Akik saját magukat foglalkoztatják, általában a minimálbér után fizetik a járulékokat. Ezen vállalkozók jelentős része szívesen venne fel több jövedelmet munkája ellenértékeként, de az adó és járulékterhek vállalkozásaik számára már nem vállalhatóak.
Az ő számukra lehet megoldás, ha ekho-s jövedelmet is vesznek fel. Csupán azt kell tenniük, hogy a munkaviszonyukat a szakmalista szerinti FEOR számmal azonosítsák.
Elképzelhető, hogy egy társaságban a tag, aki egyben ügyvezető is, vezető tisztségviselői feladatait minimálbérért látja el, mellette pedig köt egy munkaszerződést meghatározott feladatkörre. Fontos, hogy ez a tisztségviselői feladataitól élesen elkülönüljön és az ekho szabályai szerinti FEOR szám alá besorolható legyen.
Az „irányított” munkakör birtokában az ekhózni vágyónak már csak egy nyilatkozatot kell tennie és máris élvezheti az ekho adómegtakarítását.
Az ekho alapja az áfa nélküli bevétel. A mértéke két részből tevődik össze:
- A magánszemélytől a kifizető 15%-ot von le, amiben 11% az szja és 4% a nyugdíjjárulék. Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztárnak tagja, akkor a nyugdíjjárulékból 3,9%-ot a magánnyugdíj-járulékként, 0,1%-ot pedig az állami nyugdíjjárulékként kell megfizetnie. (2007-től mindkét járulékot az adóhatóságnak kell megfizetni.)
- A kifizető ezen felül 20% ekhot fizet. Ez 2007-től tartalmaz 11%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 9%-os egészségbiztosítási járulékot.
A TB és jövedelemadó rendezésével ekho útján leadózott jövedelem mentesül minden más egyéb adótól, járuléktól, kivéve az EHO-t. Ezt azonban egy magánszemély után többes jogviszonyai esetén is csak egyszer kell megfizetni.
Az ekho természetesen lemondással is jár:
- Az ekho szerint adózó jövedelemnél csak annak 50 százaléka alapján jár majd nyugdíj ezekre az évekre, ennek magyarázata, hogy a nyugdíjjárulék is alacsonyabb.
- Az alacsonyabb egészségügyi hozzájárulás miatt a kifizetések alapján csak egészségügyi ellátást lehet igénybe venni, táppénzt, GYÁS-t, GYED-et nem.
Mindezek a hátrányok azonban vállalhatók azzal az előnyökkel szemben, amit a kisebb adókötelezettség kapcsán élvezhetünk.
A következő példán számszerűsítve láthatják, mennyi adómegtakarítás érhető el:
|
|
Csak egy jogviszony alapján
|
Kettős jogviszony alapján
|
|
|
Bruttó bér vs.
|
|
400 000
|
62 500
|
|
Minimálbér + EKHO-s bér
|
|
|
337 500
|
|
Nyugdíjjárulék
|
8,5%
|
34 000
|
5 313
|
|
Egészségbiztosítás
|
4,0%
|
16 000
|
2 500
|
|
Munkavállalói járulék
|
1,5%
|
6000
|
938
|
|
EKHO
|
15,0%
|
|
50 625
|
|
Személyi jövedelemadó (előleg)
|
|
120 750
|
11 250
|
|
Levonások összesen
|
|
176 750
|
70 626
|
|
Társadalombiztosítás
|
29,0%
|
116 000
|
18128
|
|
Egészségügyi hozzájárulás
|
1 fő
|
1950
|
1950
|
|
Szakképzési hozzájárulás
|
1,5%
|
6 000
|
6000
|
|
EKHO foglalkoztatót terhelő része
|
20%
|
|
67 500
|
|
Munkaadói járulék
|
3,0%
|
12 000
|
1875
|
|
Közterhek összesen
|
|
135950
|
95453
|
|
Befizetendő adók
|
|
312700
|
166079
|
Megjegyzés: Felhívom a figyelmet a korábban megjelent „Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról – címszavakban„ című cikkemre, melyben az ekho elméleti alapjait ismerheti meg.
