Apportálható követelések

  |   írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna   |  

A tagi kölcsönök apportálása kapcsán merült fel a kérdés a Könyvelők Országos Találkozóján, hogy vajon az osztalékkal kapcsolatos követelés is apportálható-e. Érdekes kérdés, nézzük vajon tiltja-e valamelyik törvény.

Előzmény


apportalas.pngAzt most nem részletezem, hogy a tagi kölcsönök apportálásával kapcsolatban milyen érvek és ellenérvek láttak napvilágot az utóbbi időben. Vannak ellenzői és támogatói. Az tény, hogy egyszerre képes megoldani egy működni kívánó cégben a tagi kölcsön és a tőkehiány helyzetét.

A tagi kölcsön nem más, mint a társaságnak kötelezettség, a tagnak pedig követelés a társasággal szemben. És itt, a mondat második felében van a lényeg. A tag a társasággal szembeni követelését viheti be apportként.

Az osztalék


Vajon más-e, ha a tagnak osztalék miatt van követelése a társasággal szemben. Részben igen, részben nem. A hatályos Gt. nem tesz különbséget követelés és követelés között, ezért véleményem szerint az osztalék miatti követelés is apportálható.
Ami mégis különbség a tagi kölcsön követelések és az osztalékkövetelések között, hogy az osztalék még nem a mi adózott jövedelmünk, míg a tagi kölcsönt abból tettük be.

És akkor ezen adózási különbség miatt az apportálás időpontjában az osztalékra úgy kell tekinteni, mintha azt jövedelemként megszereztük volna, és csak a nettó követelésünk vihető be apportként a társaságba.

Ennek menete tehát az, hogy az apportálásról szóló dokumentumok napjával az osztalékot le kell számfejteni, az adóját ennek a hónapnak a bevallásába szerepeltetni kell. Marad a kötelezettségek között a tartozás a tulajdonossal szemben a nettó osztalékra, amit a cégbírósági bejegyzés napjával a jegyzett tőke sorába átkönyvelni.
Természetesen, amikor a tőkeemelés jogi dokumentumait készítjük, akkor eleve már csak a nettó osztalékot fogjuk az apport értékeként meghatározni.

Példa


Tételezzük fel, hogy 2013. december 20-án a tulajdonosok osztalékkövetelésük apportálásáról döntenek, és a tőkeemelést ezen a napon a társasági szerződésbe foglalják. Az ügyvéd még 2013-ban beadja a papírokat a cégbírósághoz, aki 2014. január 18-án bejegyzi a tőkeemelést.
Ebben az esetben az osztalékot 2013. december hónapban leszámfejtjük, még a 2013-as adójogszabályoknak megfelelően.
Lekönyveljük a levont adókat hatósággal szembeni kötelezettségként, és egyúttal a bruttóról nettóra csökken az osztaléktartozásunk.
Ez lesz az év végi mérlegben is kimutatva, hiszen a bejegyzés csak 2014-ben történik meg. Azaz, 2014. január 20-án fogjuk lekönyvelni a jegyzett tőke növekedését.

Könyvelés


2013.12.20-án
T. 4. Alapítókkal sz. kötelezettség                         K. 46. NAV szja kötelezettség
T. 4. Alapítókkal sz. kötelezettség                         K. 46. NAV eho kötelezettség
2014.01.18-án
T. 4. Alapítókkal sz. kötelezettség                         K. 411. Jegyzett tőke
Az osztalék apportálása a felmerülő adóteher miatt talán mégsem lesz olyan népszerű, mint amit a tagi kölcsönök esetében tapasztalunk.

vonal2.jpg
Konferencia ajánló:

Felkészülés a 2014-es adóévre

Adónavigátor Konferencia
2013. november 27. - Lurdy Ház, Budapest
Utolsó helyek >>
dsc_7209_p.jpg
vonal2.jpg


Hozzászólások

bojtosilike  -  

Tisztelt Szerző!
Kérdésem lenne.
Apportálató-e a tagi kölcsönre felszámított és ki nem fizetett kamat?
Üdv Bojtos Ilike

MKISS Katalin  -  

Tagi kölcsönből tőke-emelés

Erzsi  -  

Egy bt-m megszűnés előtt áll. Már gondoltam, hogy a tagi kölcsönt apportáltatom a jegyzett tőkébe, nagyon sok irományt találtam a neten ezzel kapcsolatban, hogy az idei évtől a NAV ezt az apportálást dolgot nem fogadja el. Az eseményt átminősíti tagi kölcsön elengedésnek és megfizetteti az ajándékozási illetéket.
A kérdésem, hogy most merjek belevágni vagy sem? Kinek van igaza? Mert jogilag szerintem is apportálahtó!

Márti  -  

a kérdéskörrel kapcsolatosan nekem további problémám, kérdésem van, nem tudom ki mit tapasztat ez ügyben. Tagi kölcsönből történő tőkeemelés ( saját tőke rendezés céljából). Az ügyvédtől az a visszajelzés jött, és több cikket is olvastam az interneten, mely azt mondja, hogy ajándékozási illetéket kell utána fizetni. (az ügyvédnek van egy kollégája ahol a NAV ezt meg is állapította )... de az illetéktörvényből én nem olvasom ki. Mi a véleményetek, tapasztalatotok e témában ?
Köszönettel: Márti

dr Ván Lajos  -  

A kötelezettség nem 3?
üdvözöl: Lalib

dr Ván Lajos  -  

Kedves Zsuzsi!
Nem értem a kontírozást. az alapítókkal szembeni kötelezettség az apportálással nem "fut-ki"??

Böröczky Zsuzsi  -  

nem, az osztalék miatti kötelezettség az alapítókkal szemben a 4-es számlaosztályban van. Ez csökken az adókkal, amikor azt számfejtjük, és szűnik meg, amikor az apportot bejegyzik.

Mari  -  

Szeretném ha leirnád a tagi kölcsön apportálás könyvelési menetét is.A másikat pedig köszönöm.

Böröczky Zsuzsi  -  

A végzés napjával: T. 36 - K. 411 és utána összevezeted a követelést a tagi kölcsönnel: T 47. - K. 36

Bereczk Zsuzsi  -  

Kedves Zsuzsi és Kollégáid!
Szeretném tudni, hogy a saját tőke rendezésre általatok bemutatott megoldásokat - előző előadások diái - hozzáférhetőek e számomra. Számvitel és elemzés vizsga előtt állok és mivel aktuális téma lehet hogy előkerül. Nagy kínkeservek által készülök OKK vizsgára, és azt tapasztalom, hogy nem igazán kapunk segítséget. Alacsony az óraszám a tanfolyamon, szerintem lenne igény és fizetőképes kereslet felkészítő kurzusokra. Ez persze csak egy ötlet, de elgondolkodtató, hogy a vizsgázók 5%-a megy át a vizsgákon. Volt olyan vizsga az idén, ahol 30-ból két jelölt érte el a minimális 60 pontot?? Ha tudtok segíteni előre is köszönöm! Bereczk Zsuzsi

Abigél  -  

Ha idejében így döntenek, szerintem egyszerűbb, ha osztalék helyett az eredménytartalékban hagyják a pénzt, és abból emelnek tőkét.

Böröczky Zsuzsi  -  

ez igaz, de ha már korábban nem így döntöttek, akkor ez felmerülhet lehetőségként.