Előzmény
Azt most nem részletezem, hogy a tagi kölcsönök apportálásával kapcsolatban milyen érvek és ellenérvek láttak napvilágot az utóbbi időben. Vannak ellenzői és támogatói. Az tény, hogy egyszerre képes megoldani egy működni kívánó cégben a tagi kölcsön és a tőkehiány helyzetét.
A tagi kölcsön nem más, mint a társaságnak kötelezettség, a tagnak pedig követelés a társasággal szemben. És itt, a mondat második felében van a lényeg. A tag a társasággal szembeni követelését viheti be apportként.
Az osztalék
Vajon más-e, ha a tagnak osztalék miatt van követelése a társasággal szemben. Részben igen, részben nem. A hatályos Gt. nem tesz különbséget követelés és követelés között, ezért véleményem szerint az osztalék miatti követelés is apportálható.
Ami mégis különbség a tagi kölcsön követelések és az osztalékkövetelések között, hogy az osztalék még nem a mi adózott jövedelmünk, míg a tagi kölcsönt abból tettük be.
És akkor ezen adózási különbség miatt az apportálás időpontjában az osztalékra úgy kell tekinteni, mintha azt jövedelemként megszereztük volna, és csak a nettó követelésünk vihető be apportként a társaságba.
Ennek menete tehát az, hogy az apportálásról szóló dokumentumok napjával az osztalékot le kell számfejteni, az adóját ennek a hónapnak a bevallásába szerepeltetni kell. Marad a kötelezettségek között a tartozás a tulajdonossal szemben a nettó osztalékra, amit a cégbírósági bejegyzés napjával a jegyzett tőke sorába átkönyvelni.
Természetesen, amikor a tőkeemelés jogi dokumentumait készítjük, akkor eleve már csak a nettó osztalékot fogjuk az apport értékeként meghatározni.
Példa
Tételezzük fel, hogy 2013. december 20-án a tulajdonosok osztalékkövetelésük apportálásáról döntenek, és a tőkeemelést ezen a napon a társasági szerződésbe foglalják. Az ügyvéd még 2013-ban beadja a papírokat a cégbírósághoz, aki 2014. január 18-án bejegyzi a tőkeemelést.
Ebben az esetben az osztalékot 2013. december hónapban leszámfejtjük, még a 2013-as adójogszabályoknak megfelelően.
Lekönyveljük a levont adókat hatósággal szembeni kötelezettségként, és egyúttal a bruttóról nettóra csökken az osztaléktartozásunk.
Ez lesz az év végi mérlegben is kimutatva, hiszen a bejegyzés csak 2014-ben történik meg. Azaz, 2014. január 20-án fogjuk lekönyvelni a jegyzett tőke növekedését.
Könyvelés
2013.12.20-án
T. 4. Alapítókkal sz. kötelezettség K. 46. NAV szja kötelezettség2014.01.18-án
T. 4. Alapítókkal sz. kötelezettség K. 46. NAV eho kötelezettség
T. 4. Alapítókkal sz. kötelezettség K. 411. Jegyzett tőkeAz osztalék apportálása a felmerülő adóteher miatt talán mégsem lesz olyan népszerű, mint amit a tagi kölcsönök esetében tapasztalunk.
Konferencia ajánló:
Felkészülés a 2014-es adóévre
Adónavigátor Konferencia2013. november 27. - Lurdy Ház, Budapest
Utolsó helyek >>
bojtosilike -
Kérdésem lenne.
Apportálató-e a tagi kölcsönre felszámított és ki nem fizetett kamat?
Üdv Bojtos Ilike
MKISS Katalin -
Erzsi -
A kérdésem, hogy most merjek belevágni vagy sem? Kinek van igaza? Mert jogilag szerintem is apportálahtó!
Márti -
Köszönettel: Márti
dr Ván Lajos -
üdvözöl: Lalib
dr Ván Lajos -
Nem értem a kontírozást. az alapítókkal szembeni kötelezettség az apportálással nem "fut-ki"??
Böröczky Zsuzsi -
Mari -
Böröczky Zsuzsi -
Bereczk Zsuzsi -
Szeretném tudni, hogy a saját tőke rendezésre általatok bemutatott megoldásokat - előző előadások diái - hozzáférhetőek e számomra. Számvitel és elemzés vizsga előtt állok és mivel aktuális téma lehet hogy előkerül. Nagy kínkeservek által készülök OKK vizsgára, és azt tapasztalom, hogy nem igazán kapunk segítséget. Alacsony az óraszám a tanfolyamon, szerintem lenne igény és fizetőképes kereslet felkészítő kurzusokra. Ez persze csak egy ötlet, de elgondolkodtató, hogy a vizsgázók 5%-a megy át a vizsgákon. Volt olyan vizsga az idén, ahol 30-ból két jelölt érte el a minimális 60 pontot?? Ha tudtok segíteni előre is köszönöm! Bereczk Zsuzsi
Abigél -
Böröczky Zsuzsi -