Kata és a bérbeadás

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

A kata bevezetésekor szinte minden cikk, tájékoztatás szólt arról, hogy nem választhatja ezt az adózási módot, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Erre az a megoldás született, hogy egyéni vállalkozóként választjuk a katát, és magánszemélyként adunk bérbe. A módszert a nav is megerősítette, és ezzel azt hittük, minden problémát megoldottunk…

Értékhatár

A kisadózó vállalkozások tételes adójánál és az alanyi mentességnél is található egy értékhatár. Egyetlen közös van bennük: mindkettő 6 millió forint. És itt az azonosságokat be is fejeztük.
A katánál a befolyt bevételt kell beleszámolni, míg az alanyi mentességnél már a számla kiállításánál el tudjuk érni az értékhatárt.
A katánál nem vesztjük el a kata-alanyiságunkat, csak felette magasabb adót fizetünk, az áfában az értékhatár elérésével elvesztjük az alanyi mentességünket. És ez utóbbira nagyon kell vigyázni, mert két év kell ahhoz, hogy újra alanyi mentesek lehessünk.

És akkor hogy jön ide a bérbeadás?

berbeadas.jpgUgyan magánszemélyként adunk bérbe, de a bérbeadásból származó bevételünk is az áfatörvény hatálya alá tartozik. Azaz, a 6 milliós alanyi mentességbe ezt is bele kell számolni.
Biztos vagyok benne, hogy sok katás van, aki magánszemélyként ad bérbe, és ez eszébe sem jutott. Pedig nagy baj lehet belőle, hiszen ha jogszerűtlenül van kiállítva a számla áfa nélkül, akkor az áfát adóhiányként állapíthatja meg az adóhatóság. És persze lépjünk túl a katán. Igaz ez valamennyi alanyi mentes egyéni vállalkozásra, ahol mellette bérbeadás is van. A vállalkozási bevételünket a bérbeadásból származó bevétellel össze kell vonni, és így figyelni a 6 milliós értékhatárt.

NAV tájékoztató

Amikor a kérdés először felmerült, ösztönből erre a megoldásra jutottunk, de mégis megdöbbentünk, hogy ezt így talán még senki nem mondta ki. És akkor tényleg így van? Hogy menjünk biztosra, kértem az adóhatóságtól egy tájékoztatót, mely így szól:

Beadványa alapján egy alanyi adómentességet választó adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozása mellett magánszemélyként ingatlan bérbeadási tevékenységet is végez.

Ebben az esetben kijelenthető, hogy jövedelemszámítás szempontjából a bérbeadás bevétele ugyan teljesen elkülönül az egyéni vállalkozói tevékenységtől, az alanyi adómentesség azonban az általános forgalmi adó rendszerében egy olyan speciális mentes státusz, amely kifejezetten az adóalany személyéhez kötődik. Ez azt jelenti, hogy az alanyi adómentesség minden olyan általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) hatálya alá tartozó ügyletre kiterjed, amelyben az adóalany jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni. Így az alanyi adómentesség értékhatárának számítása során mind az egyéni vállalkozóként, mind a magánszemélyként eszközölt értékesítések ellenértékét figyelembe kell venni, bizonyos - áfatörvény 188. § (3) bekezdésében - meghatározott kivételekkel. E jogszabályhely azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján az áfatörvény 86. (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes ingatlan bérbeadást figyelmen kívül kellene hagyni a számítás során.

A fentiekben leírtak függetlenek attól, hogy az egyéni vállalkozás a Katv. hatálya alá tartozik-e. Felhívom szíves figyelmét továbbá, hogy a magánszemély adózó nem mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, amennyiben más tevékenységére tekintettel már egyéni vállalkozóként működik adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (16) bekezdése].
im_banner_2.jpg


A bejegyzés címkéi

bérbeadás, kata