A munkaszerződés első napja életszerűen az első munkában töltött nap szokott lenni. 2012-től ezt a gyakorlatot érdemes átgondolni abban az esetben, ha a hónap első napja munkaszüneti nap.
Az ok, pedig a 2012-től bevezetett bérkompenzációs rendszer.
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 460.§ (4) bekezdése szerint a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezményt azok után lehet igénybe venni, akiknek a munkaviszonya az adott hónap egészében fennáll.
Nem tisztázott a törvényben, hogy ezt valamennyi munkanapra vagy valamennyi naptári napra kell érteni.
Minden évben több olyan hónap is van, amikor annak első napja ünnep, tehát munkaszüneti nap. És további olyan hónapok is lehetnek, amelyek hétvégével kezdődnek.
A törvény értelmezése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját kértük, példaként megjelölve a januári hónapot. A válasz így szól:
„Ebben az esetben a kedvezmény januárra sajnos nem vehető igénybe. (A munkaviszony kezdete és az első munkanap nem szükségszerű, hogy egybe essen.)Javasoljuk tehát cégeinknek, hogy a munkaviszony kezdete vagy vége az adott hónap első, illetve utolsó napja legyen még akkor is, ha az hétvégére vagy ünnepnapra esik!
Üdvözlettel: NGM Bérkompenzációs Ügyfélszolgálat”
***
Tudtad, hogy július 1-től hatályba lép az Új Munka Törvénykönyve?
Változnak a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályok is!Az Adónavigátor kifejezetten kisvállalati könyvelők számára szervezett konferenciát a témában, aminek a CD változatát Te is megszerezheted!
A negyedik CD-n egy munkaügyi ellenőrből lett tanácsadó, Máriás Attila lát el rafinált megoldásokkal munkaügyi ellenőrzések esetére.
Gilang -
Julianna -
Csatlakozom az előttem szólóhoz és alig várom a könyv megjelenését.
Nagyon hasznos volt a számomra és a példa meg részletek ami sokat segített.Egyedül álló nyugdíjas könyvelőként sokszor segített megérteni a megérthetetlent.
Jó egészséget kívánok!!
Ili -
A Kisvállalati adómegtakarítás abc-je 2011 könyved rengeteg gyakorlati segítséget adott. A zárás kapcsán még most is vissza-visszalapoz az ember, - hogy is volt? -. A jogszabályok tengerében nehéz eligazodni, és kincset ér 1-1 "szájbarágós" értelmezés példákon keresztül. Mert a lényeg ugye a részletekben van, tehát a példa az, ami segíti a megértést. Ezt aki olvasta, és forgatta megerősítheti.
Kérdésem, hogy 2012. is számíthatunk-e ilyen segítségre, mivel az idei év talán még szövevényesebb.
Várhatjuk-e újabb könyv megjelenését.
Böröczky Zoltán -
Ugye nem gond, hogy én válaszolok!
A 2012-es „Kisvállalati adómegtakarítás ABC-je” kézirata már a szakmai lektornál van. Hamarosan nyomdába adjuk. Bizonyára igazad van az idei évvel kapcsolatban, mert vastagabb lesz a könyv, mint a tavalyi.
Andi -
Sajna nem tűnik jó ötletnek, hogy ünnepnapi v. hétvégi munkakezdést javasoljunk az ügyfeleinknek...
Mt. 78. § (1) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.
(2) A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
Tbj. 7. § (2) A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.
-----------------------
Ha a munkába lépés napja a munkaszerződés szerint pl. május elseje, egy esetleges ellenőrzésnél csak akkor fogadják majd el, ha a munkavállaló azon a napon ténylegesen, igazoltan munkát is végzett (ld. munkaidő nyilvántartás). Ha viszont ünnepnapon vagy hétvégén - valószínűleg a rendes munkaidején felül - munkát végzett, akkor arra pótlék is jár neki!
Emellett nem is minden esetben lehet elrendelni hétvégi vagy ünnepnapon történő munkavégzést. Tehát számos munkajogi probléma felmerülhet ezzel kapcsolatban!
---------------------
Még mindig szerencsésebb megoldásnak tartom, ha az előző hónap utolsó munkanapjával jelentjük be a munkavállalót, mert akkor egy napi bért kell csak "benyelni".
Andi -
Amit Zsuzsi javasol, azt úgy hívják, hogy nem rendeltetésszerű joggyakorlás.
------------
A NAV oldalára éppen a napokban került fel egy tájékoztatás arról, hogy vizsgálni fognak bizonyos eseteket.. Szerintem ebbe az is bőven beletartozik, amikor a munkavállalót azzal a kizárólagos szándékkal jelentjük be hétvégi vagy ünnepnapi kezdéssel, hogy a kedvezményt igénybe vehessük.
Tehát véleményem szerint csak azok a munkáltatók éljenek a Zsuzsi által javasolt megoldással, akik egyébként is működnek hétvégén, ünnepnapon, valamint a jelenléti íven is rajta lesz az adott munkavállaló, és részére a pótlékok kifizetése is megtörtént.
Ildikó -
Angyal József -
Angyal József okleveles adószakértő
Böröczkyné Zsuzsi -
Így emiatt nem veszik az adókedvezmény.
Anita -
Egyébként én amondó vagyok, hogy akár régi, akár fiatalka könyvelők/könyvelő vagyok/vagyunk, szerintem nem "rossz beidegződés" amikor bizonyos esetekben állásfoglalásokat kérünk, mert az elmúlt évek törvénykezései, elfogadott törvényei sok esetben igen nehezen értelmezhető, sok ellentmondás van bennük.
Anita -
"NAV: "A hónap egy részében táppénzen, tgys-en, gyed-en lévo alkalmazott után, feltéve, hogy munkaviszonya egész hónapban fennáll, a kedvezmény igénybe veheto.
Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minosülnek, kötelezo jogi erovel nem bírnak.
Kérem tájékoztatásom elfogadását.
Tisztelettel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
NGM: "(NGM) iránymutatását kértük.
Kérdés: Érvényesíthető-e az adókedvezmény azon dolgozó után, aki az adott hónapban például táppénzen is volt?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a munkaviszony a táppénzes időszak alatt is fennáll, természetesen érvényesíthető az adókedvezmény. Persze az adott hónapra ez magasabb lesz, mint egyébként, mivel az érintett dolgozó bére alacsonyabb."
Angyal József -
Angyal József okleveles adószakértő
LEZÁK ILDIKÓ -
A bérkompenzáció valóban csak azon dolgozók után jár akik a teljes hónapban munkaviszonyban álltak.
A fent említett "megoldás" viszont nem járható út, mivel a Munka Törvénykönyvének 78§-a kimondja, hogy a munkaviszony kezedete a munkába lépés napja, így ez teljességében kizárja hogy ez pl. január 1-e legyen. Sajnos ezzel nem tudunk spórolni a cégeinknek.
Tisztelettel:
Lezák Ildikó
Böröczkyné Zsuzsi -
Nyilván van ellentábora is ennek az értelmezésnek, de korábban soha senki nem kifogásolta meg, ha pl. a 1041-es nyomtatványon úgy jelölöd, hogy a munkaviszony kezdete 01.01.
Alexandra -
Nos erre a mondatra szeretnék reagálni :"Javasoljuk tehát cégeinknek, hogy a munkaviszony kezdete vagy vége az adott hónap első, illetve utolsó napja legyen még akkor is, ha az hétvégére vagy ünnepnapra esik!"
Nos a Tbj. szerint munkaviszonyt hétvégén ,vagy munkaszüneti napon csak abban az esetben lehet kezdeni ,ha ténylegesen felveszi azon a napon a munkát a munkavállaló ,ezt leszámítva ünnepnapon,hétvégén munkaviszonyt létrehozni nem lehet .... - a legutóbbi Tb tanfolyamon Soltész Lászlóné ezt külön kihangsúlyozta :( A kérdés ,akkor hogyan is járunk el szabályosan ? :)
Üdvözletem és további szép napot !
Alexandra
Szeip Krisztina -
Szeretném megerősíteni véleményed. 2011-től módosult a Tbj, amely szerint munkaviszony a munkába lépés napjával kazdődik. Egészség Pénztári ellenőrzésem volt 2011-ben az egyik cégnél, többek között ezt is ellenőrizték. Volt január 1-i munkaviszony kezdés és módosítani kellett.
További szép napot!
Krisztna
Böröczkyné Zsuzsi -
Nem igazán vagyok híve a szavak kiforgatásának, jobban kedvelem az életszerű értelmezést, de itt talán a szavakon kell lovagolni. Eszerint a mondat szerint létrejöhet a munkaviszony január 1-jén, még akkor is, ha a tb speciális szabálya szerint a biztosítás nem jön létre. A szocho kedvezmény pedig fennálló munkaviszonyról beszél. Nem pedig fennálló biztosításról. Ugyanígy a megszűnéskor is lehet különbség. Az utolsó munkában töltött napon elszámolunk vele, de még nem biztos, hogy megszűnt a munkaviszony. Pl. ha pénteken leszámolunk, de csak szombaton szűnik meg a munkaviszony, mert az a hónap utolsó napja.
Alexandra -
Én sem vagyok híve a szavak kiforgatásának és teljes mértékben elismerem a szakmai tudásodat !(nem okoskodni szeretnék ...) Csak sajnos az a helyzet ,hogy minden egyes T1041 bejelentést amennyiben az ünnepnapra történik ,vagy munkaszüneti napra ,a Tb módosíttat velünk ,mert azt mondja ,mint ahogy írod ,hogy a biztosítási jogviszony nem jött létre ,kivéve ha azon a munkahelyen adott napon és időben "felvették" a munkát . A dolgozót minden esetben a T1041 nyomtatványon jelentjük be ,tehát beszélhetünk Mt. szerinti munkaviszony kezdetéről vagy Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyról (de azt gondolom,hogy valóban egy és ugyanaz amiről szó van ), hiszen ha nem állok munkába nincs biztosítási jogviszonyom :( . Pl. Ha a munkaszerződés 01.01-el kezdődik ,de a dolgozó csak 01.02-től van bejelentve a T1041 (mert az OEP ,ragaszkodik ehhez ),akkor számfejtés esetén a 01.01-re nem adhatok bért ,mert nem volt még biztosítási jogviszonya,ill.a kérdés ha adhatok, hogyan ? Hiszen járulékfizetési kötelezettség még nincs,mert bejelentve csak 01.02 -től van a munkavállaló.... :( Szóval ,én azt gondolom ,hogy a törvények közti joghézagok azok,amik miatt nehéz dűlőre jutni ... Erre lenne jó valami megoldást találni :)
A munkaviszony megszűnése ,az szerintem sima ügy ,és abba még soha nem kötöttek bele egyetlen ellenőrzés során sem ( ott nem gond az ha hétvégére ,ünnepnapra esik ),hiszen az utolsó munkában töltött napon történik meg a kifizetés,mint ahogy írod nyilván ,ha ez péntek akkor azon a napon,de ha pl. az utolsó hetet szabadságon tölti ,akkor az adott utolsó munkanapon.Ez életszerű ,az viszont kevésbé,hogy valakit alkalmazok ünnepnaptól kezdve ,ha a cégnél alaphelyzetből nem dolgozunk :(
Jó lenne különben kideríteni ,hogy ténylegesen mikortól kezdődjön a jogviszony ,mert a T1041-sen bejelentett hétvégi és ünnepnapra eső munkakezdéseket ,az OEP lemódosíttatja a következő munkanapra(tapasztalat ),és ennek általában senki nem örül....
További szép napot !
Horváthné Pelyva Erzsébet -