Kinek kedvezmény a kamatkedvezmény...?
| írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |
Ha a magánszemély egy kifizetőtől pénzt vesz fel későbbi elszámolásra, és ezzel 30 napon belül sem számol el, akkor ezt a jelenséget az új szabályozás úgy tekinti, mint egy „kölcsön”. A kölcsönre meg nem fizetett kamat azonban adóköteles jövedelem.
Első lépésben ki kell számolni a juttatás értékét:
Kamatkedvezményből származó jövedelem: a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.
A jelenleg érvényes 8%-os jegybanki alapkamat mellett tehát a törvény szerint a magánszemélynek 13%-os kamatot kell fizetnie ahhoz, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből jövedelme.
Például, ha egy 100.000 Ft-os elszámolásra kiadott összeggel a magánszemély 60 nap múlva számol el, akkor a kamat mértéke: 100.000 * 0,13 / 365 * 60 , azaz 2137 Ft lenne.
Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamat is figyelembe vehető a jövedelem megállapításánál.
Második lépésben meg kell határozni az adókötelezettség értékét
Önálló tevékenység esetén
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka.
Példánkat folytatva ez 2137 * 0,44 azaz 940 Ft adókötelezettséget jelent.
Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.
Ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára kell az adókötelezettséget megállapítani.
Nem önálló tevékenység esetén
A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény, nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.
Ez tehát azt jelenti, hogy egy munkaviszony vagy például egy tagi jogviszony esetén a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó megegyezik a bér utáni adókkal és járulékokkal.
Példánkban ez egy 2137 Ft-os bruttó bérnek felelne meg, melynek egyéni járulékait és adóját a magánszemély fizetéséből kell levonni, a munkáltatói terheket pedig a munkáltatónak kell megfizetni.
Ha a kamatkülönbözet alapjául szolgáló követelés az adóév utolsó napján fennáll, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az adóév utolsó napja, egyébként a követelés megszűnésének napja.
Pocak -
Hogyan realizálódik ez, ha közben a dolgozó elment a cégtől?
Magdi -
Kati -
anonim -
anonim -
Éva -
anonim -
Gál Sándorné -
anonim -