Kinek kedvezmény a kamatkedvezmény...?

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Nemrég arról tájékoztattam a kedves olvasóimat, hogy a 30 napnál hosszabb időre, elszámolásra kiadott előlegek után a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik. Ez a jövedelem a meg nem fizetett kamatokra vezethető vissza.

Ha a magánszemély egy kifizetőtől pénzt vesz fel későbbi elszámolásra, és ezzel 30 napon belül sem számol el, akkor ezt a jelenséget az új szabályozás úgy tekinti, mint egy „kölcsön”. A kölcsönre meg nem fizetett kamat azonban adóköteles jövedelem.

Első lépésben ki kell számolni a juttatás értékét:

Kamatkedvezményből származó jövedelem: a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

A jelenleg érvényes 8%-os jegybanki alapkamat mellett tehát a törvény szerint a magánszemélynek 13%-os kamatot kell fizetnie ahhoz, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből jövedelme.

Például, ha egy 100.000 Ft-os elszámolásra kiadott összeggel a magánszemély 60 nap múlva számol el, akkor a kamat mértéke: 100.000 * 0,13 / 365 * 60 , azaz 2137 Ft lenne.

Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamat is figyelembe vehető a jövedelem megállapításánál.


Második lépésben meg kell határozni az adókötelezettség értékét



Önálló tevékenység esetén

A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka.

Példánkat folytatva ez 2137 * 0,44 azaz 940 Ft adókötelezettséget jelent.

Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára kell az adókötelezettséget megállapítani.



Nem önálló tevékenység esetén

A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény, nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.

Ez tehát azt jelenti, hogy egy munkaviszony vagy például egy tagi jogviszony esetén a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó megegyezik a bér utáni adókkal és járulékokkal.

Példánkban ez egy 2137 Ft-os bruttó bérnek felelne meg, melynek egyéni járulékait és adóját a magánszemély fizetéséből kell levonni, a munkáltatói terheket pedig a munkáltatónak kell megfizetni.

Ha a kamatkülönbözet alapjául szolgáló követelés az adóév utolsó napján fennáll, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az adóév utolsó napja, egyébként a követelés megszűnésének napja.




Hozzászólások

Pocak  -  

Hogyan realizálódik ez, ha közben a dolgozó elment a cégtől?

Magdi  -  

Ha a munkavállaló 60 nap múlva számol el, akkor a kamatkedvezmény számításánál nem kell levonni a 30 napot? A törvény értelmében 30 napon túli előlegekre kell számolni az adókat, járulékokat.

Kati  -  

Nagyon jó, hogy konkrét kidolgozott példával - minden egyéb vonzatára kitérve -illusztrálja a cikk a témát. Nagyon értékes információ.

anonim  -  

Nagyon értékes információkat tartalmaz a cikk!

anonim  -  

Nagyon jó

Éva  -  

Nagy érdeklődéssel olvasom a cikkeit, mert látszik hogy gyakorlati szakember írja.Mindezen túl pedig nagyon értékes információkkal szolgál. Ezúton is köszönöm!

anonim  -  

Jó hogy elolvastam a cikket, mert legalább a pénztár állomány csökkentési lehetőségek közül kihúzható! Nem tudom, itt lehet-e kérdezni, de szeretném megtudni, hogy a Kft a tagjának adhat-e köcsönt? Ha iegen, milyen adó vonazatai vannak? Üdvözlettel: Fazekas Sándorné

Gál Sándorné  -  

Szeretem az ilyen logikusan felépített magyarázatokat, mert így könnyen érthető és megragad a fejben is. Köszönöm a "küldeményeket".

anonim  -  

tetszett a cikk, mert megerősített abban, amit gondoltam erről a témáról, kvázi vegyük vissza időben az elszámolásra kiadott összegeket, ha nem akrjuk busásan megfizetni az árát. üdv. Kovács Zsuzsanna