Elengedett osztalék

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Szeptember közepén meglepő állásfoglalást tett közzé az adóhatóság. Az elengedett követelésekkel kapcsolatos adóalap korrekció miatt eddig nem javasoltuk azt, hogy a korábban kifizetett osztalékokról mondjanak le a tulajdonosok. De mi lesz ezután?

Az elengedett követelések (a társaság oldaláról kötelezettségek) témaköre adózási örökzöldnek tűnik. A tagi kölcsönök elengedése kapcsán már sokszor szóba került annak adózási összefüggése.

Vajon a kötelezettségek között kimutatott, a tulajdonosok osztalékkal kapcsolatos követelésének elengedése másképp adózik, mint a tagi kölcsön elengedése?
Igen.

Az adóhatóság tájékoztatása szerint a társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra).
A tao törvény január 1-jétől hatályos szabályozása szerint viszont nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését.

Ezért az adóalap csökkentése úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel ezt az összeget.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha jóváhagyott és kifizetett osztalékot adunk kölcsön a társaságnak tagi kölcsönként, és azt engedjük el, akkor miért nincs kettős adóztatás? Vagy akkor azzal is lehet csökkenteni az adóalapot „egyéb” ok miatt?

(Az ügyben az adóhatóságtól írásos állásfoglalást kértem, melyet megérkezése után szívesen közzéteszek.)
A kérdést azóta a Központi Hivatalhoz továbbították, így még várunk...


Továbbá ne feledkezzünk meg az elengedett követelések illetékvonzatáról sem.

Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól:
„… a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.”

Azaz egy magánszemély által elengedett követelés (legyen az osztalék vagy tagi kölcsön) illetékfizetési kötelezettség alá esik.


A bejegyzés címkéi

Számvitel, Társasági adó, tagi kölcsön, osztalék


Hozzászólások

Budaházy Béláné  -  

Kedves Zsuzsa!

Az Apeh közzé tett egy állásfoglalást amely szerint ha nem a magánszemély tag engedi el az osztalékot, hanem a taggyűlés dönt úgy hogy a korábban jóváhagyott osztalékot visszavonja, akkor nincs illeték kötelezettség.
Sajnos ezt most próbálom megtalálni az interneten de nem sikerül. Ha tudsz róla kérlek értesíts.

Móni  -  

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy 2012-ben is kell figyelni a jövedelem-nyereség minimumra, vagy ez a tavalyi Tao tv módosítással véget is ért. Illetve még a mostani(2011) évre vonatkozó Tao-nál kell-e, a minimum adó miatt?

Edit  -  

Kedves Zsuzsa! Egy korábbi, osztalék témában írt cikkével kapcsolatba, miszerint a GT lehetőséget ad a törzsbetétek arányától eltérő osztalék jóváhagyására, szeretném kérdezni az alábbit: Annak a tagnak, akinek javára nagyobb osztalék lett jóváhagyva, mint amit a törzsbetét aránya engedett volna, kell-e esetleg a kötelező SZJA és EHO kötelezettségeken felül egyéb adót, járulékot fizetni az "osztalékkülönbözetre" vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm. Edit

marika  -  

Kedves Zsuzsi! Ügyvédi Iroda evás 2 tagja volt juniusig az egyik kilépett és elötte osztalék elöleget vettek fel. Kérdésem,hogy a felvett osztalék elölegnek mi lesz a sorsa évvégén. Már a kilépett tagéra gondolok. Köszönöm.

Brigi  -  

Köszönöm az infót. Szetetném még megtudni, hogy az illetkék kötelezettség hány százalék? Magánszemély ajándékoz a cégnek. A sávos ajándékozási illeték volnatkozik ide? Köszi előre is a választ.

Ilona  -  

Kedves Zsuzsa! Ismét örömmel olvastam az újabb figyelem felhívó cikkét. Társaságunk 2010-ben írt  le a tagok által lemondott / 5 éven túli elévült   osztalékot. TA-t a NAV által leírtak alapján könyveltük és verrük figyelembe az adó alapnál. Ebben az esetben illetéket nem kellett fizetni. Errőla 2010. május 5-i könyvvizsgálat 244. oldalán olvastam./Az ill.tv.18. par. 1.bek.többek között olvastam."Tekintettel arra, hogy a vagyonátr. illeték tárgyköre meglehetősen szűk,így többek között nem terjed ki a társaság elévülés címén bekövetkező, osztalék kifizetésére irányuló kötelezettségének megszűnése. miatt bekövetkező vagyon szerzésére. Gondolom, az el nem évültre nem vonatkozik.   Üdvözlettel: Ilona

Ildikó  -  

Köszönöm az információt.

Mné  -  

Számviteli levelek  2010. 03.04 . 4507. sz. Elengedett osztalék illetékfizetése című kérdésre adott válaszok ill. okfejtés alapján egyáltalán nem egyértelmű az illetékfizetési kötelezettség.

Az előírt, jóváhagyott osztalék szerintem csak egy " igérvény "

Majd akkor lesz a magánszemély tulajdona, ha a megfelelő járulékok levonása után ténylegesen felveszi.

 

 

csak a keresztnevét...  -  

Aki az elengedést-ajándékot kapta, az fizet illetéket. Végelszámoláskor az illetéket elő kellett volna írni a végelszámolás lezárása előtt azt megfizetni a cég pénzéből. Ha a céget végelszámolták a tulajdonosok megkapták a nekik járó megmaradt vagyont. Az apeh ezért tőlük akarja megkapni az illetéket-ha már nem fizette a cég a végelszámolás előtt meg a köztartozását. Ha nem volt miből, emiatt felszámolásba kellett volna átvinni a céget.

Kata  -  

 OHAM

csak a keresztnevét...  -  

Az elengedett tagi kölcsön, vagy osztalék után ki fizeti meg az illetéket?

Erről nem beszélünk sosem. A társaság vagy a magánszemély, aki elengedi a kötelezettséget.

Végelszámolásnál most az apeh a magánszemélytől akarja követeleni az illetéket. Helyes-e az eljárása??

Mária