kártérítésről beszélünk.

Összegezve:

A kártérítés megállapításának a jogellenes magatartás elengedhetetlen feltétele. A kártalanítás viszont nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye.

Például, ha valaki belemegy az autónkba, ami összetörik, akkor elvisszük a szervizbe és megjavíttatjuk. Az autószerelő díja számunkra egy ráfordítás, melyet a biztosító megtérít.
A kártérítést a biztosító és a kárt elszenvedett cég között nem kell számlázni, az nem tartozik az áfa hatálya alá. A javítási költséget az autószerelő számlája alapján az egyéb ráfordítások közé, míg a biztosító térítését az egyéb bevételek közé kell elszámolni.

Nézzünk egy másik esetet.


Tételezzük fel, hogy árut értékesítünk, amit egy fuvarozócéggel szállíttatunk el a vevő részére. A vevő jelzi, hogy az áru egy része átázott, így használhatatlan. A fuvarozási szerződés szerint az áru átvétele után a fuvarozó felelős az áruért.
Hogyan kell ezt dokumentálni?
A vevő felé természetesen csak a ténylegesen értékesített árukat kell számlázni. Ha eredetileg a teljes árumennyiségről elkészült a számla, akkor egy helyesbítő számlával azt módosítani kell. Így áfafizetési kötelezettség végül csak a hibátlanul megérkezett árukra áll fenn.

A fuvarozóval szemben viszont kártérítési kötelezettséggel lépünk fel, és a ténylegesen elszenvedett kárunk megtérítését kérjük.
Első lépés az, hogy a cég az egyéb ráfordítások között elszámolta a használhatatlanná vált készletet, ez az ő kára.
A kártérítés ennek az egyéb ráfordítások között elszámolt összegnek a megtérítését jelenti, amit nem kell számlázni, hanem a kapott összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni.

De mit tanultunk a kártérítés és a kártalanítás különbségéről? Ha a cég nem csak a káreseménnyel kapcsolatos veszteségét kívánja a fuvarozóval megtéríttetni, akkor azt már kártalanításnak nevezzük. Valószínű, ilyen is ritkán fordul elő, de ha a jó partneri viszony fenntartása érdekében mégis megtörténik, akkor ezt már áfa felszámításával számlázni kell. Ebben az esetben az áfa nélküli összeget árbevételként kell elszámolni, ami még az iparűzési adó alapjába is beleszámít. vonal2.jpg

webbanner.png
vonal2.jpg