Könnyen megjegyezhető az év végi MNB árfolyam

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Amikor vége egy évnek, egy új feladat kezdődik: számvitelileg is le kell zárni az óévet. Ennek egyik fontos információja az év végi MNB árfolyam.

A Magyar Nemzeti Bank 2011-ben utoljára december 30-án tett közzé árfolyamot, így – ha a számviteli politikánkban is ezt választottuk – erre az árfolyamra kell az euróban meglévő pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket átértékelni.

Az árfolyam: 311,13 Ft/€.



Az átértékeléssel kapcsolatban részlet a Devizás ügyletek adózási és számviteli útmutatójából :
Korábbi szakirodalmak hosszasan azzal foglalkoztak, hogy az átértékelés lépéseit sorra véve a végén megállapítsák, hogy az árfolyam-különbözet jelentős vagy nem jelentős. Sokszor hangsúlyoztuk a korábbi években, hogy a különbséget mindenkinek meg kell állapítani, hiszen csak ebből tudja az a döntést meghozni, hogy kell-e könyvelni vagy nem.

2011-től az átértékelési „kényszer” egyszerűbbé tette a kérdést. Minden érintett devizás tételt a fordulónapi árfolyamon mutatunk ki, tehát akár szépen folyamatosan is könyvelhetjük az egyes átértékeléseket.

Ahhoz, hogy példában bemutassam, hogy én milyen módszerrel szoktam ezt elvégezni, még van egy tudnivaló.
Számtalanszor hangsúlyoztam eddig a könyvemben az összemérés elvének betartását. Hogy az árfolyamveszteség és az árfolyamnyereség nem „mosható” össze.
Az év végi átértékelés az egyetlen olyan helyzet, amikor tételenként megállapítjuk a különbözetet, de az előjelhelyes összesítés során vagy árfolyam-nyereség vagy árfolyam-veszteség keletkezik.
Az egyedi árfolyamkülönbségeket tehát az előjelüknek (árfolyamveszteség, nyereség) megfelelően összegzik, és azt elszámolják a tárgyévi eredmény terhére, illetve javára.

A számviteli törvény 60§ (3) bekezdése szerint:

A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.

Az átértékelés alóli kivételek:
- a barter szerződés keretében keletkezett követelés vagy kötelezettség (ezt a barterről szóló részben már olvashattál)
- az eszköz bekerülési értékének részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete. Erről pedig a következő részben olvashatsz.

Az átértékelés folyamata a korábbi években mindig sok-sok számítással kezdődött. Én mást javaslok.
Ehhez nyissunk egy „technikai számlát” a 36-os számlacsoportban, adjunk neki egy olyan nevet, hogy „év végi átértékelés átvezetési számla”. Amikor a devizás eszköz vagy forrás értékét átértékeljük, akkor ez lesz az ellenszámla. A végére pedig ennek a számlának az egyenlege adja az összevont árfolyam-különbözetet, melyet vagy a 87-es vagy a 97-es számlára átvezetünk.

Nagyon fontos, hogy az átértékelés könyvelése megtörténjen, mielőtt a következő év gazdasági eseményeit könyveljük. Miért is?
Minden könyvelő tudja, hogy az év első hónapjaiban párhuzamosan folyik két év könyvelése. Még az előző évet zárjuk, és már könyveljük a januári eseményeket is, hiszen folyamatosan a következő év bevallásait is (például áfa bevallás) be kell adni.
Viszont ha korábban lekönyveljük a januári devizaszámla tételeit, minthogy az év végi értéket átértékeljük, akkor ebből elég komoly eltérés keletkezhet.
Itt ugyanis a bekerülési értéken kell számolni az állomány-csökkenéseket, melyet ha megváltoztatunk (az átértékelés kapcsán pedig megváltozik) akkor már nem is annyi az átlagár. Azaz könyvelhetjük újra az egészet.
Vagy ha például van egy vevői követelésünk, és az eredeti bekerülési értékhez képest számoljuk ki az árfolyam-különbözetet, akkor az átértékelés könyvelése után marad egyenleg a folyószámlán, pedig nem maradhatna.
Tehát fontos, hogy mielőtt az adott főkönyvi számlára elkezdjük az új év gazdasági eseményeit rögzíteni, azelőtt könyveljük le az év végi átértékelést!

Olvass bele a könyv további részeibe is itt >>


A bejegyzés címkéi

devizás ügyletek


Hozzászólások

Molnárné B. Edit  -  

Tisztelt Adószakértő, kedves Zsuzsanna!

Segítségét szeretném kérni egy befektetéssel kapcsolatos kérdésben.
Ajánlottak nekem egy osztrák vagyonkezeléssel, letéti számlák vezetésével foglalkozó bankot, ahol megtakarításokat lehet elhelyezni hosszú távra és folyamatos befizetés mellett. Általában 300 hónapra van lehetőség nyitni egy számlát, és havonta kb. 100 Eurot lehet befizetni, persze ha van esetleg nagyobb összeg, azt is elhelyezhetem, egy meghatározott, jelen esetben 30.000 Euros célösszegig. Erre attól függően, hogy milyen portfoliót választottam ( alacsony, közép vagy magas kockázatú) hozamot kapok. Ausztriában ez az ügylet 0% kamatadó alá tartozik. Szeretném megkérdezni, hogy ezen megtakarításom után járó hozamról kellene-e itthon bevallást készítenem és adóznom az itthoni kamatadónak megfelelően, vagy pedig ezt tartós megtakarításnak is lehet értelmezni és így 5 éven túl megtartott megtakarításomnál mentesülök a kamatadó megfizetése alól?
Előre is nagyon köszönöm a segítségét és válaszát!
Tisztelettel, Molnárné B. Edit

Lakatos Ildikó  -  

Zsuzsi!

Elnézést a zavarásért, de káosz állt be nálam.Több helyről több infót is összeszedtem de mindegyik mást mond.A Nav pedig még nem hallott róla.Kérdésem a következő lenne feléd:
EV és társas vállalkozó 2011-ben ment előrehozott nyugdíjba.
2012.01.01-től járulék köteles az öregségi betöltéséig.Ez eddig oké.
De mi van a visszafoglalkoztatással?
EV és társ.váll esetében?
EV megy tovább mint főállású?
Társ.váll szem.közreműködő tag főállású?
A visszafoglalkoztatásból én úgy értelmezem, hogy a társas nem lehet a saját Kft-ben visszafoglalkoztatni
Nem tudom mit tegyek?
Sem az EV-nek sem a cégnek nem tudom mit mondjak.
Kérlek segíts, gondolom ez sok könyvelőt érint nem vagyok egyedi eset.
Előre is köszönöm válaszodat
üdv
Lakatos Ildikó

Szirom Antalné  -  

T Zsuzsa !

Kérdésem nem devizás, de úgy érzem sokakat érinthet.A cégek sok esetben bizományban adják ki e termékeiket.Erről eddig is szállítólevelet állítottak ki,és havonta az eladott termékekről állították ki a számlát. A leltár év végén történt ami alapján zártuk az évét és a következő év inditatása egy új szállítólevél kiállításával történt./ itt egy fürdőruhát forgalmazó az értékesítő/ Ha jó az értesülésem a kiállított számlára rá kell írni a szállítólevél számát, ami a fenti esetben szinte lehetetlen, mert év végére ez akár 50 db is lehet.
Jól értelmeztem-e a rendeletet, vagy eddig el sem jutottak a jogalkotók, mondván az élet majd megoldja .
Üdv. Sziromné

Zsóka  -  

Sziasztok!

Én most kaptam meg a fent említett könyvet, és nagyon érthetőnek találtam benne mindent, ami alapján már el is készítettem az év végi értékelést.
Az egyeztetések is simán mentek, jók lettek az árfolyamok
Mindenkinek meleg szívvel ajánlom.
Magam részéről pedig, köszönöm szépen.

Terhesné Miletin Katalin  -  

Szia Zsuzsa!
Az év végi devizaátértékeléssel kapcsolatosan Adorján Csaba a könyvvizsgálói kötelező oktatásunkon Szegeden az alábbiakat mondta: (amelyen én személy szerint meglepődtem!)
Ezt csak technikai jelleggel kell elvégezni és azonnal vissza is fordíthatjuk, pont a fent leírtak összekeveredése miatt. Azt gondolom, ez csak abban az esetben lehet helyes, ha év közben realizált árfolyamkülönbözet keletkezik majd, de ha nem fut ki egy adott tétel, akkor a következő év végén helytelen árfolyamból fogunk kiindulni! neked mi a véleményed?
Terhesné Kati Szeged

Böröczkyné Zsuzsi  -  

Egyetértek veled. Eleve csak akkor működhet, ha a következő évben realizált árfolyam-különbözet lesz belőle.
De azért további problémát vet fel, hogy az év végi átértékelés hatását összevontan kezeljük, míg év közben az árfolyam-nyereségeket és veszteségeket külön-külön kell a 8-9-es számlaosztályban kimutatni.
Szerintem át kell értékelni, és a kiegyenlítéskor már ehhez az árfolyamhoz kell viszonyítani.

Meri  -  

Kedves Zsuzsa!
Hálásan köszönöm a hasznos információt.Üdvözlettel.Meri