Az osztalék és az osztalékelőleg

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

Az osztalék és az osztalékelőleg megítélése mind az szja törvényben, mind az eho törvényben eltérő. Mikor keletkezik a jövedelem, mikor mit kell utána fizetni…? Ezek mind-mind gyakran felmerülő kérdések.

A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Osztaléknak minősül:

Þ a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is,
Þ a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem.

Az osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:

Þ az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
Þ ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;
Þ a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

A társas vállalkozás az adózott eredményéből a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa osztaléka után az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. Az osztalék jóváhagyása tehát még nem jár adókötelezettséggel, csak akkor, amikor annak kifizetése is megtörténik.


Osztalékelőleg a társas vállalkozás által tagja részére a várható, az említett osztalékra tekintettel juttatott összeg. Az osztalékelőleg után az adó 25 százaléka. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja.

Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben.
Például egy 2007-ben kifizetett osztalékelőleg a 2007-es várható eredmény terhére akkor lesz jövedelem, amikor a taggyűlés az osztalékot jóváhagyja. Ez a mérlegkészítés után, tehát eltérő üzleti év hiányában 2008-as jövedelemnek kell tekinteni.

Az ügyvédi iroda tagja esetében a vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett - az osztalék megállapításának időpontjában fennálló taglétszám figyelembevételével az egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy az osztalékból a tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 25 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke.
A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a választás évében és az azt követő két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót.


Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (3) bekezdése c) pontjában foglaltak szerint a magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja. tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a az egészségbiztosítási járulék, valamint az ebben a bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszáz-ötvenezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt.

A két - hivatkozott - törvény rendelkezései értelmében a társas vállalkozás az adózott eredményéből a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa osztaléka után az adót és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja.
Mivel az osztalékelőleg a kifizetés időpontjában még nem tekinthető osztaléknak, utána 14 százalékos mértékű egészségügy hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
A 14 százalékos mértékű egészségügy hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az adózott eredmény alapján kifizetett osztalék összege után - az előleg összegét is számításba véve - kell teljesíteni. Ebben az esetben a „kifizetés napját” az osztalék jóváhagyásának napjával kell értelmezni, és az adókülönbözetet megfizetni.


A bejegyzés címkéi

osztalék


Hozzászólások

Éva  -  

Kell-e fizetni az osztalékadót kiváltó adó alapja után EHO-t?

Anikó  -  

Kettős könyvvitelt vezető EVAS  negyedévente kifizeti az EVAT kiveheti-e a leadózott összeget, és minden egyes felvételnél le kell jelenteni a cégbirósághoz? 2009 évben a max. pénzkészlet 500.000 FT mi a teendője, hogy ne lépje tul a kp-t? Mit ajánlasz?

Ági  -  

Sajnos nem kaptam erre én sem kielégítő magyarázatot.A havi 500 eFt-os kp.korlát miatt néhány Kft esetében akár havonta is kellene mérleget készíteni,hogy kivehesse előlegként a jövedelmét.Vagy van valami egyszerűbb lehetőség?

Kati  -  

Kkt.egysz.végelszámolással megszünt. APEH igazolás , minden megvan

/nem is vizsgáltak/igaz, hogy rendben mentek a dolgok  .Kérdésem ,hogy a vagyonfelosztásnál mint osztalék /25 %forrásadó, 14% EHO / fizetését   előre be kellett volna fizetni a CÉGNEK? Mivel a V3 bevallások elmentek s az ügyvéd elküldi a cégbíróságnak a  0 -ás t , a tagok a kapott pénz utáni adókat, mint magánemberek a saját SZJA bevallásukban szerepeltethetik, vagy utólag kell még v.mit beadni? /Az APEH előadó  közölte, hogy ezekután feléjük semmi tennivalóm nincs. /  Szóval kétségeim vannak.....

Előre is köszönöm a segítséget :        Kati

 

  -  

BIU

Évi  -  

Ha a Tulajdonos cseh illetőségű, és 2008. évben szeretném kifizetni a 2007. évi osztalékát, akkor hány % SZJA-t illetve EHO-t kell utána fizetni?

Köszönöm, Évi

Kati Szegedről  -  

Az EVA hatály alá tartozó kft. EVA-s időszaka alatt szerzett , megfizetett EVA adója utáni  kifizetett "osztaléka" után kell-e fizetni EHO-t?

 

Zádori Mihályné   -  

A 2007. évi eredmény alapján 2008. évben kifizetett osztalék után fizetendő 14 %-os EHO számításánál a 450 ezer Ft-os felső határ vonatkozásában a 2007. évi tényt, vagy a 2008. évi várható egészségbiztosítási járulék fizetést kell figyelembe venni?Ugyanis 2006. évi 2007-ben fizetett osztaléknál a 2006.évet kellett figyelembe venni.

Margó  -  

Köszönöm, ez kézzel fogható, gyakorlatias iránymutatás volt.

MARI SZEGEDRŐL  -  

köszönöm szépen a mindig segítőkész információkat

Mari Szegedről  -  

YDAK

toteva  -  

Nagyon tanulságosak a cikkek, én mostanában találtam rá ere az oldalra. Egyik kérdésem: a feltett kérdésekre meg lehet vlalhol találni a válaszokat, merta kérdést és a válasz együtt látva,még több hasznos infot kapnánk. Másik kérdés kicsit összetett: 2003. február óta elszámolás alatt volt egy Bt, melyet hagyott a elszámoló biztos dolgozni, és rendezte a tartozását, 2007. 06. 30-al befejeződött a felszámolás, ugy tudom, hogy a felszámolás időszaka egy gazdasági időszaknak értendő, de ebben az esetben nem egy rövid időről volt szó. Mikor kell nekem a bevallást APEH felé elkészitenem, és a több évet, hogy hozzam össze, egy beszámoló időszaknak, vagy rosszul értelmezem azt ART előirásait?

Ági  -  

Nem vagyok könyvelő, csak saját EVA-s cégünket könyvelem. Kérdésem: ha havonta a min. járulékalapnak megfelelő összeget fizetem, akkor a kiadási pénztár bizonylaton csak a netto, azaz az szja és az egyéni járulékokkal csökkentett összeget írom ki? Jól gondolom? Előre is köszönöm.

Mariann  -  

Kérlek benneteket segítsetek! 2006. évre 3 000 000 Ftot osztalékot fizettünk ki. Alap:2 400 000Ft; 25%-os adó 600 000Ft 4%-os EHO 3 000 000Ft után 120 000Ft, vagy 2 400 000Ft után 96 000Ft. Melyik a helyes?

Imre  -  

Kft-nk jóváhagyott osztalékokat 2001-2002-2003 évre amelyet a tulajdonosok a magas 35% adóra tekintettel nem vettek fel.Azóta a 14% EHO megjelent és a kérdés az hogy a korábbi évek osztalékait terheli-e? Válaszát köszönöm.

csak a keresztnevét…  -  

Szia Zsuzsi 2006. évi mérlegbe elfelejtettem beállitani a 2002. évi eredménytartalék felvételt, amit a közgyűlés jóváhagyott. Lehet-e ezt önellenőrizni,vagy hogyan leletne a 14%-os EHOT kikerülni,ha 2007-ben állitom be a mérlegbe. Előre is köszönöm válaszod. Ági.

Panni  -  

Kedves Zsuzsi ! Köszönöm szépen a rendszeresen érkező tájékoztató leveleidet, sok hasznos információt kapok belőle. További munkádhoz minden jót kívánok.

Zsuzsi  -  

A 2006-os eredményfelosztáskor (akár tárgyévi akár korábbi évek terhére) a jóváhagyott osztalékot 4% eho terheli. (2007.03.06-ai cikk az osztalék utáni eho kötelezettségről szól.)

csak a keresztnevét…  -  

Kedves Zsuzsi! Nagyon jó a cikk köszönjük szépen, de ezzel kapcsolatban lenne kérdésem. Ha egy társaság a 2006 évi mérleg elfogadásakor határozza el, hogy a 2006 évi eredmény terhére, vagy azt eredmény tartalékból kiegészítve osztalékot /nem osztalék előleget/ fizet és a kifizetés 2007 04-05. hónapban megtörténik, akkor az EHO fizetési kötelezettség 4%, vagy 14%? Erre szeretnék választ kapni. Előre is nagyon köszönöm Ica

Zsuzsi  -  

A vagyonosodási vizsgálatnál azt gondolom az evás osztalék is jövedelemnek számít, ezért nagyon fontos az a dokumentum (akár egy kiadási pénztárbizonylat is), ami bizonyatja a jövedelem megszerzését. Az adóhivatal sem tagadhatja meg létezését csak azért, mert nem kell róla számot adni a bevallásban. A banki felvételről... Amennyiben azt osztalékelőleg miatt veszi fel, akkor kell közbenső mérleg. És ekkor a magánszemély azt már saját szükségleteire is fordíthatja. Ha azonban csak "simán" a pénztárba kerül, akkor nincs közbenső mérleg, viszont az a pénz még a társaságé. Arra nem lehet hivatkozni pl egy vagyonosodási vizsgálatnál, mint bevétel. Az evások osztalékelőlegét egyébként nem terheli adókötelezettség, gyakorlatilag "csak" egy közbenső mérleg a feltétele.

Judit  -  

Köszönöm az információt, nagyon jól jött!!

László  -  

Még egy gondolat. Ez az eva, a világ legjobb bulija egyeseknek, hiszen a nem evás cégtulajdonos órisi hátrányban van az eva-s cégtulajdnossal szemben!?

László  -  

Amit Erzsi felvetett az EVA-sok osztalékával kapcsolatban, az nekem is fejtörést okozott, és ugyanazok a gondolatok jutottak eszembe, mint amit Zsuzsi leírt. Egyik evás ügyfelem (számviteli törvény hatálya alá tartozó Bt.) 2005-ben 10 millió Ft osztalékot hagyott jóvá, amit 2006-ban fel is vett. Azt értem, hogy az eva kiváltja az osztalékadót és nem kell a BT-nek levonni az szja előleget, de azt igazán nem értem, hogy az 53-as bevallás még csak rá sem kérdez. Felvesz havonta a minimálbérnek megfelelő tagi jövedelmet, ezt bevallotta, más semmi. Hogy lehet így pl. majd elszámolni egy későbbi, esetleges vagyonosodoási vizsgálatnál, ha az még úgy sem szerepel sehol az 53-asban, mint adózott, vagy adómentes jövedelem? A könyvelésből lehet ezt majd bizonyítani? Kétlem, hogy azt bármikor elfogadnák. Hadd kérdezzem meg, hogy szerintetek év közben kell közbenső mérleget készíteni, ha az evá-s tulajdonos felveszi a pénzt a bankszámláról? Ez már a tulajdonosé, vagy ilyenkor ezt osztalékelőlegként vehetné csak fel úgy, hogy nem kell levonni belőle szja előleget? Előttem ez még nem teljesen világos.

Erzsi  -  

Nagyon köszönöm.

B-né Zsuzsi  -  

Az osztalékelőleg kifizetésével a magánszemély még nem szerzett jövedelemet. A bevallásokban ez még csak tájékoztató adat, persze az adókötelezettsége ettől létezik, 25%. Ha az osztalékelőlegből maradéktalanul osztalék lesz, akkor a magánszemély a jóváhagyás napján szerez jövedelmet, hiszen már nem lesz később a kifizetés. Ezt kell a 0708-ba bevallani, mint 25, vagy 35%-os adóval terhelt osztalék. Amennyiben a levont 25%-os adó az osztalékelőleg kapcsán kevesebb, mint a végleges osztalék, akkor a magánszemélynek a jövedelem szerzésének negyedévét követő hónap 12-ig meg kell fizetnie az adóhivatalnak a különbözetet. Lehet azt a megoldást is választani, hogy ezt az adókülönbözetet a cégnek visszafizeti a magánszemély, ekkor azonban a bevallásba ennek megfeleleően a levont adóhoz ezt be is kell állítani.

B-né Zsuzsi…  -  

Az evások esetében nincs szja és eho kötelezettség sem. Szja azért nincs, mert azt az eva kiváltja, eho pedig azért nincs, mert nem adózik az osztalék szja-val. Az eho törvény csak a 25, illetve a 35%-os adóval terhelt osztalék után írja elő a kötelezettséget. Az evával terhelt osztalékra nem. Az eva alapján megszerzett osztalékot a magánszemélynek nem kell bevallania, mert nincs sora az szja-bevallásban. Bevallom nem értem miért nem kíváncsi rá az adóhivatal, mint megszerzett jövedelemre... Ha egy magánszemély alacsony munkabére mellett evás osztalékot szerez, akkor nem esik el a jövedelemhez kötött kedvezményektől. Ha pedig nem evás osztalékot szerez, akkor igen...

Erzsi  -  

EVA-s Bt /számviteli törvény alá tartozó / osztalék kifizetése után mit kell fizetni és be kell vallani pl 0753 bevallásba. Mivel az osztalék adó mostmár 25 %-os kell e EHOT-t fizetni?

Ibolya  -  

A cikk utolsó bekezdését ,jól értem?A 2007.évi jóváhagyott osztalékból a jóváhagyás napján pld.2008.04.15.az előlegre jutó ehó és szja különbözetet 2008.05.12-ig meg kell fizetni és be is kell vallani az áprilisi havi bevallásban (a jelenlegi szabályok szerint)Ezt a szabályt 2007 évben is alkalmazni kell?

csak a keresztnevét…  -  

Kedves Zsuzsi ha evás kft osztaléákelőleget fizet 2007 julius 20-an akkor mivel evás nincs szja ,mert az eva szja-t megfizettem.

Dia  -  

Kedves Zsuzsa! Köszönöm szépen!

Gyöngyi  -  

kedves Zsuzsa. Nagyon jó a cikk és sok hasznos információt tartalmaz. Köszönjük.

Krisztina  -  

Kedves Zsuzsanna! 5 perce értem haza, hogy megnézzem az osztalék kifizetésével kapcsolatos jogszabályokat. Először megnéztem a leveleimet. Vannak véletlenek? Nagyon köszönöm!